Egy küldöttség hétfőtől Budapestre látogat, hogy alaposan megvizsgálja az uniós értékek aktuális helyzetét.

Hétfőn magyar földre lép egy európai parlamenti képviselőkből álló delegáció, amelynek célja a legfrissebb fejlemények áttekintése a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok terén. Ezt pénteken jelentette be az Európai Parlament sajtóirodája.

A képviselők a háromnapos budapesti látogatásukon az uniós értékek helyzetével kapcsolatos témákat vizsgálnak meg. Többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média- és a tudományos szabadságot, az átláthatóságot és a korrupcióellenes intézkedéseket, a civil társadalom helyzetét, illetve az LMBTIQ-jogokat. Találkozni fognak a kormány képviselőivel, a magyar Országgyűlés tagjaival, az igazságszolgáltatás, a független és helyi hatóságok képviselőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel az összes érintett területről, írta a testület sajtóirodája.

A küldöttség az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakizottságának öt képviselőjéből áll. Tineke Strik vezeti, aki a magyar jogállamisági ügyek felelőse (jelentéstevője) a képviselő-testületben. A szakbizottság korábbi tagjai legutóbb 2021-ben látogattak Budapestre.

Strikkel tavaly októberben interjúztunk, amikor Budapesten járt. Akkor úgy látta, "még mindig lefelé tartunk". Áprilisban arról beszélt a Szabad Európának, hogy a tagállamok állandó képviselőinek is be fog számolni a tapasztalataikról. Remélte, hogy a kormányokból álló Tanácsban részben már ennek figyelembevételével hallgathatják meg a magyar kormányt a hetes cikkes eljárásban.

A következő lépések során 22 tagállam tehet ajánlásokat. Strik információi szerint 19 ország támogatná ezt az irányvonalat, de úgy véli, hogy Magyarországon annyira kiéleződött a helyzet, hogy a kormányoknak érdemes lenne újragondolniuk eddigi óvatos álláspontjukat. Elméletileg azonnal a következő szakaszba léphetnének, ha egyharmados többséget sikerülne elérni, amit az Európai Parlament már tavaly szorgalmazott. Az eljárás végén lehetőség nyílhat arra, hogy a magyar kormány bizonyos uniós jogait, például a Tanácsban való szavazati jogát felfüggesszék, de ehhez először egyhangú döntés szükséges. Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke március közepén kijelentette, hogy soha nem támogatna szankciókat Magyarország ellen.