A magyar lakosság 70%-ának nincs félretett pénze a saját temetésére, és sokan még a halál kérdését is elkerülik.

A halál és a temetkezés témája továbbra is az egyik legmarkánsabb társadalmi tabu Magyarországon - derült ki az Impetus Research által végzett országos reprezentatív kutatásból, amely a magyarok szokásait, attitűdjeit és félelmeit vizsgálta.

A "Tabuk és változó szokások a halál körül" című felmérés, amelyet az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület megbízásából végeztek, rávilágít arra, hogy a halálról való diskurzus még mindig tabunak számít Magyarországon. Az eredmények azt mutatják, hogy a halál témája továbbra is kényes és sokak számára nehezen megközelíthető, ami megnehezíti a nyílt párbeszédet erről az élet elkerülhetetlen aspektusáról.

Sokan elkerülik ezt a fontos témát, pedig szinte mindenkit érint valamilyen módon. Ez a hallgatás különösen megnehezíti a temetéssel kapcsolatos előkészületek lebonyolítását, az előre tervezést és az új temetkezési lehetőségek feltérképezését. A nyílt beszélgetések hiánya miatt sokan nehezen találják meg a megfelelő utat a búcsúzáshoz, ami pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy méltó módon emlékezhessünk meg szeretteinkről.

A legfrissebb kutatások alapján a felnőttek közel ötöde (21%) olyan környezetben nő fel, ahol a halálról sosem esik szó; 8% pedig kifejezetten tabuként kezeli ezt a témát. Érdekes, hogy a magyar lakosság fele nem tartja problémásnak a halál témájának feszegetését, sőt, 5% aktívan beszél is róla.

A fiatalabb generációk esetében a hallgatás jellemzően erősebb, hiszen a 18-29 évesek 42%-a elkerüli a témát. Ezzel szemben a 70 év felettiek körében ez az arány 67%, ami azt mutatja, hogy ők sokkal szabadabban beszélnek erről. Az iskolai végzettség szintén hatással van a hozzáállásra: a magasabb szintű képzettséggel rendelkező emberek hajlamosabbak nyíltan foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Mindeközben a temetőlátogatás széles körben elterjedt szokás hazánkban: a legtöbben (56 százalék) évente néhányszor - főként halottak napján - keresik fel szeretteik nyughelyét, míg minden harmadik ember (31 százalék) rendszeresen gondozza a sírokat. Ugyanakkor a megkérdezettek 12 százaléka sosem jár temetőbe; Budapesten ez az arány 22 százalék.

A temetők állapotát a társadalom széles rétegei kiemelten fontosnak értékelik: a megkérdezettek 50%-a "nagyon fontosnak", míg 43%-a "fontosnak" tartja ezt a kérdést. Csak egy kis töredék, mindössze 1% gondolja úgy, hogy ez nem bír jelentőséggel.

A legfrissebb kutatások alapján kiderült, hogy a lakosság 53%-a már értesült a temetésre szóló előtakarékossági lehetőségekről, de csupán 5%-uk kötött ilyen szerződést. Különösen a 60-69 éves korosztály 9%-a, valamint a 70 év felettiek 12%-a él ezzel a konstrukcióval. Érdekes, hogy a társadalom közel 70%-ának nincs félretett pénze a saját temetésére, ami aggasztó trendet mutat.

A válaszok azt mutatták, a magyarok 63 százaléka tartja fontosnak, hogy elhunyt szerettét temetési szertartás keretében búcsúztassák el; a nők és a kelet-magyarországi lakosok nagyobb arányban ragaszkodnak a temetéshez.

Az idősebb generáció és a középosztály számára a hagyományos búcsúztatás továbbra is meghatározó, míg a fiatalok nyitottabbak az alternatív formák iránt.

Az emberek 80 százaléka szerint a legfontosabb szempont az, hogy az elhunytat olyan módon temessék el, ahogy szerette volna. Hasonlóan fontos, hogy az elhunytról szóljon a búcsúztatás (77 százalék), továbbá a zökkenőmentes szervezés és megoldás választása. Az egyházi szertartásrend már csak a magyarok 34 százaléka számára fontos és többen vannak (41 százalék), akik számára ez nem kiemelt szempont.

A kutatás szerint a hamvak hazavitelét a válaszolók 31 százaléka támogatja, ám 42 százalékuk kifejezetten elutasítja. A természetben való elhelyezés 37 százalék számára elfogadható, 25 százalék számára viszont teljesen idegen. A fiatalabb generációk körében nagyobb az elfogadás, míg az idősebbek jellemzően a hagyományos formákhoz ragaszkodnak.

Az OTEI felmérése rávilágított, hogy a magyar társadalom halálhoz és temetkezéshez fűződő viszonya egy paradoxon: egyszerre őrzi a hagyományokat, miközben folyamatosan átalakul. A hallgatás és a tabu továbbra is mélyen gyökerezik a közgondolkodásban, ezzel is nehezítve a nyílt diskurzust a témáról.

Arról is beszámoltak, a temetkezési szakmai szervezetek célja, hogy felhívják a figyelmet arra: a halálról és a búcsúzásról való nyílt beszéd nemcsak tabukat dönt le, hanem segítséget is nyújt a gyászolóknak.