A fák titkokkal teli doktora Székelyföld szívében - Márton Huba Zoltán favizsgálóval folytattunk beszélgetést.

Különleges hivatást választott a gyergyószentmiklósi születésű Márton Huba Zoltán. A 32 éves fiatalember ugyanis faápoló és favizsgáló szakmérnökként dolgozik. Bár Zoltán Magyarországon él, mégis szívügyének tekinti, hogy szülőföldjén is rendszeresen tevékenykedjen. De mit is csinál pontosan egy minősített favizsgáló? Melyek voltak a legemlékezetesebb munkái és milyen gyakorlati tanácsokat ad azoknak, akik faültetést terveznek? A beszélgetésünkből kiderül.

Márton Huba Zoltán Gyergyószentmiklóson született, szülővárosában érettségizett, majd kertészmérnöki diplomát szerzett a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán. Ekkor még csupán abban volt biztos, hogy kertészettel szeretne foglalkozni, aminek azonban nagyon sok ága-boga van. "A kertészet nagyon sok mindent magában foglal, beleértve a dísznövény-termesztést, a nagy növénykultúrákat, szőlészetet, borászatot, gyógynövényeket, zöldségeket, kertépítést, -fenntartást" - osztotta meg Huba. Mint elmondta egyik egyetemi tanárától, dr. Kentelky Endrétől hallott először a faápolásról, ami akkoriban, a 2010-es években, Romániában még újdonság volt.

"Addig nem is tudtunk róla, teljesen ismeretlen fogalomként létezett az ország területén. Annyira friss volt az ötlet, hogy még szakmai irodalom sem állt rendelkezésre. A szakdolgozatom témája a Hargita megye öreg fáinak feltérképezése, kataszterezése és gondozási ajánlásai volt" – mesélte a szakértő. Munkája során hatvan idős fát vizsgált meg Hargita megyében, majd elhelyezkedett Magyarország egyik legnagyobb faápoló vállalatánál.

"Alapvetően itt kezdődött el a szakmai utam, ahol igazán megismerkedtem a területtel. Külön kértem, hogy segédmunkásként indulhassak, hogy teljes rálátásom legyen az egész folyamatra. Két évig végeztem ezt a munkát, és közben alaposan elmélyedtem a műszeres favizsgálatokban, valamint a városi fák gondozásában. Ekkor már saját projekteket is vállaltam, végül elvégeztem a favizsgáló- és faápoló szakmérnöki képzést a Szent István Egyetemen. Ez a két éves tanulmány lehetőséget adott arra, hogy szakvéleményt készíthessek bármely fával kapcsolatban, legyen az közterületen vagy magánterületen." - emlékezett vissza a szakember.

A favizsgáló szakember, Huba, elsősorban dísznövényekkel foglalkozik, amelyek különféle helyszíneken találhatóak, legyen szó magánkertekről, közparkokról, kastélykertekről vagy városi zöldterületekről. A vizsgált fajok skálája rendkívül széles, a tölgyek, juharok, kőrisek és hársak mind potenciális "alanyok" lehetnek. Gyümölcsfákat ritkán ellenőriz Huba, de érdekesség, hogy szakdolgozatának témája egy gyümölcsfa volt. "Közterületen valóban ritka, hogy találkozzunk idősebb alma- vagy körtefákkal, de ha gyümölcsfákról van szó, leggyakrabban a diófákat vizsgáljuk" - osztotta meg tapasztalatait Huba.

Mint megosztotta, a favizsgáló elsőkörben megvizsgálja, milyen a fa statikai állapota. Javaslatot tesz a szükséges beavatkozásokra annak érdekében, hogy a fát hosszú távon életben lehessen tartani úgy, hogy biztonságos legyen és a növény is jól érezze magát. Egy fa kivágása manapság már számos városban szakvéleményhez kötött, tette hozzá.

