Az a kérdés, amelyben a Fidesz, a Mi Hazánk, a Transparency és a szélsőbaloldal egyetértenek, valóban figyelemre méltó és sokszínű. Ez a különböző politikai irányzatok közötti párbeszéd és együttműködés lehetőségét is felveti, ami ritkaságnak számít a mai

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, 2021. április 23-án ellátogatott a Pfizer multinacionális gyógyszergyár puursi üzemébe, ahol egy EU-zászlós matricát ragasztott egy vakcinákkal teli dobozra. A látogatás során hangsúlyozta az uniós oltási program fontosságát. - Fotó: John Thys / EPA / MTI

Az Európai Törvényszék május közepén az Európai Bizottság ellen ítélt egy perben, amiért nem adták ki az Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója közti üzenetváltásokat koronavírus elleni oltások beszerzéséről. A döntést többen, köztük a magyar kormánytól is úgy értelmezték, hogy ki kell adni az sms-eket, de a bíróság nem ezt mondta ki. Így az ítélet valószínűleg nem sokat segít a beszerzések körüli kérdések eloszlatásában pedig erre sokaknak lenne igényük a magyar kormányoldalon túl is, az általuk lesorosozott szervezetektől az EU ombudsmanján át az oltásellenesekig.

A témáról már 2022-ben részletesebben beszámoltunk. A világjárványra reagálva az Európai Bizottság javaslatára az uniós országok egyetértettek abban, hogy közösen szerzik be a vakcinákat. Ennek eredményeként az oltásokat minden tagállam egyenlő feltételekkel és a lakosság számának arányában osztották el, így elméletileg nagyobb mennyiségű vásárlás esetén kedvezőbb árakat érhettek el. Számos gyártóval kötöttek szerződéseket, köztük a Pfizer-BioNTech cégekkel is. Velük több megállapodást is létrehoztak, a harmadik alkalommal 900 millió vakcínát rendeltek, és ennyi mennyiséget opcionálisan később is igényelhettek. Az Európai Bizottság által közzétett szerződések közül ez a megállapodás tartalmazta a legnagyobb oltásszámot.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, a New York Times 2021 áprilisi cikkében arról számolt be, hogy a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával folytatott sms-es és telefonos egyeztetéseket a harmadik szerződés megkötése előtt. A lap arra törekedett, hogy hozzáférjen ezekhez az üzenetekhez, azonban az Európai Bizottság elutasította a kérdést, azzal az indoklással, hogy az sms-ek rövid életű dokumentumoknak számítanak, így nem tárolják őket. A New York Times és az egyik újságírója jogi útra terelte a dolgot, és a bizottsági döntés érvénytelenítését kérte.

Május 14-én a törvényszék döntése értelmében helyt adott a keresetnek, amelynek következtében megsemmisítette az Európai Bizottság korábbi határozatát. Az ítélet megállapította, hogy a kért szöveges üzenetekkel kapcsolatos bizottsági válaszok a teljes eljárás során csupán feltételezéseken, valamint változó vagy pontatlan információkon nyugodtak. Ezzel szemben a felperes releváns és egybehangzó bizonyítékokat terjesztett elő, amelyek megerősítik, hogy az üzenetváltás valóban megtörtént. Ennek következtében az Európai Bizottságnak...

"Fontos, hogy olyan meggyőző és érthető magyarázattal álljunk elő, amely segít a nyilvánosságnak és a Törvényszéknek egyaránt megérteni, miért nem állnak rendelkezésre ezek a dokumentumok."

Az ítéletről készült nyilatkozat alapján az Európai Bizottság elmulasztotta, hogy részletezze azokat a keresési módszereket, amelyeket a dokumentumok felkutatásához alkalmazott, továbbá nem tüntette fel azokat a konkrét helyszíneket sem, ahol a keresést végezte.

A teljes ítélet szerint az Európai Bizottság "a kérdésekre adott válaszaiban és a tárgyaláson megismételt magyarázataiban" egyértelműen kifejtette álláspontját.

"Nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy egyértelműen meghatározzuk, mi történt a kért iratokkal."

