Az EU átalakítja a járatkésések utáni kártérítések szabályait, ezzel a légitársaságok érdekeit helyezve előtérbe, miközben az utasoknak kevesebb védelmet biztosítanak.

Még meg sem született, de máris jelentős hullámokat kelt az a rendelettervezet, amelyet június elején fogadtak el az EU-tagállamok közlekedési miniszterei a légi utasok jogairól. Bár a Tanács azt ígérte, hogy a jövőbeni változások révén egyszerűbbé és átláthatóbbá válik a reptéri késések és járattörlések utáni kártérítések folyamata, mégis váratlan helyzetekkel szembesülhetnek azok, akiknek a járata valamilyen okból kifolyólag nem érkezett meg időben a megcélzott úti célhoz.

A Légi utasok jogait védő EU 261-es rendelet már 2004 óta érvényben van, és fontos szerepet játszik abban, hogy a légitársaságok milyen kötelezettségeket vállalnak a késések és járattörlések esetén az Európai Unión belül, valamint Izlandon, Norvégiában és Svájcban. A rendelet értelmében a légitársaságoknak biztosítaniuk kell az utasok számára az átfoglalást, étkezési lehetőségeket, frissítőket, sőt akár éjszakai szállást és transzfert is. Emellett az utasok ingyenesen telefonálhatnak is. A legismertebb rendelkezés azonban a kártérítés, amely a járattörlés vagy legalább háromórás késés esetén jár, és az összege a célország távolságától függ.

Bár nem mondhatjuk, hogy a kártérítések rendszere hibátlan lenne, az elmúlt években tapasztalt légi forgalmi zűrzavarok és repülőtéri fennakadások következtében a légitársaságok mégis jelentős összegeket voltak kénytelenek kifizetni az utasoknak. Nem meglepő, hogy sokan hangot adnak annak a véleményüknek, miszerint a háromórás határ túl rövid ahhoz, hogy a felmerült problémákra megfelelően reagáljanak. Sokan úgy vélik, hogy az ideális időkeret inkább 5 és 9 óra között lenne, ami lehetőséget biztosítana a helyzetek alaposabb kezelésére.