A lelki bántalmazás gyakran észrevétlen marad, míg a fizikai bántalmazás sokak számára szégyenérzetet kelt.

Tavaly a rendőrség 27 211 családon belüli erőszakos esetet regisztrált. Az áldozatok körében a nők aránya meghaladta a kétharmadot. Még akkor is, amikor a sértettek bátorítást kapnak a feljelentésre, sokan végül visszalépnek az eljárástól, mivel a bírósági folyamatok gyakran hosszadalmasak és bizonytalanok, ami anyagilag is megterhelő. Pedig az érintett nőknek joguk lenne ingyenes jogi segítséget igénybe venniük, de a legtöbben nem élnek ezzel a lehetőséggel. Az Igazságügyi Minisztérium legfrissebb statisztikái alapján a fizikai, lelki vagy szexuális erőszak áldozatai közül csupán 0,2 százalék döntött úgy, hogy igénybe veszi ezt a szolgáltatást, ahogy azt a Szerbiai Rádió és Televízió is jelentette.

A jogszabály biztosítja ezt a lehetőséget, de a nők mégis ritkán használják. Probléma az is, hogy a törvény elfogadása óta eltelt hat évben a belgrádi kerületek közül sem mindegyik hozta létre a kötelező jogsegélyszolgálatot. A Čukarica kerület viszont igen. Ott tavaly több mint 2 000 polgár igényelt jogi segítséget - közülük csupán két százalék fordult hozzájuk családon belüli erőszak miatt.

Božica Bukadinović, a Čukaricai Önkormányzat ingyenes jogi tanácsadójának vezetője így fogalmaz: „Úgy vélem, a nők tisztában vannak azzal, hogy léteznek olyan lehetőségek, amelyek védelmet nyújthatnak számukra, és hogy az ingyenes jogi segítség erre a célra szolgál. Ugyanakkor sok nő nem tudja megkülönböztetni a fizikai és a lelki bántalmazást, sőt, a lelki bántalmazást gyakran nem is azonosítja erőszakként, emiatt nem mer bejelentést tenni. Emellett sok nő a fizikai bántalmazást is szégyenli, ezért nem keres segítséget.”

Az önkormányzati jogászok számára az ingyenes jogi támogatás csupán egy újabb teher a már meglévő feladatok mellett.

"Csatlakozunk a folyamatba, amikor anyagi vagy nem vagyoni kár kompenzálásáról van szó - más szóval, akkor, amikor már túl vagyunk a bántalmazó eltávolításának fázisán" - magyarázza Bukadinović.

Közben a körülmények nem igazodnak ahhoz, hogy a nők képesek legyenek hitelesen beszámolni arról, ami velük történt.

"A nő belép egy irodába, ahol két-három ügyintéző dolgozik, és azonnal érződik a távolság: a légkör nem bizalmas, és az intimitás teljesen hiányzik. Az ügyintéző csupán a kezdeti beadványt készíti el, de nem jelöl ki jogi képviselőt, aki végigkísérné az eljárás minden lépésén. Az időhiány miatt nem tudnak a nőkkel foglalkozni" - nyilatkozik Aleksandra Zakić, a Femina civil szervezet ügyvédje.

"Az erőszak bármilyen megnyilvánulásának áldozatai számára elengedhetetlen, hogy ingyenes jogi támogatásban részesüljenek."

Felvetődött az a javaslat is, hogy a munkahelyeken vagy nyilvános helyszíneken erőszakos cselekmények áldozatai szintén jogosultak legyenek erre a támogatásra. Ez összhangban áll az Isztambuli Egyezmény rendelkezéseivel is.

"Az Isztambuli Egyezmény kötelezi az összes aláíró országot - nem csak minket -, hogy ingyenes jogi segítséget biztosítsanak a nemi alapú erőszak minden formája áldozatainak. Úgy gondoljuk, hogy ezt a törvényt módosítani kell: minden erőszakot elszenvedett nő kérhessen és kaphasson megfelelő jogi segítséget" - mondja Veljko Turanjanin professzor.

A bírósági képviselet költségeinek felét az állam állja hat tárgyalási napig, azonban a legnagyobb szegénységben élő önkormányzatok számára komoly kihívást jelent a jogi segélyszolgálat működtetéséhez szükséges források előteremtése. Ilyen körülmények között különösen hasznos lenne, ha civil szervezetek ügyvédeivel működhetnének együtt, akik évtizedes tapasztalatukkal értékes támogatást nyújthatnának az érintett közösségek számára.

Fedezd fel az év legjobb ajánlatát: Te pihenhetsz, mi pedig még jobban teljesítünk neked!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

* a felugró reklámok,

Az, hogy nem sikerül végigolvasnod a cikket, amely az előfizetőknek jár,

A mellégépelések különleges és figyelemfelkeltő hibák, amelyek gyakran a figyelmetlenség vagy a sietség következményeként lépnek fel. Ezek a véletlenszerűen beírt karakterek vagy szavak nemcsak zavaróak, hanem néha egészen szórakoztatóak is, amikor az ember felfedezi őket. A helyesírási bakik világában a mellégépelések igazi művészetté válhatnak, hiszen a szöveg szándékos vagy akaratlan torzítása új jelentéseket és helyzeteket teremthet. A nyelv játékossága így új dimenziókat nyit meg a kommunikációban.

A helyzetünk sajnos az, hogy nem vagyunk képesek további saját anyagokat előállítani, mivel körülbelül húsz önkormányzat egyáltalán nem hagyott jóvá dinárt a benyújtott pályázatainkra. Ráadásul a Magyar Nemzeti Tanács, a pártházból érkező, érthetetlen indokokra hivatkozva, már évek óta elutasítja a támogatási javaslatainkat.

Támogassuk egymást! Mindössze napi húsz dinárért (0,17 euró) csatlakozhatsz a Szabad Magyar Szó előfizetői közösségéhez. Ezzel nemcsak megszabadulsz a zavaró felugró reklámoktól, hanem hozzáférsz a Plusz rovat exkluzív cikkeihez is. Ezen kívül ezzel a lépéssel segítesz abban, hogy a Szabad Magyar Szó továbbra is a legnépszerűbb vajdasági magyar online platform maradjon, és még több érdekes helyi témát dolgozhassunk fel!

U.i. Amennyiben elérjük a kétszáz fős előfizetői tábort, ígérem, hogy még egy olvasószerkesztő applikáció bevezetését is komolyan mérlegeljük!