A testület lényegében azt hangoztatta, hogy az érintett üzenetek már nem állnak rendelkezésre. A törvényszék azonban megdöntötte azt a feltevést, hogy az SMS-ek sosem léteztek, ugyanakkor megjegyezte, hogy "lehetetlen biztosan megállapítani, hogy a kért üzenetek még mindig elérhetők-e, vagy törlésre kerültek, és ha igen, az önkéntesen vagy automatikusan történt-e." Az sem vált világossá, hogy a bizottsági elnök mobiltelefonját vagy telefonjait esetleg lecserélték-e, és ha igen, mi történt ezekkel a készülékekkel, valamint hogy azok az első kérelem és a megerősítő kérelem keretein belül végzett keresés részét képezték-e. Ilyen körülmények között a Bizottság feltételezéseken alapuló magyarázata nem tekinthető megbízhatónak.

Az uniós testület nem indokolta meg meggyőzően, miért gondolta, hogy a Covid-19 vakcina beszerzésével kapcsolatos szöveges üzenetek nem rejtenek magukban olyan lényeges vagy nyomon követést igénylő adatokat, amelyek megőrzését szükséges lenne garantálni.

Az ítélet megállapította, hogy a bizottsági eljárás ellentétes volt az EU alapjogi chartájával, amely garantálja a megfelelő ügyintézés jogát.

A szöveg alapján egyértelmű, hogy az ítélőszék a világos magyarázat hiányával küzdött, azonban csupán az elutasító döntést semmisítette meg. Az Európai Bizottság sms-üzeneteinek közzétételére nem kötelezte, mivel nem tudta megállapítani, hogy ezek az üzenetek egyáltalán léteznek-e. Ennek ellenére sokan mégis úgy értelmezték a döntést, mintha ez kötelező lenne.

Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter, határozottan kijelentette, hogy az Európai Bíróság döntését tiszteletben kell tartani, és ezért az üzenetváltásokat haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni. Kifejtette, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke "hungarofób és súlyosan magyarellenes" döntéseket hoz, amivel folyamatosan nehezíti Magyarország helyzetét. A magyar demokrácia állapotáról, az átláthatóságról és a jogszabályok betartásáról mindig éles kritikát fogalmaz meg, ám amikor "európai emberek millióinak élete került veszélybe, gyanús módon, gazdaságilag és minden egyéb szempontból megkérdőjelezhető módon, sms-ekben próbálta meg beszerezni a Pfizer-oltóanyagot".

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom vezetője történelmi jelentőségűnek ítélte az ügyben hozott döntést, amely rávilágít az antidemokratikus, korrupt és a globalista nagyvállalatok irányítása alatt álló Európai Bizottság működésére. Az uniós testületnek most elvileg kötelező lenne nyilvánosságra hoznia a több milliárd eurós vakcinabeszerzésekről szóló sms-üzeneteket, amelyekből számos, eddig eltitkolt információ is napvilágra kerülhet. Nem meglepő, hogy az EU vezetői mindent elkövetnek, hogy ezeket az üzeneteket titokban tartsák, hiszen akár túlárazásra és a Covid-krízissel kapcsolatos egyéb súlyos bűncselekményekre is fény derülhetne. "Európai szövetségeseinkkel együtt követeljük" a bizottság elnökétől, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra az erről az időszakról szóló információkat.

A politikai spektrum másik végéről is pozitívan értékelték az Európai Bizottsággal szembeni ítéletet, amelyet Ursula von der Leyen irányít, aki a jobbközép Európai Néppárt tagja. Raquel García Hermida-van der Walle nyilatkozata szerint a döntés "teljesen egyértelmű" győzelmet jelent az átláthatóság számára. A liberális EP-képviselő a Politicónak kifejtette, hogy az emberek alapvetően arra vágynak, hogy lássák, miként születnek a döntések – még akkor is, ha az információk szöveges üzenetek formájában érkeznek.

Tilly Metz, az Európai Parlament zöld frakciójának tagja az Euronewsnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ítélet egyértelműen rávilágít arra: az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság nem működhet zárt ajtók mögött az Európai Unió keretein belül.

A lapnak adott nyilatkozatában Shari Hinds, a Transparency International képviselője, éles kritikát fogalmazott meg a kormányzati átláthatósággal kapcsolatban. Szerinte a helyzet még mindig zavaros, és sürgeti a közbizalom helyreállítását. Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen, hogy az Európai Bizottság egyértelműen kifejezze elköteleződését a nyilvános elszámoltathatóság iránt. "A homályos helyzet nem tartható tovább!" – tette hozzá.

