Az ukrán uniós csatlakozás komoly kihívásokat jelenthet Magyarország számára, mivel potenciálisan súlyos egészségügyi problémákat és járványokat idézhet elő.
A védőoltásokkal megelőzhető betegségek - mint a kanyaró, a szamárköhögés és a diftéria - kontroll alatt tarthatók, ha az átoltottság eléri vagy meghaladja a 95 százalékot. Az Egészségügyi Világszervezet 2023-as adatai szerint azonban több országban is csökkent az átoltottsági arány, ami fertőzési hullámokat eredményezhet.
A lapunknak nyilatkozó Bohucki Nebojsa járványügyi szakorvos szerint:
A HIV-fertőzés elterjedése komoly kihívást jelent, különösen Ukrajnában, ahol a háborús viszonyok megnehezítik a szűrés és a kezelés biztosítását. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ statisztikái alapján 2023-ban Ukrajnában 31 700 új HIV-fertőzést regisztráltak, míg Magyarországon mindössze 2004 esetet jegyeztek fel. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában tizenháromszor annyi új fertőzés történt, ami figyelemre méltó eltérést tükröz a két ország között.
Bohucki doktor hangsúlyozta:
A HIV mellett más nemi úton terjedő betegségek, például a szifilisz és a kankó is növekvő tendenciát mutatnak a háborús övezetekben, ami tovább növeli a közegészségügyi kockázatokat.
Különösen aggasztó a gyógyszerrezisztens tuberkulózis megjelenése, amely sokkal nehezebben kezelhető, mint a hagyományos változat.
Bohucki Nebojsa véleménye szerint a tuberkulózis kezelése hosszú hónapokat vehet igénybe, és folyamatos orvosi ellenőrzést követel meg. Háborús zónákban gyakran előfordul, hogy a betegek nem tudják teljes mértékben végigvinni a terápiát, ami miatt a fertőzés ellenállóbbá válik a gyógyszerekkel szemben.
Az EU-csatlakozással tehát nemcsak politikai, gazdasági és jogi kérdések kerülnek előtérbe, hanem a közegészségügyi kockázatok is, amelyek az uniós tagsággal együtt járnak.
