"A sport és az élet területén egyaránt fontos a fokozatosság, hiszen a kis lépések vezetnek a nagy eredményekhez. Szivósék edzőházaspárként mindig megfontoltan közelítik a céljaikat, ugyanakkor nem ismerik a lehetetlent."

Szivós Gábor és Orsi egri edzőházaspár - forrás: Szivós Gábor és Orsi

Szivós Gábor Egerben nőtt fel, ahol gyermekkora óta asztma nehezítette életét, így szülei úszni íratják be. Az úszás mellett hamarosan a kosárlabda és a vízipóló világába is belekóstolt, heti három edzéssel kezdetben. Az erősítő edzés is része lett életének, hogy formában maradjon, és a későbbi rendőri karrierje mellett felfedezte a küzdősportok izgalmait is. „A mozgás iránti szeretetemet nem tudtam elnyomni; ha néhány napig nem edzettem, már hiányzott” – meséli Gábor. „Aki gyerekként nem tapasztalja meg a mozgás örömét, hátrányos helyzetből indul, mind fizikailag, mind egészségügyileg. A mai digitális világban, a rengeteg kütyü és a közösségi média korában különösen nehéz, de fontos, hogy ösztönözzük a fiatalokat a szabadban való mozgásra és a sportolás élményére.”

Orsi falun nőtt fel, és a diáksportkör keretein belül kézilabdázott, kosárlabdázott és atlétizált. "Ha a futóversenyre valakit elő kellett állítani, az általában én voltam - emlékezik. - Ha hazamentünk, ledobtuk a táskát, és mentünk árokcicázni, gumizni, ugróiskolázni. A falutréning kondiban tartott minket. Akkor még kevesebb volt az információ, és nem éreztük, hogy kimaradnánk valamiből." Orsi húsz éven át a vendéglátásban gyűjtötte a kilométereket, de első gyermeke születésekor már érezte, hogy többre van szüksége. "Nehéz megtalálni az egyensúlyt, mert anyaként mindenhol meg kell állnod a helyed. Legyél csinos, főzz finomakat, a gyereked nyugodt legyen. Rá kellett jönnöm, hogy amíg én nem vagyok rendben, a gyerekem se lesz. Nem önzőség hetente egy-két órát magamra fordítani.

Lakatos Péter erőnléti szakértő úgy véli, hogy sok édesanya hajlandó lenne akár az életét is odaadni gyermekéért, de talán sokkal hasznosabb lenne, ha inkább az életét szentelné a gyerekének. Hiszen ahogy a gyermek nő, egyre inkább szüksége lesz a támogatására és jelenlétére.

Minél aktívabb vagyok - legyen az gyaloglás, úszás vagy biciklizés -, annál minőségibb módon leszek jelen az életében."

Sokan azt hiszik, hogy neked mindez egyszerű, de én mindig hangsúlyozom, hogy ez a saját döntésem volt, és neked is megvolt a lehetőséged a választásra. Fontos, hogy olyan partnert válassz, akivel közösen evezhettek az élet tengerén. Gábor, aki mindig is bátorított, arra is figyelmeztet, hogy a gyerekek mellett ne feledkezzünk meg a saját egészségünkről sem. Egy hosszú távú kapcsolatról nemcsak a saját igényeink szólnak, hanem a másik fél szükségleteire is figyelmet kell fordítanunk. Gábor hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy az anyukák időt találjanak a mozgásra és a baráti beszélgetésekre. "Ez a közös utazás lassan 25 éve tart; amikor az egyikünk felfelé ível, a másikunk pedig mélyebben van, mindig is támogatjuk egymást, és együtt nézünk előre" - fogalmazza meg Orsi a közöttük lévő harmonikus egyensúlyt. A mozgást kismamatornával kezdte, majd ringató programokkal folytatta, és amikor végre otthon hagyhatta a gyerekeket, funkcionális edzésekre járt, mígnem végül a futás mellett tette le a voksát.

A példa ragadós lett, mert 18 éves nagyfiuk is több sportot kipróbált, emellett eljár túrázni, biciklizni. "Vadkempingezik, függőágyon alszik, rakja a tüzet. A doni emléktúrán négy napot menetelt - meséli Orsi büszkén. - Olyan, mint az apukája, aki szerintem a példaképe is. A 11 éves lányunk inkább az én vonalamat viszi, triatlonozni jár, heti kilenc edzése van. A középső gyermekünk művészlélek. Ő is edz, de az ő sportja a sakk. Fontos, hogy a gyerekek akarják a változást, mert ha nem szeretnék, nem lehet erőltetni - teszi hozzá. "Ezt mondom a túlsúlyos, keveset mozgó gyerekek szüleinek is, akik megkeresnek. Meg kell találni azt a sportot vagy mozgásformát, amiben jó és sikeres, mert csak akkor lesz hozzá kedve."

A Szivós házaspár már évekkel ezelőtt elkötelezte magát a mozgás iránt vágyakozó gyermekek és felnőttek támogatása mellett. Gábor, aki elsősorban élsportolókkal és atlétákkal dolgozik, funkcionális edzőként segíti őket a teljesítményük növelésében, emellett pedig gerincbarát edzőként is tevékenykedik, hogy a rehabilitációs folyamat során formába lendülhessenek. Célja, hogy a "kezdő felnőttek" számára is vonzóvá tegye a mozgás világát, és felfedeztesse velük a sport örömeit.

"Szeretném megszólítani azokat a fiatal házasokat, akiknél most érkezett meg az első gyermek, vagy akik belemerültek a munkába, és így a sport háttérbe szorult az életükben."