"A GUE/NGL európai parlamenti frakciója közölte, hogy az Európai Bizottság elnökének Pfizerhez kapcsolódó ügyletei korrupciónak minősülnek az EU legmagasabb szintű intézményei között. Martin Schirdewan, a szélsőbaloldali csoport társelnöke hangsúlyozta, hogy Von der Leyen tevékenysége tartósan károsította a demokráciát az Európai Unióban, és sürgette, hogy azonnal tegyék közzé az üzeneteit."

Az Európai Bizottság ugyanakkor közleményben hívta fel rá a figyelmet, hogy a törvényszék szerint részletesebben kellett volna indokolni a kért üzenetek hiányát, de a bizottsági értelmezés alapján "nem kérdőjelezte meg a regisztrációs politikájukat a dokumentumok hozzáférhetőségéről". A testület a jelek szerint nem akar változtatni azon, mit kezd az ilyen üzenetekkel. Paula Pinho vezető szóvivő május 16-án közölte: azokat az sms-eket is rövid életűnek kezelik, amiket az EU kereskedelmi biztosa váltott az egyesült államokbeli kollégájával Trump vámjairól.

Nem csupán a New York Times újságírói futottak zátonyra az Európai Bizottsággal, amikor az sms-ekhez szerettek volna hozzáférni. Hasonló sorsra jutott a Netzpolitik is, amikor 2021-ben próbálkozott, és Emily O'Reilly, az akkori uniós ombudsman is hasonlóképp járt. "Valójában falba ütköztünk" - nyilatkozta 2023-ban a France24-nek. Kifejtette, hogy az Európai Bizottság még a szóban forgó üzenetek létezését sem volt hajlandó igazán elismerni.

A testületnek sürgősen felelősséget kellene vállalnia a helyzet tisztázása érdekében, hiszen "bár politikailag kényes lehet, a polgárok bizalmának megőrzése rendkívül lényeges ügyekben elsődleges". Ellenkező esetben az oltás- és EU-ellenesek egy "igazságtalan narratívát" fognak kialakítani az EU-ban zajló eseményekről.

Az AP szerint az ombudsman egy évvel korábban úgy látta, hogy az Európai Bizottság rosszul intézte az ügyet, mert nem az üzenetek formája, hanem tartalma számít.

Idén hivatalba lépett utódja, Teresa Anjinho, és rímbe szedte a fontos üzenetet: a bírósági döntés alapján az Európai Bizottság megszegte a megfelelő ügyintézéshez való jogot, amelyet az EU alapjogi chartája szavatol. A törvényszék, hasonlóan az ombudsmanhoz, hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek kötelezően dokumentálniuk kell tevékenységeiket, különben könnyen kiüresedhet a jogelv.

Az Európai Számvevőszék, amely az uniós költségvetés felett gyakorolja az ellenőrzést, 2022-ben kifejezetten a vakcinabeszerzésre összpontosított. A vizsgálatok során arra a következtetésre jutott, hogy az EU sikeresen biztosította a szükséges oltóanyag-mennyiséget, emellett a szerződések feltételei is szigorúbbá váltak. Ugyanakkor a Pfizerrel kötött megállapodás kapcsán megállapították, hogy "nem állt rendelkezésünkre információ az Unió legnagyobb értékű szerződésének előzetes tárgyalásairól". A testületet érdekelte a megkérdezett szakértők véleménye, a kapott szaktanács, a megbeszélések ütemezése, a tárgyalásokról készült feljegyzések, valamint az elfogadott feltételek részletei. Ezen információk hiányában azonban nem tudtak teljes képet kapni a folyamatról.

A megkeresésünkre sajnos nem érkezett visszajelzés.

Tehát a kért információkat nemcsak a nyilvánosság számára tartották vissza, hanem még a költségvetés felügyeletéért felelős szerv sem kapta meg. Még csak elutasító választ sem küldtek, mintha a kérdés nem is létezett volna. Az Európai Bizottság ugyan reagált a jelentésekre, de indoklásokat itt sem sikerült felfedeznünk; a testület csupán a legfontosabb észrevételekre válaszolt.

