Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint a magyar gazdasági előrejelzés megbízhatatlan adatokra épít.

A magyar költségvetési tervekből jelentős információk hiányoznak, és megbízhatatlan adatokon alapulnak - áll Valdis Dombrovskis európai biztos Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett, csütörtökön kelt levelében, amelyet az Euronews látott.

Úgy tűnik, hogy a magyar kormány késlekedik a reális gazdasági előrejelzések benyújtásával Brüsszelnek - ez is része a két fél között egyre erősödő konfrontációnak.

A túlzottdeficit-eljárás jelenlegi fázisában Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa úgy nyilatkozott, hogy „még mindig kulcsfontosságú elemek hiányoznak, vagy további kiigazításokra és pontosításokra van szükség ahhoz, hogy a Bizottság véglegesen értékelhesse a magyar középtávú költségvetési tervet” – számolt be róla az Euronews.

A Bizottság hangsúlyozza a gazdasági növekedés, az infláció és a kamatkiadásokkal kapcsolatos adatokkal összefüggő kihívásokat, és arra figyelmeztet, hogy az eltérések esetében a saját módszertanuk szerint "megfelelő indoklást" kell szolgáltatni.

Az elemzés célja, hogy feltárja Orbán Viktor kormányának jövőbeni terveit a költségvetési egyensúly helyreállításával kapcsolatban. A járvány és az azt követő energiaválság következtében a szigorú uniós kiadási szabályok átmeneti enyhítése után a kormány most arra összpontosít, hogyan tudja fenntartani a pénzügyi stabilitást és a gazdasági növekedést a következő években.

Az uniós végrehajtó testület átfogó értékelése viszont "a szükséges információk hiányosságainak mértéke miatt elhúzódhat" - áll a levélben. Ennek következtében a határidő a jelenlegi december 12-i dátum helyett a következő év január közepére is késlekedhet.

Az Európai Unió szerződései meghatározzák a tagállamok számára felvehető adósság kereteit, és elméletileg a jogsértések pénzbírságot vonhatnak maguk után. Ennek ellenére az ilyen szigorú intézkedések alkalmazása ritkán fordul elő, vagy akár teljesen elmarad. A blokk stabilitási és növekedési paktumának elsődleges célja, hogy megelőzze az euróövezetben a 2007-2008-as globális pénzügyi válságot követő görög gazdasági zűrzavarokat. Fontos megjegyezni, hogy ezek a szabályok, bár némileg lazábban értelmezhetők, azok számára is érvényesek, akik nem használják a közös eurót, például Magyarország esetében is.