Olyan intenzív hőhullámok és járványok érkeznek, hogy Pécsen az orvosi közösség elkészítette a saját útmutatóját az áldozatok kezelésére.

Sűrűsödő hőhullámokkal és Magyarországon korábban ismeretlen fertőző betegségekkel támad minket a klímaváltozás. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói egy nemzetközi projektben arra kerestek választ, hogyan kell felkészülnie az orvosoknak a globális felmelegedésre.

A nemrégiben befejezett hároméves kutatási projekt során pécsi, illetve ír, román és szerb egyetemek orvosai dolgoztak együtt. A projekt, amely az EU Erasmus programjának 370 ezer eurós (körülbelül 150 millió forintos) támogatását nyerte el, célul tűzte ki egy olyan egyetemi tananyag kidolgozását, amely segíti az orvostanhallgatókat és a gyakorló orvosokat abban, hogy felismerjék, kezeljék és megelőzzék a klímaváltozás egészségügyi kockázatait. A nemzetközi kutatócsoport két pécsi tagját, Girán Jánost, a PTE közösségi egészségfejlesztéssel foglalkozó adjunktusát, valamint Kiss István egyetemi tanárt, a PTE Népegészségtani Intézetének vezetőjét kértük fel, hogy foglalják össze azokat a veszélyeket, amelyekkel a tananyag elkészítésén dolgozó szakemberek igyekeznek felkészíteni az egészségügyi dolgozókat. Girán János a projekt szakmai vezetőjeként, Kiss István pedig mint szakértő vett részt a hároméves munkában.

A két szakember kiemelte, hogy a „Klímaváltozás és egészség” című tananyag rendkívül fontos, hiszen miközben a globális felmelegedés évente körülbelül 250 ezer ember korai halálát idézi elő világszerte, az egyetemek csupán 15 százalékában készítik fel a jövőbeli orvosokat ezzel a kritikus problémával kapcsolatban. Magyarországon 2007 óta folynak kutatások a hőhullámok hatásairól, és már az első évben megfigyelhető volt, hogy egy háromnapos hőhullám alatt 409-el többen hunytak el, mint más időszakokban. Ez a szám megdöbbentő, hiszen a hőhullámos időszakokban a halálozás aránya körülbelül 30 százalékkal emelkedett. Azóta a hőhullámok egyre gyakoribbá és erősebbé váltak, ami szintén megnövelte a halálozási kockázatot. Kiss István hangsúlyozta, hogy az idő előtt távozók között voltak olyanok, akik már halálos betegséggel küzdöttek, és valószínűleg így is elvesztettük volna őket, de sok esetben olyan emberektől kellett búcsút venni, akik még évekig, sőt évtizedekig is élhettek volna, ha a körülmények kedvezőbbek lettek volna.

A V4 országai közül a magyarokat érdekli leginkább a klímaváltozás, de jellemzően az államtól várják a feltételek biztosítását

Számos állam irányítói egyelőre még vitatják, hogy a klímaváltozás valóban fenyegetné az emberiséget. A tanagyagot készítő csapat két pécsi tagja szerint a magyarországi közgondolkodásban ez a fajta kétség nincs jelen, s szakpolitikusaink tényként fogadják el, hogy a klímaváltozás egy valós veszély, amire fel kell készüljön a hazai egészségügy. Az említett projektnek köszönhetően megszületett egyetemi tananyag 14 hét alatt elsajátítható, amit az orvostanhallgatók fakultatív tárgyként vehetnek fel a képzést meghirdető magyarországi egyetemeken. (Amúgy az interneten bárki - tehát nemcsak az egyetemisták és a végzett orvosok, hanem a laikus érdeklődők is - ingyenesen letölthetik ezt a tananyagot.)

Kívülállóként sokan azt gondolják, hogy a klímaváltozás hatásai elsősorban a belgyógyászat és a kardiológia területén okoznak komoly kihívásokat. Girán János azonban úgy véli, hogy a gyógyító munka szinte minden szakterületén új kihívásokkal kell szembenézni a klímaváltozás következtében. A hőhullámok és a globális felmelegedés következményeként megjelenő kórokozók nemcsak a betegek gyógyulási esélyeit csökkenthetik, hanem az egészséges egyénekre is veszélyt jelenthetnek.

A klímaváltozás betoppant az emberiség életébe, és az ajtónkon kopogtat. A hideg tél egyre inkább felkészít minket egy aszályosabb nyárra, amely megpróbáltatások elé állít bennünket.

Kiss István és Girán János megemlítette, hogy már nálunk is megtelepedett több olyan szúnyog faj, amelyek, ha a környezeti viszonyok úgy alakulnak, akár a maláriát is képesek lehetnek terjeszteni. Jelenleg ez a helyzet még nem áll fenn, ám az előjelek alapján csak idő kérdése, hogy ilyen jellegű fertőzések jelenjenek meg térségünkben. Mindenképp figyelmeztető jel, hogy 20 évvel ezelőtt sem hazánkban, sem Olaszországban a trópusi, szubtrópusi területekről származó tigrisszúnyog nem volt jelen, napjainkban azonban itt van már, s olyan vírusokat terjeszthet, amelyek a nyugat-nílusi láz, Dengue-láz vagy a Chikungunya-láz betegségeit okozhatják. Emelkedő egészségkockázattal jár az a helyzet is, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban vannak nálunk villámárvizeket okozó záporok, s bár ezek a heves elöntések gyakran pár óra alatt levonulnak, fertőző szennyeződéseket hagynak a talajvízben, a csatornahálózatban, az utakon és a házfalakon.

Nehéz átlátni, mi történik az időjárással, egyelőre semmi nem fékezi a változástVagy leállítjuk a növekedést, vagy összeomlunk

Az orvosok gyakran hangsúlyozzák, hogy a hőhullámok idején fontos, hogy kevesebb időt töltsünk a napon, és fokozottan figyeljünk a folyadékbevitelre. Emlékezetes eset történt például tavaly nyáron, amikor egy postás tragikus körülmények között hunyt el Kelébiában, mivel a hőguta következtében nem pótolta megfelelően a folyadékot. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a kánikulában növelni kell a vízfogyasztást, de kevesen gondolnak arra, hogy ilyenkor a rendszeresen szedett gyógyszerek adagolását is érdemes lehet felülvizsgálni. A tartós hőhullámok ugyanis befolyásolják egyes gyógyszerek hatását – figyelmeztetett Kiss István. Ha a meleg miatt keveset iszunk, kiszáradhatunk, ami a gyógyszerek hatását felerősítheti, ezzel pedig a vesék működését is veszélyezteti. Ugyanakkor a túlzott folyadékbevitel is megváltoztathatja a gyógyszerek hatásmechanizmusát. Az orvosoknak tehát fel kell készíteniük betegeiket ezekre a kihívásokra, és ebben az új tankönyv jelentős segítséget nyújt.

Lenne folytatás, de nincs pénz

A projekt keretében dolgozó szakemberek a következő években a már elkészített tananyag továbbfejlesztésére törekednek. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy elérhető legyen megfelelő pályázati támogatás. Jelenleg sajnos nincs ilyen forrás, mivel az Erasmus-pályázatok a 2021-ben alapítványi fenntartásúvá alakított magyar egyetemek számára nem hozzáférhetők. Úgy tűnik, hogy nem érdemes abban bízni, hogy Magyarország az uniós elvárásoknak megfelelően visszaállítja az autonóm egyetemeket az alapítványi fenntartású intézmények helyett. Így a tananyagfejlesztés folytatására csak akkor nyílhat lehetőség, ha a kormány új forrásokat biztosít erre a célra.