Az Európai Unió Bírósága tavaly két különböző ügyben is arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bizottság nem biztosította a kellő mértékű hozzáférést a koronavírus elleni vakcinák beszerzéséről szóló szerződésekhez. A bíróság közleménye alapján 2021-ben európai parlamenti képviselők és magánszemélyek kérték a vonatkozó dokumentumok megismerését, ám csak azok egy részét kapták meg, és az is gyakran cenzúrázott formában. A részben zöld párti EP-képviselők által indított ügyben a döntés éppen egy nappal azelőtt született, hogy az Európai Parlament Ursula von der Leyen újraválasztásáról szavazott volna. Az Európai Bizottság azzal indokolta a helyzetet, hogy meg kellett találni a megfelelő egyensúlyt a közérdekű adatokhoz való hozzáférés és a szerződésekből származó jogi kötelezettségek között.

Az ítéletet követően az Európai Bizottság bejelentette, hogy alaposan meg fogják vizsgálni a döntést, és a következő lépésekről határoznak. Emellett ígéretet tettek egy új, részletesebb indoklás közzétételére, azonban nem tettek említést arról, hogy az sms-ek tényleges kiadásra kerülnek. A nyilatkozat alapján úgy tűnik, hogy csupán egy újabb indoklási kör elérhetőségére számíthatunk.

Marieke Ehlers, a Patrióták Európáért frakció tagja, sajátos nézőpontból elemezte a helyzetet. A fideszes képviselőkből álló csoport vitát kezdeményezett az ítélet kapcsán. Ehlers aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság "szinte egyáltalán nem mutatott érdeklődést az átláthatóság növelése iránt", hiszen nyilvánvalóan kerüli az információk kiadását, csupán az indoklásait próbálja javítani. Az elmúlt években felmerült korrupciós ügyekre hivatkozva a frakció nemcsak a vita megnyitását, hanem parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is célul tűzte ki. Ehlers véleménye szerint a korábban felvetett intézményközi etikai testület csupán a látszatot szolgálná, és valójában nem vezetne komoly reformokhoz.

A vitajavaslatot leszavazták. Az indítvány ellen a szélsőbaloldali GUE/NGL társelnöke, Manon Aubry szólalt fel. A frakció korábbi nyilatkozatához hasonlóan az Európai Bizottságot ostorozta, de szerinte "a polgároknak is joguk van tudni, hogy totális a szélsőjobboldal képmutatása", amiért az intézményközi etikai testület ellen szavaztak.

Az új bizottsági indoklásból kétségtelenül születhet akár egy újabb jogi eljárás is.

Az ügy kapcsán az európai ügyészség is nyomozásba kezdett. Noha általában tartózkodnak a folyamatban lévő ügyek részleteinek nyilvánosságra hozatalától, 2022-ben a széleskörű érdeklődés miatt egy szokatlanul rövid, hárommondatos közleményben megerősítették, hogy aktívan foglalkoznak az esettel.

Tavaly egy újabb eljárás is elindult, amelyet a belgiumi Liège ügyészsége kezdeményezett több magánszemély, köztük Frederic Baldan javaslatára. Ez az eljárás az EU költségvetésére gyakorolt hatása miatt vált szükségessé, ezért az uniós szintű vádhatóság is bekapcsolódhat a folyamatba.

Januárban egy belgiumi bíróság döntése értelmében megszüntették az eljárást. Az AFP egyik forrása szerint ennek hátterében az állt, hogy Baldanék nem tudták kellőképpen alátámasztani a nekik okozott kár mértékét. Ezzel szemben Von der Leyen ügyvédje, Adrien Masset a francia hírügynökségnek nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a benyújtott panaszokkal kapcsolatban számos problémát azonosítottak. Érdemes megemlíteni, hogy az Európai Bizottság 2022-ben is győzelmet aratott egy ügyben, amikor a német Bild ellen indítottak eljárást.

Az uniós ügyészség azóta nem adott ki közleményt, így nem világos, hogy az eredeti nyomozást egyesítette-e a januárival és lezárta-e, vagy attól függetlenül megy tovább. Ha igen, ezen a vonalon még lehetnek fejlemények.