A szomszédos országokban egyre nagyobb aggodalommal figyelik Kína titkos építkezéseit, ahol egy hatalmas gátat emelnek a földrengésveszélyes Tibet területén. A projekt körüli homály és a szűkszavú hivatalos tájékoztatás sok kérdést vet fel, és növeli a kö

A befejezése után a tibeti fennsíkra tervezett Három szurdok gátja a világ legnagyobb vízerőmű-gátjává válik, közvetlenül az indiai határ mellett. Peking álláspontja szerint a Motuo vízerőmű létfontosságú szerepet játszik a megújuló energiaforrások kihasználásában, emellett gazdasági fellendülést hoz, és új munkahelyeket teremt.

Kína ambiciózus tervvel állt elő: egy hatalmas gát építésébe fogott az indiai határ közelében, amely a várakozások szerint a világ legnagyobb vízierőmű-gátjává válik. Az elképzelés azonban komoly aggodalmakat ébresztett a környezetvédők és a szomszédos országok részéről, főként azért, mert a projekt részletei körül sok a homály - számolt be róla a New York Times.

Az építési terület egyrészt földrengésveszélyes, másrészt a gáttal megzabolázott tibeti szent folyó, a Jarlung Cangpo a szomszédos Indiában Brahmaputra, Bangladesbe pedig Jamuna néven folytatódik. A két országban nem tudják, milyen vízminőségre számíthatnak a gát befejezése után.

A kínai kormány decemberben bejelentette, hogy zöld utat adott a gát építésének a tibeti Medog megyében. Ez a terület különösen érdekes, hiszen a Jarlung Cangpo folyó itt, a híres Nagy Kanyarban patkó alakban kanyarog, majd a következő ötven kilométeren szinte vízesésként áramlik, drámaian csökkentve a tengerszint feletti magasságát körülbelül 6500 méterrel.

A becslések szerint a Motuo évi 300 milliárd kilowattóra energiát termelhet. A Három szurdok gátjának építése mai árakon durván 34 milliárd dollárt, napi árfolyamon több mint 13 ezer milliárd forintot emészt fel.

Szakértők véleménye alapján a műszaki nehézségek következtében a gát építési folyamata akár tíz évet is igénybe vehet.

A nagy léptékű közmunkaprojekteket tervező kommunista párt hosszú éveken át kutatta, hogyan lehetne a Jarlung Cangpo víztömegét a leghatékonyabban kihasználni.

A Nagy Kanyon létrejöttét okozó természeti erők nemcsak csodálatos tájakat formáltak, hanem komoly kihívásokat is jelentenek a tervezett gát számára. A tibeti fennsík a múlt mélyén, évmilliókkal ezelőtt, az indiai és az eurázsiai tektonikus lemezek ütközése eredményeként jött létre. Az indiai lemez folyamatosan, lassú mozgással közelít az eurázsiaihoz, ami a Himalája környékén gyakori földrengésekhez vezet.

A "szeizmikus események" veszélyeztetik a gátak biztonságát. Kínai tisztviselők szerint öt tibeti vízerőmű-gáton jelentek meg repedések egy januári 7,1-es erősségű földrengés után, amelynek epicentruma Sigace város közelében volt. A természeti katasztrófa több mint 120 áldozatot követelt.

Bár a Motuo gátja valószínűleg képes lesz elviselni a földrengést, a későbbi földcsuszamlások megakadályozása komoly kihívást jelenthet. Ezek a természeti jelenségek súlyosan veszélyeztethetik a környéken élők biztonságát. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy már maga az építkezés folyamata is jelentős kockázatokat rejthet magában.

A Motuo érkezése új fejezetet nyithat Medog történetében, Kína legeldugottabb megyéjében. Egy Indiában élő Tibet-kutató nyomán értesültünk arról, hogy az utóbbi években autópályák létesültek a térségben, amelyek vonzó célponttá tették a kalandvágyó utazók számára.

A lakosság egy részét, a közelgő építkezések miatt sajnos ki kell telepíteni. Jelenleg nem áll rendelkezésre pontos információ arról, hogy hány embert érint ez a lépés. A megyében körülbelül tizenötezren laknak, tehát a helyzet jelentős hatással lehet a közösségre.

A hatalmas kiterjedésű, de gyéren lakott Tibetnek nincs szüksége energiára. Az erőmű becsült kapacitása meghaladja a szomszédos tartományok áramigényét - állítja a Szecsuáni Geológiai Iroda vezető mérnöke. Fan Hsziao elmondta, a közeli Szecsuánban és Jünnanban sok vízerőmű található, amelyek több energiát termelnek, mint amennyire a régiónak szüksége van.

Egyúttal rendkívül drága az elektromos áramot nagy távolságokra eljuttatni Kína különböző régióiba.

Amikor a gát megállítja a folyó áramlását, azzal nemcsak a víz útját torlaszolja el, hanem a vele érkező üledékek mozgását is megakadályozza. Ez a folyamat pedig jelentősen csökkenti a talaj termékenységét, és fokozza a partszakasz erózióját Indiában, ezzel veszélyeztetve a helyi ökoszisztémát és mezőgazdasági tevékenységeket.

- figyelmeztetett Kalyan Rudra professzor, a nyugat-bengáli kormányzati hivatal élén álló szakember.

Az indiai és bangladesi kutatók felkérték a kínai hatóságokat, hogy osszák meg a projekt részleteit, hogy alaposabban értékelhessék az erőmű építésével járó kockázatokat. Kína azonban nem reagált a kérésre, csupán annyit közölt, hogy intézkedéseket hozott a szomszédos országokban várható kedvezőtlen hatások megelőzése érdekében.

A titkolózás bizalmatlanságot szül

Egy oxfordi kutató, Genevieve Donnellon-May, hangsúlyozza, hogy India és Banglades a gát részletes terveinek hiányában nehéz helyzetben van, mivel így nem tudják megfelelően felkészülni az utóhatások kezelésére. A kutató szerint a tájékozatlanság miatt a két ország sötétben tapogatózik, ami megnehezíti a hatékony válaszlépések kidolgozását.