Egy friss kutatás tanulságai szerint az európai polgárok nem mutatnak túlzott elkötelezettséget a demokrácia iránt.

A hét uniós tagországban végzett felmérések alapján világosan látszik, hogy a demokratikus értékek következetes támogatói kisebbségben vannak, ami kedvez a populista politikai irányzatoknak. Ugyanakkor az uniós tagság és a tagállamok közötti együttműködés megítélése továbbra is túlnyomórészt kedvező, még akkor is, ha sokan inkább a saját nemzeti kormányukban bíznak, mintsem Brüsszelben.

Egy friss kutatás eredményei szerint Európában egyre csökken a demokrácia iránti lelkesedés.

A European Movement legutóbbi felmérése során, júniusban, 3500 felnőtt véleményét gyűjtötték össze az Európai Unió hét jelentős tagállamában, köztük Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban, Lengyelországban és Romániában. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, miként viszonyulnak ezek az emberek a demokráciához és az Európai Unió intézményrendszeréhez.

A hétfőn közzétett felmérésből kiderült, hogy a megkérdezetteknek csupán egyharmada tekinti magát a demokrácia elkötelezett híveinek. Ezzel szemben a válaszadók 64 százaléka kevésbé tartotta lényegesnek a demokratikus környezetet, és inkább a határozott politikai vezetés iránti vonzalommal bír. Az eredmények azonban országonként jelentős eltéréseket mutattak. Svédországban, ahol a demokrácia támogatottsága a legmagasabb, a válaszadók 52 százaléka állt ki a demokratikus értékek mellett. Ezzel szemben Spanyolországban csupán a megkérdezettek negyede vallotta magát a demokrácia pártjának. Németország és Olaszország 48 százalékos arányt mutatott, míg Lengyelország, Románia és Franciaország esetében a demokratikus elköteleződést tükröző számok 30-32 százalék között mozogtak.

A felmérést megrendelő szervezet, az European Movement főtitkára, Petros Fassoulas a Politicónak nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy bár az alacsony eredmények aggasztónak számítanak, ezek mögött jellemzően nem az uniós polgárok antidemokratikus nézetei állnak. Sokkal inkább arról van szó, hogy az emberek tehetetlenséget éreznek a jelenlegi rendszerrel szemben, hiszen csalódást okoznak számukra az intézmények.

Ahogyan a cikk említi, ez a kiábrándultság hozzájárulhat ahhoz, hogy a populista politikai pártok, melyek gyakran autoriter hajlamokat mutatnak, egyre nagyobb teret nyerjenek Európa különböző országaiban.

A populisták narratíváját erősítheti az is, hogy a kutatás során megkérdezettek kétötöde inkább a nemzeti kormányában bízott, hogy az számára előnyös intézkedéseket hoz, míg az uniós intézményekben alig egyötöd bízott inkább a nemzeti kormánnyal szemben. Még leginkább a spanyolok bíztak inkább a brüsszeli döntéshozókban, mint saját kormányzatukban (31 százalék), de két százalékkal ott is erősebb volt Madrid támogatottsága (33).

Az Unió melletti elkötelezettség még leginkább abban érzékelhető, hogy a válaszadók 56 százaléka gondolta, hogy országa nyert az uniós tagsággal, 48 százalék pedig személyesen is az EU-tagság győztesének érezte magát. Ezzel szemben az uniós tagság kifejezett vesztesének csak 13 százalék érezte magát.

Sőt, egy közös irányítású európai haderő létrehozását is a megkérdezettek szűk többsége támogatta minden országban. Legnagyobb arányban (62 százalék) Romániában, de még a legkisebb arányt mutató Németországban is 52 százalékkal.