A Parlament megszavazta Magyarország következő évi költségvetését.

Az Országgyűlés keddi ülése során zöld utat kapott Magyarország jövő évi központi költségvetése. A 2026-os költségvetés fő célkitűzései közé tartozik a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása, valamint az infláció csökkentése. A kormány szándéka, hogy a költségvetési fegyelmet a választási évben is megőrzi. A legfontosabb újításként emelhetjük ki a három- és kétgyermekes anyák számára biztosított szja-mentesség kiterjesztését, valamint a családi adókedvezmények növelését, amelyek célja a családok anyagi helyzetének javítása.

Az ülésteremben a szavazás előtt Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke újra ismertette a tanács véleményét a jövő évi költségvetésről, az észrevételekről itt írtunk bővebben. Az Országgyűlési képviselők végül 133 igen, 47 nem szavazat mellett megszavazták a 2026-os költségvetést.

"A 2026-os év legfontosabb kérdése, hogy a magyar emberek pénze Ukrajnába megy-e" - ezzel a provokatív mondattal kezdte költségvetési expozéját Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlamentben, amelyet május 8-án nyújtott be az Országgyűlésnek. A kormány világossá tette:

A 2026-os költségvetés fő célkitűzései között szerepel a gazdasági növekedés fenntartása, a családok anyagi helyzetének javítása és az infláció mérséklése. A kormány optimista előrejelzése szerint a GDP 4,1 százalékkal bővül, míg az infláció 3,6 százalékra csökkenhet. A költségvetési hiány várhatóan 3,7 százalék körül alakul, amely nagyrészt a kamatkiadásokra vezethető vissza. Érdemes megjegyezni, hogy az elsődleges egyenleg gyakorlatilag egyensúlyban van.

A tervezet alapján a családok támogatására és a rezsivédelemre közel 5600 milliárd forintot különítenek el. Ebből 4800 milliárd forint közvetlenül a családok megsegítésére fordítódik. Az egyik legfontosabb újítás, hogy 2025 őszétől a háromgyermekes anyák teljesen mentesülnek a személyi jövedelemadó alól. Ezt követően, fokozatosan a kétgyermekes anyák is élvezhetik ezt az előnyt, 2026-tól kezdődően. Az adómentesség a 40 év alatti anyák számára válik elérhetővé, és 2029-re már minden kétgyermekes anya részesülhet a program juttatásaiból.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium leköszönő államháztartásért felelős államtitkára évek óta a költségvetés egyik legfontosabb alakítója, akit Varga Mihály jegybankelnökkel párhuzamban gyakran "az ország könyvelőjeként" emlegettek. Bár már az MNB-nél folytatja pályafutását, még aktívan részt vett a 2026-os költségvetés megtervezésében. Lapunknak a volt államtitkár egy interjúban úgy fogalmazott, hogy "a családtámogatások bővítését nem nevezném választási osztogatásnak. A miniszterelnök úrnak igaza van abban, hogy az Orbán-kormányok alatt a választási években rendre csökkent az államadósság."

Emellett 2025. július 1-jétől szja-mentes lesz a csed, a gyed és az örökbefogadói díj. A családi adókedvezmények megduplázására is különítettek el 210 milliárd forintot. Összességében több százezer család részesülhet adókönnyítésben. A kormány célja továbbra is a teljes foglalkoztatás és a bérek felzárkóztatása az uniós átlaghoz.

Januártól várhatóan 13%-kal emelkedik a minimálbér, és a pedagógusok bérezése is növekszik, ami már a diplomások átlagkeresetének 80%-át fogja elérni. Az egészségügyi szektor számára 3919 milliárd forint, míg az oktatási ágazatra több mint 4000 milliárd forint jut.

A kormány érvelése szerint a "háborús időkben a béke megőrzéséhez elengedhetetlen az erő" - ezzel indokolják a védelmi kiadások GDP-arányos emelését a 2 százalékos szintre. Ennek következtében a védelmi költségvetés 2016 milliárd forintra nő, míg a rendvédelemre 1700 milliárdot szánnak, amelyben szerepel a hathavi fegyverpénz is. Az uniós források is fontos szerepet játszanak, hiszen a 2021-2027-es költségvetési ciklus keretében több mint 2700 milliárd forint kifizetésére számítanak, miközben 1800 milliárd forint uniós bevétellel terveznek. Ezen kívül Magyarország 789 milliárd forinttal járul hozzá az EU költségvetéséhez.

Az önkormányzatok összesen 4926 milliárd forintnyi forrással rendelkeznek, amelyből 1419 milliárd forintot a központi költségvetés nyújt. Az agrár- és halászati támogatásokra 572 milliárd forintot különítettek el, és ehhez hasonló mértékű közvetlen uniós támogatás is érkezik. Ahogyan azt előre várhattuk, a parlament a tavaszi ülésszak lezárása előtt már döntött a javaslatról.

Banai Péter Benő egy interjú keretében kifejtette, hogy a választási osztogatások, ahogyan azt önök is említették, illetve a családtámogatások kiterjesztése, amit én hangsúlyozok, valóban hozzájárulnak a nominális költségvetési hiány növekedéséhez. Ugyanakkor, ha a nominális GDP jelentősen emelkedik, akkor a GDP-arányos hiány csökkenhet. Kiemelte, hogy a költségvetési döntések mindig tükrözik a kormányzat értékrendjét. Nyilvánvaló, hogy minden kormány és politikai párt a választások megnyerésére törekszik. Azonban 2011 óta kizárólag olyan költségvetések készültek, amelyek a családtámogatásokra mint kiemelt területre helyezték a hangsúlyt. Továbbá, az összes költségvetés célja a nyugdíjak reálértékének megőrzése is volt.