A Duna folyó ihlette az első világszinten népszerű slágert | 24.hu

Johann Strauss leghíresebb szerzeményét, a Kék Duna keringőt 158 éve, 1867. február 15-én mutatták be Bécsben. A mű hamar a közönség kedvencévé, később pedig igazi klasszikussá vált - írja a Múlt-kor.

A Kék Duna keringő egy különleges megrendelés nyomán született, amely ráadásul kórusmű formájában készült el. Ez volt ifjabb Johann Strauss első ilyen jellegű alkotása. Később a zeneszerző átformálta ezt a művet zenekari változatra, amely azóta a bécsi bálok és a világhírű újévi koncert elengedhetetlen részévé vált, valamint Ausztria szívének szóló, nem hivatalos himnuszává emelkedett.

Hosszú ideig élt az a hiedelem, hogy az 1867. februári bemutató kudarcnak számított, de a kutatók ezt az elképzelést megcáfolták. A bécsi premier után számos kritikus méltatta a darabot, sőt, az egyikük – valószínűleg először a zenetörténet vizein – még a „sláger” kifejezést is alkalmazta.

A világhódító kalandját az 1867-es párizsi világkiállításon indította el a mű, míg 1872-re már egy kétezer fős zenekar és húszezer fős kórus adta elő Amerikában. Egy évszázaddal később még a világűrbe is eljutott: Stanley Kubrick a 2001: Űrodüsszeia című filmjében is felhasználta ezt a monumentális alkotást.

A Kék Duna keringő olyannyira eggyé vált Ausztriával, hogy 1945. április 27-én, a náci Németországtól való függetlenné váláskor - hivatalos himnusz híján - ezt játszották a parlament előtt. Az Austrian Airlines gépein évek óta felcsendül felszálláskor és landoláskor, és a légitársaság örömére az utasok ragaszkodnak is hozzá.