Brad Pitt és Robert Redford az Astoria szálló elegáns teraszán ülnek, a város nyüzsgését figyelve. Az asztalukon egy pohár bor és néhány apró falat, miközben a kémszakma rejtelmeiről folytatnak mély eszmecserét. Redford, a tapasztalt veterán, mesél a titk
A 2001-es Kémjátszmát különösen kedveljük, mivel Budapest gyönyörű helyszínein készült, például az Astoria ikonikus sarkán álló épület tetején.
Kevés annyira túlromantizált foglalkozás létezik, mint a kémszakma. A filmek és regények szeretik a kémeket szeretik ellenállhatatlan akcióhősként bemutatni, akik mindig hallgatnak a lelkiismeretükre, csakis a jó ügyet szolgálják, minden helyzetből kivágják magukat és minden nőt elcsábítanak, különösen akkor, ha ez az akció sikerét is szolgálja. Ezt a legendát építi tovább a néhai Tony Scott részben kis hazánkban forgatott filmje, a Kémjátszma (2001), amely Michael Frost Beckner úgynevezett Bishop regényeinek első részéből készült.
A történet középpontjában Tom Bishop (Brad Pitt) áll, a tengerészgyalogság kiemelkedő mesterlövésze, akit Nathan Muir (Robert Redford), egy tapasztalt CIA-tiszt, beszervez az ügynökség kötelékébe. Első feladatának keretein belül egy magas rangú laoszi tisztet kell likvidálnia, de az akció során nemcsak a célpontot kell elintéznie, hanem egy sebesült vietnámi bajtársát is meg kell mentenie, ami komoly kihívást jelent. Ezzel a bravúros teljesítménnyel nyeri el Muirtól a "Cserkész" becenevet, miközben Muir beavatja őt a mesterség rejtelmeibe. A kapcsolatuk különleges és összetett, ahogy Kelet-Berlin sötét utcáin és a polgárháború sújtotta Bejrút romos helyszínein veszélyes küldetéseket hajtanak végre. Ám hamar világossá válik, hogy míg Muir a nagyobb cél érdekében hajlandó áldozatokat hozni, akár ártatlanok kárára is, addig Bishopban a lelkiismeret sokkal erősebben munkálkodik. Ez főleg egy akció során válik nyilvánvalóvá, amikor találkozik Elizabeth-tel (Catherine McCormack), egy vonzó angol segélymunkással, akit Muir nem habozna feláldozni a siker érdekében. A két férfi eltérő morális nézetei és az események hatása alatt Bishop számára egyre nehezebb lesz a döntéseit összhangba hozni saját belső értékrendjével.
Mindez csak utólag lesz tiszta számunkra, miután kiderül, Muir egykori védencét bebörtönözték Pekingben kémkedés vádjával, és 24 óra múlva kivégzik. A CIA nemzetközi konfliktustól tartva Bishopot sorsára hagyja, miközben Muirtól próbál minél több információhoz jutni róla - aki úgy dönt, hogy belevág élete legveszélyesebb és legszemélyesebb akciójába. A több idősíkon játszódó történet során lassan kibontakozik, hogy mi mozgatja a két férfit, mi pedig beleleshetünk a kémszakma működésébe, ami akkor még igencsak old school volt. És ami nem is biztos, hogy így volt, mert egyrészt régi igazság, hogy minél kevésbé feltűnő valaki, annál jobb kém, és Brad Pittet még ezzel a szörnyű frizurával is mindenki megjegyezné, másrészt az amerikai hírszerzés, ahogy az később kiderült, jócskán le volt maradva a szovjetek mögött.
Persze filmről van szó, ha úgy tetszik, egy meséről, ahol halálra ítélt foglyokat lehet kiszöktetni egy kínai börtönről, és a filmet a legtöbben amúgy is Pitt és a még mindig jó formában lévő Robert Redford miatt nézték meg. A mi esetünkben nyilván az is közrejátszik, hogy Kelet-Berlint Budapest "alakította"- Libanont, sőt, még Vietnámot is pedig Marokkó.
