Az ebédre szánt keret szűkössége sokak számára kihívást jelent. Szlovákiában az alkalmazottak körülbelül fele csupán alig elegendő étkezési támogatást élvez, ami rávilágít a munkahelyi juttatások hiányosságaira. | ma7.sk

Az alkalmazottak közel 44,4%-a havonta csupán a minimális, 6,60 eurós étkezési hozzájárulásban részesül. Ezzel szemben a legmagasabb, 8,80 eurós támogatást csupán minden tizedik munkavállaló, azaz 11,2% élvezi.

Ez derült ki az Edenred vállalat által készített online közvélemény-kutatásból, amelyet május 13. és 22. között végeztek 1180 alkalmazott bevonásával.

A megkérdezettek ötöde (21,1%) jelezte, hogy

étkezési hozzájárulása valahol a minimális és maximális összeg között van.

Egy érdekes megfigyelés, hogy a válaszadók közel 23,3%-a nem tudta pontosan megmondani, milyen mértékű támogatásban részesül.

Az Edenred vállalat adatai szerint 2025 első negyedévében az ebéd országos átlagára 8,39 euró volt.

Egyes régiókban még a maximális hozzájárulás sem fedezi az ebéd árát.

Az étkezési támogatás célja azonban az lenne, hogy a munkavállalók tisztességesen, teljes értékűen és egészségesen tudjanak ebédelni.

A válaszadók túlnyomó része (47,6%) kifejezte, hogy számukra a kilenc euró feletti ebédár már túlzottan megterhelő lenne a költségvetésük szempontjából. Ezen kívül 32,4% úgy véli, hogy az 11 euró az a határ, amelyet még el tudnának viselni, míg 12,8% azt nyilatkozta, hogy a 13 euró vagy annál magasabb ár már problémát jelentene számukra.

Az Edenred véleménye szerint,

A munkavállalók közel 50%-a úgy véli, hogy kilenc euró az a maximum, amit ebédre költeni tudnak, ám a jelenlegi árak ezt a limitet már túllépik.

Úgy vélik: az étkezési hozzájárulás alapvető juttatás, amelynek tükröznie kellene az egyes régiók valós árszínvonalát.

A felmérés arra is rávilágított, hogy az emberek miért döntenek úgy, hogy elkerülik az étkezést a vendéglátóhelyeken. A legfőbb okként az árakat jelölték meg, ami a megkérdezettek 44,2%-át érintette. Ezt követi a saját készítésű ételek előnyben részesítése (37,2%), az időhiány (30,5%), a munkahelyhez közeli megfelelő vendéglátóhelyek hiánya (28,4%) és az ételek változatos kínálatának hiánya (20,9%).