A favizsgálat folyamata egy felkéréssel indul, amelyet bárki, akár magánszemély, akár intézmény vagy önkormányzat kezdeményezhet. A favizsgáló szakember a helyszínre érkezve részletes adatgyűjtést végez: rögzíti a fa magasságát, a törzsmagasságot, a korona átmérőjét és egyéb jellemzőket. A fa legfontosabb részei közé tartozik a gyökérnyak, a törzs, a korona-alap és a korona, ezeket alaposan megvizsgálják. Minden elem állapotát egy ötfokozatú skálán értékelik, ahol az ötös a legmagasabb minősítést jelenti. Amennyiben a favizsgáló szükségesnek látja, modern műszerek segítségével is elemezheti a fát. Például a 3D-s akusztikus tomográf lehetővé teszi a fa belső szerkezetének részletes vizsgálatát, és százalékos arányban mutatja meg, hogy a fa belsejében milyen mértékű elváltozásokat találunk. Ezek az információk segíthetnek eldönteni, hogy egy esetleges erős szél esetén a fa kidőlhet-e vagy sem. A gyökérzet állapotát is hasonlóan gondosan vizsgálják, különféle terheléseknek teszik ki, hogy felmérjék a fa stabilitását és megbízhatóságát. A folyamat alapos és precíz, hiszen a fák védelme és a biztonság megőrzése érdekében minden részlet számít.

Érdekességként említette, hogy a fák esetében a biztonsági faktor nem 100, hanem 150 százalékos értékre kell, hogy rúgjon. "Ez azt jelenti, hogy ha egy adott terhelést vizsgálunk, és a biztonsági faktorunk 120 százalék, akkor a fa már balesetveszélyesnek számít, és a kitörésveszély is magas" - figyelmeztetett Huba. A folyamat az adatok összegyűjtésével indul, majd ezt követi a szakértői vélemény elkészítése, amely során a szakember a lehető legpontosabban igyekszik felmérni a rizikófaktorokat. Ez azért is fontos, mert a későbbiekben, ha bármi történik, a szakértő felelősségre vonható.

A szakvélemény elkészülte után következik a javasolt beavatkozás, amely alapvetően két különböző módon valósulhat meg: emelőkosaras autóval vagy alpintechnikai módszerekkel. "A kitettség és a környezet adottságai határozzák meg, melyik megoldás a legmegfelelőbb. Amennyiben a fa megközelítése nehézkes, például ha épületek között helyezkedik el, és a kosaras autó nem tud beférni, úgy alpintechnikát alkalmazunk, amely magában foglalja a kötéltechnikát is. Ilyenkor az alpinista felmászik a fára, elvégzi a szükséges beavatkozásokat, majd leengedi a levágott ágakat, végül pedig lekezeli a fát" - tájékoztatott minket a szakértő.

Mint hozzátette: mindez nem veszélytelen. A láncfűrésszel való munkavégzés az egyik legveszélyesebb a világon. "Akár egy emelőkosárban, akár kötélen, a magasban történik a munka, 20-40 méterig fel kell menni, borzasztóan kockázatos. Az alpintehcnikára még inkább igaz ez, mert a faápolónak a tudásán és a köteleken múlik az élete. Hogyha belevág például a kötélbe, sajnos történt ilyen, akár végzetes is lehet. Ugyanez elmondható a kosaras autóról is, nekimehet egy autó, eldőlhet. Mindemellett hatalmas súlyokat kell mozgatni a fákról. Az is veszélyforrás, hogyha az ápolt fa közel van egy épülethez, zajlik a gyalogosforgalom, a személygépjármű-forgalom, ezekre mind figyelnie kell az ápolónak. Szükséges a földi biztosító kolléga, szóval nagyon összetett dolog" - részletezte Huba.

Beszélgetőtársunk hangsúlyozta, hogy a tudatos fajválasztás, faültetés, parkosítás és fafenntartás érdekében minden önkormányzatnak sürgősen szüksége lenne egy részletes kataszterre a területén található fákról. Fontos lenne felmérni és dokumentálni, hogy hány fa található az adott településen, milyen korúak ezek, és milyen beavatkozásokra van szükségük a megfelelő állapot megőrzéséhez. Érdemes megemlíteni, hogy már több település is jó példát mutatott, például Erdélyben, Székelyföldön, ahol nemrégiben Csíkszeredában is elvégezték ezt a fontos felmérést.

