A különleges gazdasági övezet jövedelmeinek 40%-át Paks részesül.

A testület határozata szerint a Tolna vármegyei települések számára rendelkezésre álló településfejlesztési és működési alapot a források 55%-a, míg Paks számára, amely elkülönített fejlesztési és működési alappal rendelkezik, a források 40%-a kerül felhasználásra. Ezen kívül a vármegyei önkormányzati beruházási alapot az adóbevételek 5%-a fogja képezni.

A közgyűlés további két rendeletet alkotott a különleges gazdasági övezet helyi adóiról, illetve az azokból nyújtandó támogatásokról. Eszerint a vármegyei önkormányzat a különleges gazdasági övezetben iparűzési, telek- és építményadót vezet be. A bevételekből származó forrásra a beruházással közvetlenebbül érintett Tolna vármegyei települések önkormányzatai, intézmények, civil szervezetek, egyházi jogi személyek pályázhatnak, a paksi önkormányzat egyedi támogatási kérelmet nyújthat be. A támogatásról a közgyűlés Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Bizottsága dönt.

A kormány július 31-én életbe lépett rendelete alapján a paksi atomerőmű kapacitásának megőrzésére irányuló beruházások céljára különleges gazdasági övezetet hozott létre. E rendelet értelmében az övezet helyi adójából befolyó bevételek 62,5%-át Tolna, míg 37,5%-át Bács-Kiskun vármegye önkormányzata fordíthatja a beruházással közvetlenül érintett települések fejlesztésére, valamint a területen működő helyi szervezetek és települések támogatására.

Orbán Attila, a Fidesz-KDNP politikusa és a közgyűlés elnöke, november 20-án tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Tolna vármegye idei bevétele várhatóan körülbelül 1,6 milliárd forintra rúg. Ebből a város, Paks, hozzávetőlegesen 600 millió forintnyi részesedésre számíthat.