A petefészekrákkal diagnosztizált nők több mint fele sajnos a késői felismerés következtében életét veszti. Az ilyen típusú rák esetében a korai észlelés kulcsfontosságú, mivel a betegség gyakran rejtve marad a kezdeti szakaszokban.

A petefészekrák egy rendkívül súlyos, életveszélyes betegség, amely a nők körében világszerte a hetedik leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedés. Európában ez a betegség a hatodik helyet foglalja el a nők rákos megbetegedései között. A magas halálozási arány mögött az áll, hogy a petefészekrákot sok esetben csak a betegség előrehaladott stádiumában ismerik fel, amikor a túlélési esélyek már jelentősen csökkentek.

2022-ben több mint 300.000 új diagnózis született a világon, az érintettek közel kétharmada pedig életét vesztette a betegség következtében. Magyarországon 1200-1300 diagnózis születik évente, és az érintettek kb. fele életét veszti a betegség miatt.

A kenetből nyert minták önmagukban nem elegendőek a diagnózis felállításához, mivel a túlzottan általános tünetek gyakran nem kapják meg a kellő figyelmet. Bár néhány diagnosztikai vizsgálat, például a CA125 szintjének vérvizsgálata, és a képalkotó eljárások, mint az ultrahang, MR vagy CT, elérhetők, a végső diagnózist kizárólag a gyanús elváltozásokból vett szövetminták részletes elemzése nyújtja.

A jelenlegi kezelési protokollok alapján a petefészekrák elleni harcban a műtéti beavatkozás, a kemoterápia, valamint a biológiai terápiák, különösen az immunterápia és a PARP-gátlók játszanak központi szerepet. Azonban, sajnálatos módon, előrehaladott stádiumban ezek a módszerek ritkán vezetnek végleges gyógyuláshoz, viszont képesek lehetnek lassítani a betegség visszatérését.