Orsi nyitott szívvel közelít azokhoz is, akiket a rendszer kirekeszt, legyen szó a heti kilenc edzés vállalásáról, vagy a túlsúly miatti félelmeikről. "Mindkettőnk életében vannak olyan szülők, akik együtt edzenek a gyermekeikkel, ez az ő közös minőségi időjük" - osztja meg Orsi. Úgy véli, hogy a mai iskolai környezet egyre stresszesebb, és a "nehogy kimaradjak valamiből" érzése egyre inkább teret nyer. "Ha valaki nem vágyik élsportolóvá válni, akkor hadd eddzen kevesebbet, és hadd pihenjen többet" - hangsúlyozza. "Azt szoktuk mondani, aki nem tud lazítani, az nem tud igazán teljesíteni sem. Fontos a regenerálódás, legalább heti három alkalommal nyolc-kilenc órát aludni, és csökkenteni az elvárásokat. Régen a pihenés annyit jelentett, hogy leültél, feltetted a lábad, és egy pohár teával átgondoltad a napodat. Ma azonban a pihenést sokan a telefon nyomkodásával azonosítják. Bár a test pihenhet, az agyunk folyamatosan pörög, és arra összpontosítunk, hogy mit nem tettünk meg. Így nem vagyunk jelen az életünkben, csak rohanunk önmagunk után. Sport közben figyelmet szentelünk a testünkre, átbeszéljük a gyakorlatokat, megtanulunk figyelni és a pillanatban élni. Az is része ennek, hogy esténként leülünk vacsorázni, és megosztjuk egymással a napi élményeinket. Ha testben és lélekben is edzünk, akkor válunk teljessé - vallja Orsi, aki nemcsak a mozgást népszerűsíti, hanem az egészséges életmódot is. - Mindenkihez megtalálom a megfelelő utat, és észre kell venni, amikor a motiváció kezd lanyhulni. Edzés előtt mindig megkérdezzük, hogy aludt-e jól, és milyen volt a napja, hogy ennek megfelelően állíthassuk be az edzéstervet."

"Jó, hogy a mai világban van kényelem, de nem erre vagyunk kitalálva, és ebből fakad a túlsúlytól kezdve számos mozgásszervi, szív-érrendszeri, belgyógyászati betegség és tartásbeli probléma - hívja fel a figyelmet a mozgásszegény életmódra Gábor, aki gerincbarát edzőként is tevékenykedik. - Régen nagyobb volt a mozgás kényszere a közlekedésben, a vásárlásban, nem működött futárszolgálat. A stressz és az ülésben töltött idő nőtt, az egyensúly felbillent."

A fiatalabb generáció is egyre gyakrabban jelez fájdalmat, pedig a fájdalomérzet valójában a test utolsó figyelmeztetése. Az idegrendszer már számos próbálkozást tett a probléma kezelésére, mielőtt e végső jelzést küldte volna.

Gábor azt tanácsolja, hogy az irodai munkát fitneszlabdán végezzük, és időnként végezzünk ellentétes nyújtó gyakorlatokat, valamint cicahát-kutyahát mozdulatokat, hogy megtörjük a kényelmetlen testhelyzetünket. "A hétköznapi mozgások jelentőségét gyakran alábecsüljük - folytatja bölcs szavait. - A konyhai tevékenységek, a takarítás vagy a kertészkedés segíthetnek kiszabadulni a görnyedt pozíciókból. Figyeljünk arra, hogy tudatosan sétáljunk, még a bagószünetek során is! A statisztikák szerint napi ötezer lépés a minimum, és ha ennél kevesebbet teszünk, az egészségügyi kockázataink nőnek. Ha emellett heti néhány alkalommal célzott edzést is végzünk, az jótékony hatással lesz a csontjainkra, valamint a szív- és érrendszerünkre is."

Orsi hat éven át lelkesítette a futókat a Budapest Sportiroda Heves vármegyei futónagyköveteként, ahol egy szoros közösséget alakított ki maga körül. Mindig új kihívásokkal lepte meg őket, hiszen "hiszek a közösség erejében" – mondja –, hiszen elengedhetetlen, hogy valahová tartozzunk, és hogy értékesnek érezzük magunkat az adott helyen. Jelenleg is aktívan szervezi a közös futásokat az Egészségműhely Sportegyesület keretein belül. Gáborral együtt a megelőzés fontosságát hangsúlyozzák, és "négy évszak" közösségi túrákat, futásokat indítanak, családokat bevonva a programokba. Ezek során nemcsak a mozgás, hanem a jó beszélgetések és a házi sütik megosztása is középpontban áll. "Ez az utunk most, úgy érezzük" – mondják, tele lelkesedéssel és elkötelezettséggel.

Miért is olyan fontos a sport? Képzeld el, hogy valaki egy 65 kilométeres futásra készül, de a fejlámpája otthon marad a töltőn, a telefonja az autójában, és a túrabotja is elromlik 12 kilométer után – mint ahogy Szivós Orsi tapasztalta. Ilyenkor az ember kénytelen megtanulni elengedni a dolgokat és újratervezni. Mert a problémákra mindig van megoldás! Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy 65 kilométert nem lehet csak úgy teljesíteni. "A gyors eredmények ígérete sokszor tévútra vezet. Például 15 kilót sem lehet csupán két hónap alatt leadni, hiszen a csodák nem léteznek. A sportban és az élet más területein is a kicsi lépésekre kell koncentrálnunk" – összegzi a tapasztalataikat a Szivós házaspár.

A márciusi hónap témája: Együtt könnyebb! További cikkeink a témában elérhetőek itt.