"Ha valakinek hiányzik az önképe, azzal együtt a szabadsága is eltűnik" – egy mélyreható filozófiai gondolat robbantotta fel a Tranziton a diskurzusokat.

A magyar jobboldal szerint a nemzet és a szuverenitás a keresztény civilizáció alapja, amely integráló erőként működik a globalizmussal szemben. Lánczi András, Békés Márton és Hegedűs Zoltán arra figyelmeztetnek: a nemzeti identitás és önkép megőrzése a szabadság és az állam fennmaradásának feltétele.

A II. világháború utáni baloldali-liberális történetírás a háborúk okait a nemzetekre hárította, és ez a nézet a mai napig széles körben elfogadott - hívta fel a figyelmet Lánczi András. A filozófus hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés a jobboldaliságot negatív fényben tüntette fel, s embertelen eszmékkel társította azt. Kiemelte, hogy míg a nácizmus és fasizmus esetében a felelősségrevonás megtörtént, a kommunizmus összeomlása után ez a folyamat elmaradt.

Ha pozitív értelemben vesszük a dolgokat, akkor minden ember kezdettől fogva beleszületik a családjába, és ebből levezethető az emberi közösségek formálódása - tette hozzá.

„Ma ennek a konfliktusnak a különböző dimenzióit figyelhetjük meg” – nyilatkozta Lánczi András.

Békés Márton, a XXI. Század Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy a nemzet a legfőbb reményünk. Kiemelte, hogy ebben a térségben a nemzet képes befogadni mindazokat, akik készséggel vállalják a magyar identitást. Szerinte ez a magyar mítosz szívét képezi. A magyar jobboldal ebből a küldetésből meríti erejét, és célja ennek a víziónak a széleskörű népszerűsítése. Békés Márton úgy véli, hogy ez az egyik legdemokratikusabb megközelítés, hiszen bárki, aki konstruktívan kíván hozzájárulni az ország jövőjéhez, magyarnak érezheti magát. Ezen kívül felhívta a figyelmet arra, hogy a világháborúk kezdeményezői nem nemzetállamok voltak, hanem nagyhatalmak, ami új perspektívát ad a történelmi események megértéséhez.

Békés közölte, ma a magyar nemzetnek mindenki a része lehet, aki magyarnak vallja magát. Ez egy teljes mértékben integráló mítosz - tette hozzá.

Egy államhoz tartozni nem ugyanaz, mint egy cég hűségnyilatkozatát kitölteni - fejtette ki Békés. Itt nincs hűségidő, mivel a nemzet hűségideje a végtelenségig tart az államhoz. A magyar állam eredete egy élő mítosz, ráadásul a Szent istváni törvénykezés óta folytonos a magyar állam létezése. Ezt senkinek sem sikerült megtörnie - közölte.

Hegedűs Zoltán kifejtette, hogy a nemzet a keresztény civilizáció szerveződési modelljeként működik. Ezzel szemben a kínai és muzulmán civilizációk eltérő struktúrák mentén fejlődtek, míg a kereszténység szoros kapcsolatban áll a nemzeti identitással - tette hozzá a Kommentár folyóirat főszerkesztője. Hegedűs egy személyes élményt is megosztott, amely Gelence falujához kötődik, amely Kézdivásárhely közelében található. A faluban egy 13. századi templom freskói között két jelentős alkotás látható: a Szent László-legenda és a Krisztus passiójának jelenetei, mint például a Bevonulás Jeruzsálembe, az Utolsó vacsora vagy a Keresztrefeszítés. E festmények együttese azt mutatja, hogy az egyházi és a nemzeti szimbólumok szoros összefonódásban élnek, alátámasztva azt az elképzelést, hogy a keresztény és a nemzeti eszme harmonikusan megfér egymás mellett - hangsúlyozta Hegedűs.

Lánczi András kifejtette, hogy egy állam fenntartása kizárólag olyanok számára lehetséges, akik tisztában vannak saját identitásukkal, és ezt a tudást képesek kifejezni mások felé.

Jelenleg egy amerikai hatásokkal teli világban élünk, ahol az amerikai életstílus továbbra is inspiráló erőként hat ránk. A mai politikai gondolkodás alapja, hogy ez egyfajta megállapodás a polgárok és a vezetők között - fogalmazott. Ugyanakkor a filozófus hangsúlyozta, hogy ez nem feltétlenül az egyedüli helyes megoldás az állam struktúrájának kialakításában.

A multikulturális állam egy igazi paradoxon, amelyben a különféle kultúrák egymás mellett élnek, vagy éppen ellenkezőleg, harcolnak egymással – mutatott rá Hegedűs Zoltán. Szerinte a 20. század egyik legnagyobb tévedése az a hit, hogy a multietnikusság képes új egységet kialakítani. Az emberi lélek mélyén ott rejlik a vágy, hogy tartozzon valahová – tette hozzá. Ezzel szemben Békés Márton úgy reagált, hogy…

Úgy véli, hogy a közel-keleti kultúrák gyakran csak az erő nyelvén beszélnek, míg a német kultúra nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel hatékonyan válaszolni tudna erre a megközelítésre.

Lánczi András véleménye szerint a különböző kultúrákból érkező emberek együttélése a mindennapi életben számos konfliktust generál. Az intézmények működését nem csupán az alkotmányok vagy jogi keretek, hanem az emberek közös hite az igazságban biztosítja – hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a nyugati társadalmak számára a legnagyobb kihívást a jólét okozta kényelem és a passzivitás jelenti.

Hegedűs Zoltán véleménye szerint...

Úgy látja, Közép-Európa egy civilizációs törésvonalon van, nagy birodalmak határán. Amikor ezek a közép-európai államok megpróbáltak összefogni, akkor mindig sikerült egyről a kettőre jutnunk - tette hozzá.