A család az család: tele van meglepetésekkel, rejtett feszültségekkel, és néha még titkos szenvedéllyel is, mint ahogy azt a „Tűz a tengerparton” című film is bemutatja. Az élet néha furcsa fordulatokat vesz, és a családi kötelékek nem mindig olyan egysze

Dani de la Orden katalán rendező ártatlan családi nyaralós filmnek álcázott sztorit ad elő szarkasztikus humorral.

A címben említett tűz a sokkterápia szimbolikus megjelenése, amely a sok-sok ügyetlenkedés, nehézség, és groteszk esemény sorozataként vezet el minket ahhoz a pillanathoz, amikor egy szétesett családtagjai újra felfedezik egymást. Ez a folyamat tele van éles humorral és ironikus megjegyzésekkel, amelyek a fájdalmas élményekből születnek, s végül a kapcsolatok újjáépítéséhez vezetnek.

A rendező mesterien játssza ki az élet mindennapi, mégis tragikus mozzanatait, miközben univerzális motívumokat csempész a történetbe. Olyan témákra világít rá, mint a magány fájdalma, a titkos szerelmek bonyolultsága, a csalárdság árnyai, valamint az anyai szeretet kifejezésének hagyományos hiányosságai. A múlt ködös emlékei között felbukkanó házastársi csalások is mind-mind részei ennek a gazdag érzelmi szőttesnek.