Európa zászlóshajójának repülőrajta olyan lenyűgöző látványt nyújt, hogy a nézők csak ámuldoznak, tátott szájjal figyelve a grandiózus eseményt.

Franciaország 2025 második felében a gazdasági fellendülés egyértelmű jeleit mutatja. A gazdaság kulcsfontosságú ágazatai, mint a repülőgépipar és a mezőgazdaság, újra növekedésnek indulnak, a munkaerőpiac pedig meglepően ellenálló. A cégalapítások száma is növekszik, a folyó fizetési mérleg pedig stabilan egyensúlyban van. Az Európai Központi Bank kamatcsökkentései pozitívan hatnak a magánszektorra, és a beruházások is élénkülnek - állítják a BNP Paribas közgazdászai a legfrissebb elemzésükben. Azonban a kedvező kilátások kiaknázásához elengedhetetlen egy komoly költségvetési reform és a politikai stabilitás biztosítása, különben a jelenlegi erős növekedés csupán átmeneti jelenség maradhat.

A politikai feszültségek ellenére Franciaország gazdasága a vártnál jóval dinamikusabb ütemben bővült a harmadik negyedévben. A 0,5%-os növekedés felülmúlta a második negyedév 0,3%-os teljesítményét, és messze túlszárnyalta a piaci várakozásokban szereplő 0,1%-os előrejelzést is. A gazdasági adatok is biztató képet festenek: a belföldi kereslet javulása figyelhető meg, amelyet elsősorban a beruházások, különösen a vállalatok által végrehajtott fejlesztések élénkülése táplál. A háztartások fogyasztása is folytatta növekedését (+0,1%), míg az állami kiadások 0,5%-os emelkedést mutattak. Összességében a végső belföldi kereslet 0,3 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez.

Különös meglepetésként a külkereskedelem is számottevő impulzust biztosított a növekedéshez, hozzájárulva 0,9 százalékponttal.

Az export 2,2%-os növekedést mutatott, míg az import egy kicsit visszaesett. Ezzel párhuzamosan a készletezési aktivitás 0,6 százalékponttal csökkentette a GDP-t, ezzel megváltoztatva az előző időszakok trendjét. A termelési szint a legtöbb feldolgozóipari szektorban és a szolgáltatások terén is kedvezően alakult.

A kormány idei GDP-növekedési célja 0,7 százalék, és a jelenlegi tendenciák alapján valószínű, hogy ezt elérik, hiszen az elmúlt egy évben a gazdaság 0,9 százalékkal bővült. Franciaország gazdasági teljesítménye a kereskedelmi háború és a költségvetési-politikai válság ellenére kiemelkedő harmadik negyedévet produkált, amelyet több, egymástól független tényezőnek köszönhet.

Már a tavasz és a nyár kezdetén is számos pozitív hír érkezett a francia gazdaságról, amelyek különböző szegmensek fejlődését tükrözték, és amelyek megalapozták a jelenlegi kedvező teljesítményt.

Mindez annak ellenére történt, hogy a hangulati mutatók - különösen a háztartási bizalom - továbbra is bizalomhiányt jeleznek. Mintha két különböző országról beszélnénk.

A változás olyan kulcsfontosságú területekből származik, amelyek korábban gátolták a fejlődést.

Ezen hatások miatt nyomán 2026-ban a francia növekedés részben behozhatja lemaradását az eurózónához képest. A BNP Paribas előrejelzése szerint Franciaország 0,7, illetve 1,1 százalékkal, az eurózóna pedig 1,3, illetve 1,4 százalékkal bővülhet az idei és a következő évben.

A 2022 elején kezdődött növekedési lassulás és a 2024 közepétől tapasztalható politikai bizonytalanság ellenére a gazdaság dinamikája nem állt meg. Ezt jól szemlélteti a cégalapítások számának emelkedése, amely 2024 decembere és 2025 augusztusa között 8%-kal nőtt. Ez a tendencia éles ellentétben áll a 2010-es évek elejével, amikor a lassú növekedés a cégalapítások jelentős csökkenésével járt együtt.

