AKI-beszámolók gazdáknak: Innovatív öntözésfejlesztés és mesterséges intelligencia a magyar mezőgazdaságban A mezőgazdaság világszerte folyamatosan fejlődik, és a technológiai újítások kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. Az Agrárgazdasági Kutató
A "A gazdák jövője, a jövő gazdái" című rendezvénysorozat második állomásán Szentes városában gyűltek össze a fiatal és tapasztalt gazdák. Az eseményen az AKI szakértői az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység nevében két izgalmas előadással járultak hozzá a diskurzushoz.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya), a Pannon Vidék Szövetség és a Campden BRI közreműködésével megvalósult "A gazdák jövője, a jövő gazdái" elnevezésű rendezvénysorozat második állomása Szentesen zajlott, ahol fiatal és tapasztalt gazdák gyűltek össze. A résztvevők betekintést nyerhettek az innovatív termelési módszerekbe és technológiai újításokba, megismerhették a legfrissebb piaci trendeket, valamint alternatív jövedelemszerzési lehetőségeket fedezhettek fel, mindezt a fenntarthatóság szellemében.
Az AKI szakértői az Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység (ITE) nevében két figyelemre méltó előadással képviseltették magukat az eseményen. Az első előadást Tornay Enikő tartotta, amelynek címe „Gazdaságos és fenntartható öntözésfejlesztés” volt. Enikő beszámolójában részletesen ismertette az öntözés céljából végzett vízkivétel környezeti hatásait, az aktuális öntözésfejlesztési pályázatok jellemzőit, valamint az ország vízgazdálkodásával kapcsolatos legfőbb kihívásokat.
Egy évtizeddel ezelőtt, amikor az öntözési vízigények felmérése folyt, még nem sejtettük, hogy 2024-ben már a vízmegtartás kérdése fogja dominálni az országos adatgyűjtéseket. A tények sajnos egyértelműen tükrözik a helyzetet: az elmúlt tíz év során a rendelkezésre álló vízkészletek folyamatos csökkenése már a legszélsőségesebb területeken is komoly kihívást jelent az ökológiai vízmennyiség fenntartása szempontjából. 2024 augusztusában hidrológiai értelemben kettévált az ország, hiszen míg a Dunán jelentős árhullám vonult le, a Tiszán a vízszintek a valaha mért legalacsonyabb szintekhez közelítettek. A monitoring kutak adatai aggasztó képet festenek: a Homokhátság területén a talajvízszint csökkenése már meghaladja a négy métert az elmúlt harminc év átlagához képest. Tornay Enikő rámutatott arra is, hogy a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer keretein belül érkező kárbejelentések alapján jól nyomon követhető, hogy mely területek szenvednek leginkább az aszálytól. A 2020-2024 közötti időszakban kifizetett körülbelül 92 milliárd forintnyi keret akár lehetőséget adhatna átfogó vízpótló térségi fejlesztések megvalósítására is, ezért kulcsszerepet játszik a megelőzésre való tervezés.