Hubát arra is megkértük, hogy ossza meg velünk néhány emlékezetes fával kapcsolatos élményét pályafutása során. Elmondása szerint mindig örömmel dolgozik szülőföldjén. Különösen szívhez szólón emlékszik a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély kertjében található, kétszáz éves tölgyfa vizsgálatára és ápolására. Ezen kívül említést nyert a Margit-szigeten található Hétvezér platánfa is, amelyet még a budapesti Főkert munkatársaként vizsgált meg. "A Hétvezér platán ápolásába harminc alpinista kapcsolódott be, és egy héten át tíz ember egyszerre lógott köteleken, hogy végezze a munkát" - mesélte lelkesen.

Ezen túl voltak az évek során úgynevezett kombinált projektek, amelyekben részt vett a szakember. Példaként említette azt a fát, amelynek törzsében akkora üreg tátongott, hogy nyolcan kényelmesen elfértek benne. Mint Huba elmondta: ez esetben az volt a terv, hogy egyszerre két kosaras autóval, két irányból kezdjék ápolni, és hasonló méretű ágakat vágnak le mind a két oldalról, hogy nehogy a statikája kibillenjen ápolás közben.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan áll a szakma Erdélyben, Romániában, hiszen, ahogy fentebb írtuk, alig több mint tíz éve még nemhogy gyerekcipőben járt, hanem teljesen ismeretlen volt a favizsgálás, faápolás. "Azt gondolom, hogy rohamosan fejlődik otthon is. Többen is elvégezték a favizsgáló-ápoló szakmérnökit. Már dolgoznak, vizsgálnak, ápolnak fákat. Sőt, Arad környékén több aktivistával is találkoztam, akik a legmagasabb szintű képesítéseket megszerezték, ami világszintű jogosultságot jelent" - mondta Huba.

Kérdeztük Hubát arról is, hogy melyik fa lenne a legjobb választás, ha dísznövényként szeretnénk ültetni a kertünkbe vagy lakóhelyünkre. "Manapság egyre bonyolultabb feladat a megfelelő fafajta kiválasztása, legyen szó közterületről vagy magánkertből. A faápolás nem csupán a meglévő, esetleg idősebb fák gondozását jelenti, hanem már az ültetés pillanatában is kezdődik. Kulcsfontosságú a helyes ültetési technika és az indítómetszés, mivel ezek jelentősen befolyásolják a fa hosszú távú fejlődését. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a klíma folyamatosan változik, és egyre újabb kórokozók, kártevők bukkannak fel. Érdemes azt is mérlegelni, hogy mely fafajok a legellenállóbbak ezekkel szemben" - osztotta meg gondolatait a szakértő.

Hozzátette, hogy az emberi aktivitások gyakran súlyosan akadályozzák a fák természetes fejlődését. "A földbe telepített víz- és gázvezetékek, valamint az elektromos és távközlési kábelek mind-mind zavarokat okoznak a fák gyökereinek növekedésében. A felújító munkálatok, a járdák és burkolatok cseréje pedig olyan kockázatokat generál, amire talán nem is gondolunk" - fejtette ki Huba.

Ha fát szeretnénk ültetni, az első lépés, hogy alaposan megvizsgáljuk a rendelkezésre álló kert méretét. Fontos, hogy olyan fa mellett döntsünk, amely a jövőben is jól fog fejlődni az adott területen. Ezen kívül el kell határoznunk, hogy lombhullató vagy örökzöld fát választunk, és figyelembe kell venni a városi környezet kihívásait, valamint a kártevőkkel szembeni ellenállóságot. „A mezei juhar kiváló választás lehet mindenki számára. Az ostorfát szintén ajánlom, valamint a páfrányfenyőt, amely igazán látványos. Emellett számos lehetőség áll rendelkezésünkre kisebb méretű fák, gömbfák vagy csüngő fák választására, a választék hatalmas” – tette hozzá.

"Azért is fontos a megfelelő fafaj kiválasztása, mert hosszú távon egy erős növekedésű, nagy habitusú fa nagy felelősséggel is jár. Válasszunk tudatosan, rengeteg útmutató, szakirodalom elérhető már és vannak kitűnő szakemberek, akik tanácsot adhatnak. Ha odafigyeléssel, tudatossággal, körültekintéssel választunk, akkor kevesebb beavatkozással, metszéssel, ápolással, megfelelő tápanyag-utánpótlással jót teszünk a növénynek és a fa meg fogja hálálni" - tanácsolta Huba.