Ahogy az várható volt, egyre inkább emelkednek az élelmiszerek árai.
Júniusban is jelentős volt az élelmiszerek árának emelkedése: a Hírklikk három éve indított, saját – nem reprezentatív – havi mérésének alapján 8,03 százalékkal kellett többet költenünk ugyanarra a kosárnyi élelmiszerre, mint egy évvel korábban. 2022 szeptemberében még 50 százalékos áremelkedést tapasztaltunk, azonban 2024 júniusára ez az arány nullára csökkent, de azóta a tendencia ismét felfelé ível. Bár a mért adatok nem feltétlenül egyeznek meg a hivatalos statisztikákkal, a trendjük hasonló: a vonatkozó számok 33,5, 1,1 és (a KSH májusi adatai szerint) 5,9 százalékos növekedést mutatnak. Az elkövetkező időszakban nem sok kedvező fejleményre számíthatunk.
Sajnálatos módon beigazolódott a szakértők prognózisa: rövid távon még csak-csak hathat a kormány élelmiszerpiaci beavatkozásának legújabb "gyöngyszeme", az eredeti bevezetése óta még ki is terjesztett árrésstop, ám valójában semmit sem nyer vele a fogyasztó. Hiszen annak április közepi bevezetése után ugyan volt egy rövid dinamika-fékeződés, ám júniusban ismét felfelé irányt vett az árak alakulása. A Hírklikk saját élelmiszerkosár-inflációja (a módszertanról ld. a cikk végén) legalábbis azt mutatja, hogy a májusi 6,48 százalékos éves áremelkedés után júniusra már 8,03 százalékos volt ez az adat. Ami annak a fényében különösen brutális, hogy - s ezt nem szabad elfelejteni - ez rárakódik az elmúlt három évben 70 százalékkal meglódult árakra, s ha a trend nem változik, akkor bizony nem is olyan sokára elmondhatjuk, hogy az élelmiszerekre kétszer annyit költünk, mint pár éve. Mindeközben persze a jövedelmek nem duplázódtak meg, sem az aktív dolgozóké, s pláne nem a nyugdíjasoké. Kivétel ez alól a mészárosokból-tiborczokból-garancsikból-rogánokból-stb. álló orbáni pénztárcák/körök.
Ami különösen fájó, hogy az olyan alapvető élelmiszerek ára húzza felfelé a mutatót, mint a liszt, a tojás, az olaj stb. Némi vígaszt talán az jelenthet, hogy a tejtermékek jó részének az ára viszont stagnál vagy mérséklődik.
Kétségtelen, hogy az idei évben az infláció, beleértve az élelmiszerek árának emelkedését is, jelentősen meghaladja a költségvetési törvényben előirányzott szintet. Nem meglepő, hogy a kormány már emelte az idei inflációs célt, és a jegybank is, Varga Mihály vezetésével, egy reálisabb előrejelzést tett közzé: az inflációt 4,7%-ra, míg a gazdasági növekedést 0,8%-ra becsülik. A kormány láthatóan nem bánja a magasabb inflációt, hiszen Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke és jelenlegi országgyűlési képviselő a Hírklikknek elmondta, hogy a megnövekedett infláció kedvezően hat a költségvetési egyenlegre. Amikor a büdzsét a 3,2%-os inflációval tervezték, a kiadások és bevételek összhangban voltak ezzel az értékkel. Ha az infláció magasabb, a kiadások reálértéke csökken, míg a bevételek nominálisan emelkednek. Ez a jelenség tehát javítja az egyenleget, de érdemes megjegyezni, hogy ennek a terhét azok viselik, akik nem tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. Ezt a jelenséget inflációs adónak nevezik, amely a legnagyobb terhet a hátrányos helyzetűekre rója, hiszen a vásárlóerejük csökken, és a szociális, jóléti, egészségügyi és oktatási kiadások is mérséklődnek.
Így mérjük a dolgokat:
Ahogyan a Hírklikk olvasói már jól tudják, az élelmiszerárak 2021 eleji drasztikus emelkedése óta hónapról hónapra közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozásait. Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszer-kosarunk tartalma technikai okok miatt nem mindig egyezik meg a korábbi havi kosaraink tartalmával. Az online élelmiszer "ábécé" felületén lehetőség van arra, hogy visszatekintsünk az egy évvel ezelőtti vásárlási számláinkra, így néhány tételt összehasonlíthatunk a mostani, 2025. júniusi árakkal. Azonban az egy évvel korábbi hónapban nem feltétlenül ugyanazokat a termékeket választottuk, mint most, ezért a vásárlói kosaraink tartalma eltérhet. Ebből fakadóan a mi "inflációink" nem reprezentatívak, mivel a saját fogyasztási szokásainkat tükrözik, nem pedig az átlagosakat. Mindazonáltal iránymutatónak tekinthetők, és egy biztos: idén júniusban ennyivel kellett többet fizetnünk ugyanazon termékért (márka, kiszerelés, besorolás), mint egy évvel ezelőtt.
