Bőrrák: Magyar kutatók innovatív diagnosztikai és terápiás módszereket fejlesztenek ki a betegség hatékonyabb kezelésére.

Csak kevesen veszik komolyan a bőrét érő elváltozásokat, és arról sincs tudomásuk, hogy a bőrön látható jelek milyen fontos üzeneteket hordoznak. Így nagyobb eséllyel alakulnak ki azok a súlyos áttétek, amelyek akár halállal is végződhetnek.

Már javában tart a nyár, és a gyakori, erős UV-sugárzás miatt komoly veszélynek vagyunk kitéve, könnyen rákos megbetegedés alakulhat ki szervezetünkben. Egyre több melanómás beteg van világszerte, így hazánkban is. Ezért is indokolt annak mélyebb kutatása, új terápiás kezelések kifejlesztése. A szegedi HCEMM-ben pedig új korszak kezdődött a melanóma kutatás területén, a tudósok ugyanis bioinformatikai eszközök felhasználásával forradalmasíthatják a melanóma diagnosztizálását és kezelését.

A melanómás esetek száma egyre nő, ami sürgeti a betegség alaposabb tanulmányozását és új terápiás lehetőségek kidolgozását. Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy ha a melanómát időben diagnosztizálják, a páciensek számára kedvező esélyek nyílhatnak a teljes gyógyulásra. A melanóma akkor válik igazán veszélyessé, amikor lehetőséget kap arra, hogy áttéteket képezzen más szervekben, így agresszív módon terjedve. Ilyenkor a környező szövetek képesek "átprogramozni" a melanómát, fokozva annak káros hatásait. A halálos kimenetelű eseteknél gyakran nem magának a melanómának a közvetlen következményei állnak a háttérben, hanem az általa okozott szervi áttétek, amelyek végső soron a betegség legnagyobb kihívását jelentik.

„Kérlek, formáld át a szöveget a saját stílusodban!” – javasolta Dr. habil Pankotai Tibor, a HCEMM Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoport vezetője.

Az alapos vizsgálatok rendkívül lényegesek, hiszen ezek során rengeteg értékes információt nyerhetünk ki a betegségekről. Gondoljunk csak egy anyajegyről készült fényképsorozatra, amelyet mesterséges intelligencia segítségével elemezhetünk, vagy egy vérvételből származó cirkuláló tumoros DNS adatainak tanulmányozására. Ezek az adatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy átfogóbb képet kapjunk a páciens egészségi állapotáról és a mögöttes kóroki tényezőkről. Amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre, a diagnózis gyorsabb és, ami még fontosabb, pontosabb lehet. Ugyanakkor a hatalmas mennyiségű adat feldolgozása jelentős erőforrásokat igényel. Itt lép be a bioinformatika, amely képes a begyűjtött mintákat precízen elemezni, lehetővé téve a kezelőorvosok számára, hogy hatékonyabban állítsák fel a diagnózist.

A kutatócsoport vezetője megfigyelte, hogy létezik egy tudatos társadalmi réteg, amely folyamatosan figyelemmel kíséri saját egészségét. Ezek az emberek rendszeresen részt vesznek szűrővizsgálatokon, a nyári hónapokban pedig elengedhetetlennek tartják a fényvédő krémek használatát. Amennyiben bármilyen elváltozást észlelnek a bőrükön, azonnal orvoshoz vagy szakemberhez fordulnak. Az ő esetükben a melanóma viszonylag gyorsan és hatékonyan kezelhető. Ezzel szemben a lakosság nagyobb része hajlamos figyelmen kívül hagyni a bőrükön jelentkező elváltozásokat, és sokan nincsenek tudatában annak, hogy ezek a bőrön megjelenő jelek milyen fontos figyelmeztetéseket hordoznak. Ennek következményeként nagyobb a kockázata annak, hogy súlyos áttétek alakuljanak ki, amelyek akár végzetes kimenetelűek is lehetnek.

A HCEMM csoportvezetője elmondta, hogy kutatásaink során észrevettük, hogy ha egy páciens különböző áttéteiből nyerünk mintákat és ezeken alapos fehérjevizsgálatokat végzünk, akkor bár a minták DNS mutációs profiljai hasonlóságot mutatnak, a fehérje mintázatokra jelentős hatással van az a szövet, ahol az áttét megtalálható. Ez azt jelenti, hogy az áttétet körülvevő szövet képes módosítani az eredeti daganat viselkedését, ami következtében, bár a genetikai háttér hasonló a melanómához, a kezelésre adott válasz teljesen eltérő lehet. Eredményeink arra is rámutatnak, hogy azonosítható az a áttét, amelyik a legnagyobb eséllyel vezethet a páciens halálához, így az arra irányuló kezelések alkalmazása javíthatja a betegek túlélési esélyeit. Ezen információk birtokában az onkológusok képesek személyre és áttétre szabottan meghatározni, hogy melyik terápia lehet a leghatékonyabb, és azok közül melyik elérhető Magyarországon. Így tehát mi olyan adatokat szolgáltatunk, amelyek segítenek az optimális terápia kiválasztásában, lehetővé téve a daganat "Achilles-ínának" célzott támadását, ezáltal lassítva a daganat növekedését és terjedését.

A kutatók egyik kiemelkedő törekvése, hogy a betegek vérmintáiból képesek legyenek diagnosztizálni a daganatos elváltozásokat. Ennek érdekében elsősorban a cirkuláló tumor DNS analízisét alkalmazzák, mivel a daganatsejtek gyakran szétesnek, és a felszabaduló tumor DNS a véráramban található, ahol már azonosíthatóvá válik.

Jelenleg a terápiás megközelítések túlnyomórészt morfológiai vagy genetikai elemzésekre építenek. Ennek azonban van egy jelentős hátránya: előfordulhat, hogy két azonos morfológiai jellemzőkkel bíró daganat teljesen eltérően reagál egy adott kezelésre. Ezért a jövő a személyre szabott terápiák irányába mutat, ahol minden egyes beteg daganata számára egyedi, a legnagyobb sikerességgel kecsegtető kezelési tervet kell kidolgozni. A személyre szabott megközelítések jelentősége hamarosan a középpontba kerül, és ehhez a precíziós diagnosztikai technikák, mint amiket a szegedi HCEMM-nél fejlesztenek, elengedhetetlenek lesznek a mindennapi diagnosztikai gyakorlatban, akár már a közeljövőben is.