A munkaerőpiac továbbra is szilárd lábakon áll: a poszt-Covid időszakban tapasztalt munkahelyteremtési fellendülés után a foglalkoztatottak száma továbbra is jelentős mértékben megmaradt.

A foglalkoztatási ráta 2025 második negyedévében elérte a 69,6%-os szintet, ami 5 százalékponttal magasabb az egy évtizeddel korábbi adatokhoz képest. Az emelkedés jelentős része a Covid utáni időszakra tehető. Érdekes megjegyezni, hogy a munkanélküliségi ráta 2022 óta, a gyengébb gazdasági növekedés ellenére, csupán mérsékelt emelkedést mutatott. Ezen kívül a bérek növekedése is viszonylag korlátozott maradt a 2010-es évek közepe óta.

A francia gazdaság jelenlegi növekedése pénzügyi szempontból egyelőre stabil alapokon nyugszik, bár a költségvetési helyzet romlása folyamatosan kérdéseket vet fel e stabilitással kapcsolatban. A folyó fizetési mérleg viszonylag kiegyensúlyozott, de az összetétele átalakulóban van: az árukereskedelmi hiány tartósan szélesebb lett, és ez nem csupán az energiaköltségekkel magyarázható. A korábbi termelési zavarok után azonban 2025 második felére várhatóan fellendül a repülőgépipar és a gabonaexport, ami enyhítheti a deficitet. Eközben a szolgáltatási szektor egyenlege stabilan pozitív, és a jövedelmi egyenleg is kedvező marad.

A külső egyensúly viszonylagos stabilitása azt jelenti, hogy a gazdaság finanszírozási kapacitásai és igényei nagyjából kiegyenlítik egymást. Belföldön a közszféra hiányát alapvetően ellensúlyozza a háztartások többlete, miközben a nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye alacsony.

A magánszektor beruházásainak dinamikája lenyűgöző: Franciaország élen jár a szellemi tulajdonra irányuló befektetések terén, amelyek a GDP körülbelül 5,5 százalékát teszik ki. Ez az arány felülmúlja a szomszédos országok és az Egyesült Államok hasonló mutatóit is.

Közben a nem pénzügyi vállalatok beruházási rátája is kiemelkedően magas, a vállalati szektor által előállított hozzáadott érték 21,5 százalékának megfelelően. Ez a szám a történelmi átlagot túlszárnyalja, és a német szintet is meghaladja, még a legutóbbi években tapasztalt magasabb kamatok ellenére is.

A környezeti feltételek az elmúlt két év során lényegesen pozitív irányba változtak: az Európai Központi Bank (EKB) komoly kamatcsökkentési hullámot indított el, amelynek eredményeként a jelenlegi irányadó kamat 2 százalékra csökkent. Ez a lépés kedvező hatással van a vállalatok és a magánszemélyek hitelezési lehetőségeire, elősegítve ezzel a gazdasági növekedést.

A francia költségvetés helyzete ma a gazdasági növekedés egyetlen súlyos fékje,

A magas hiány és az emelkedő finanszírozási költségek komoly korlátokat szabnak az állami intézkedéseknek, megnehezítve ezzel a gazdaság élénkítését és a szükséges strukturális reformok végrehajtását. A fenntarthatatlan hiány- és adóssághelyzet kormányzati krízist generált, mivel a szükséges hosszú távú kiigazításokról és prioritásokról nincs tartós egyetértés. Eközben a piacok rendkívül érzékenyen reagálnak a fiskális fejleményekre. A helyzetből való kilábalás kulcsa egy hiteles, növekedés-orientált konszolidációs program lenne, azonban ennek megvalósításához elengedhetetlen a politikai stabilitás, amely a jelenlegi körülmények között kifejezetten nehezen elérhetőnek tűnik.

Összességében megfigyelhető, hogy a francia gazdasági növekedést támogató alapvető tényezők stabilak, ugyanakkor a bizalom szintje meglehetősen alacsony.

- különösen a háztartásoknál -, ezért a francia bővülés eurozónához viszonyított alulteljesítése 2026-ban várhatóan szűkül, de nem tűnik el teljesen, és a háztartások fogyasztása feltehetően továbbra is a GDP‑növekedés alatt marad, ami visszafogja a fellendülés erejét.