A baranyai lakosok a Szabad Európa rádió és jugoszláv hírek segítségével szerezték tudomásul az atomkatasztrófáról.

Csernobil - Harminckilenc évvel ezelőtt ezen a napon Baranya lakói úgy ébredtek fel, hogy fogalmuk sem volt: az akkor Magyarországgal hatásos Szovjetunió ukrán tagállamában néhány órával korábban megtörtént az emberiség legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. A Csernobil atomerőművének 4-es blokkja 1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor felrobbant.

A Csernobili atomerőmű katasztrófája mély nyomot hagyott a történelemben, és az események hátterében egy súlyosan elhibázott, a biztonsági előírásokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó kísérlet állt. A személyzet vészhelyzeti helyzetet próbált szimulálni, hogy megvizsgálja, vajon a turbinák lassulása során megmaradó energia elegendő-e a vészhelyzeti hűtőrendszer működtetésére, ha teljes áramkimaradás lépne fel. A reaktor azonban hamarosan ellenőrizhetetlenné vált, és néhány másodpercen belül két hatalmas robbanás következett be, ami végül a nukleáris olvadáshoz vezetett.

A detonáció következtében az épület teteje és falai darabokra hullottak, a keletkező lángokat hajnalra sikerült ugyan megfékezni, ám a reaktor belsejében még napokig izzott a forróság. A személyzet több tagját, valamint számos tűzoltót erős sugárzás érte, amelynek következtében jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés került a levegőbe. A robbanások és a grafittűz következtében a reaktor üzemanyagának körülbelül 3,5-4 százaléka szétszóródott, míg a nemesgázok teljes mennyisége a környezetbe jutott. Az illékony izotópok, mint a jód, tellúr és cézium, körülbelül 20 százalékban kerültek ki, míg a kevésbé mozgékony izotópok, például a stroncium és cirkónium, 3,5 százalékban szennyezték a környezetet.

A sugárszennyezett övezetből a kitelepítések 36 órás késlekedéssel indultak el. 1986 és 1990 között körülbelül 90 ezer embert, míg 1990 és 2000 között további 72 ezret költöztettek el. Más források szerint ez a szám összesen elérte a 330 ezer főt. Számukra egy új település, Szlavutics néven, 50 kilométerrel északabbra jött létre.

Az atomerőmű tervezési hiányosságait 1986. július 3-án államtitokká nyilvánították, így a nyilvánosság elől rejtve maradtak a súlyos problémák. Közben Svédországban már április 26-án felfedezték a Szovjetunió irányából érkező radioaktív felhőket, ami figyelmeztette a világot a közelgő veszélyre. A szennyezés nemcsak Ukrajnát, Fehéroroszországot és Oroszországot érintette, hanem további két tucat európai országot is sújtott, összesen 45 260 négyzetkilométernyi területet fertőzött meg cézium-137 izotóp.

Magyarországot két különböző hullámban sújtotta a szennyezés. Az első ilyen hullám április 29-én érkezett, Csernobil irányából, észak-északnyugati tájolásban haladva Skandinávián, Lengyelországon és Csehszlovákián keresztül. E szennyeződés zöme főként az ország északi és északnyugati részein találta meg a lecsapódásának helyét.