Budapesttől nyolcezer kilométer távolságra is lehetőség nyílik arra, hogy valaki magyar nyelven diplomát szerezzen.

Sulyok Tamás véleménye szerint a magyarok és a japánok között különös lelki összhang van. Ez sokak számára talán meglepő, akárcsak az a tény, hogy a japán államfő programjából kiderül, hogy az Oszakai Egyetemen magyar nyelvű tanszék is működik. Érdeklődésünket felkeltette, hogy mely más országokban kínálnak még magyar nyelvi és kulturális képzést a felsőoktatási intézmények keretein belül.

A magyar és japán népek közötti lelki kapcsolat különleges és mély. Keleti gyökereink révén mindig is vonzódtunk a japán kultúrához - írta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebookon, miután megérkezett Japánba. Az államfő jelenleg az országban tartózkodik, és már találkozott Naruhito császárral, akit egy olyan intellektuálisan érzékeny embernek írt le, aki őszinte elismeréssel viseltetik a magyar kultúra és zene iránt. Sulyok emellett találkozott japán vállalatok vezetőivel, befektetői csoportok képviselőivel, és egyeztetett Isiba Sigeru miniszterelnökkel is. A tervek között szerepel az Oszakai Világkiállítás meglátogatása, egy magyar-japán diplomáciai emlékkoncerten való részvétel, valamint tárgyalások a Magyar-Japán Parlamenti Baráti Tagozat elnökével és Kiotó kormányzójával, Nishiwaki Takatoshival.

Ezek után az Oszakai Egyetemnek is számos feladata adódik, ahol a magyar tanszék oktatói és diákjai várják a találkozást. Igen, valóban létezik magyar tanszék, és lelkes japán diákok is akadnak, akik érdeklődnek a magyar nyelv és kultúra iránt a felkelő nap országában. Sulyok szavaival élve, Japán hasonló politikai és erkölcsi alapelveket képvisel, mint a magyarok, beleértve a béke, a biztonság és a jogállamiság iránti elkötelezettséget is. Emellett nem feledkezhetünk meg a már említett lelki rokonságról sem, amely még szorosabbá fűzi a két népet.

A két ország polgárainak érzéseit nehéz pontosan megragadni, de az biztos, hogy a japán felsőoktatási rendszerben már az 1970-es évektől kezdve elérhető a magyar nyelv és kultúra, mind az alap-, mind a mesterszakos képzés keretein belül. Korábban az Oszakai Idegennyelvi Egyetem hallgatói számára volt lehetőség magyar nyelvet tanulni, ám ez az intézmény 2004-ben egyesült az Oszakai Egyetemmel. Azóta a bölcsészettudományi kar idegennyelvi tanszékén a magyar nyelv mellett más nyelvek, például a svéd, orosz, dán és urdu is tanulható.

A japánországi magyar nyelvtanulók motivációja és háttere nem igazán világos az intézmény honlapján található információkból. Az ott olvashatóak szerint a magyar nyelv viszonylag ismeretlen a szigetországban, és sokan "rejtélyes nyelvként" emlegetik, mivel semmilyen hasonlóságot nem mutat a környező európai nyelvekkel.

A WMN korábban interjút készített Kruzslicz Tamás magyar mint idegennyelv-tanárral, aki az oszakai tanszéken tevékenykedik. Az oktató a hallgatók motivációival és szakválasztási döntéseikkel kapcsolatban osztotta meg gondolatait a lapnak. Elmondása szerint a diákok között akad, aki egy éjszakai fényképen látott Budapest varázsa miatt azonnal beleszeretett a városba, míg mások a nagyszülőjük gyűjtőszenvedélyének hatására fedezték fel a herendi porcelánok világát, ami később Magyarország iránti érdeklődésüket élesztette fel. Emellett vannak olyanok is, akik korábban vízilabdáztak, és a magyar vízilabda iránti vonzalom miatt határozták el, hogy megtanulják a nyelvet.

A Japánban elérhető magyar nyelvű egyetemi szak olyan, mint egy tágabb értelemben vett nyelviskola, azonban a célkitűzései messze túlmutatnak a nyelvtudás elsajátításán. Kruzslicz 2024-ben kifejtette, hogy bár sok hallgató a négyéves alapképzés végére elérheti a C1-es, vagyis felsőfokú szintet, sokkal lényegesebb azoknak a készségeknek a fejlesztése, amelyeket a képzés során elsajátítanak. Ezek közé tartozik például a kreatív gondolkodás és a nyitottság, amelyeket a japán diákoknak, akik gyakran zártabb és szigorúbb környezetben nőttek fel, meg kell tanulniuk. Az intenzív nyelvtanulás mellett a hallgatók magyar irodalmat, történelmet és nyelvészetet is tanulnak, így a képzés befejeztével valószínűleg kedvező lehetőségekkel lépnek ki az egyetem falai közül.

A tanulmányi időszakuk alatt a magyar kormány által kínált ösztöndíjprogramok révén a diákok különböző időtartamokra Magyarországra érkezhetnek, és részt vehetnek nyári egyetemi programokon is. E programoknak köszönhetően sok oszakai öregdiák sikeresen helyezkedett el olyan japán vállalatoknál, amelyek Magyarországon működnek. Az ösztöndíjasok között akadnak köztisztviselők, tanárok, sőt, többen az alapszak elvégzését követően tovább mélyítették tudásukat a magyar nyelvben.

És persze nem feledkezhetünk meg Matolcsy György 2012-es megfejtéséről sem a magyarok és japánok közötti különleges kapcsolatról, miszerint "kisgyermekeink fenekén 100-ból 30 esetben hat hétig kis, piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén."

Bár első pillantásra meglepőnek tűnhet, hogy egy távol-keleti ország egyetemén diákok magyar nyelvet és kultúrát tanulnak, Japán nem az egyetlen különleges hely, ahol lehetőség nyílik magyar szakos diplomát szerezni.

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság weboldala szerint világszerte összesen 68 egyetem és főiskola kínál olyan képzéseket, amelyek a magyar nyelv és kultúra mélyebb megismerésére összpontosítanak. Ezek között találhatóak a szomszédos országok neves felsőoktatási intézményei, mint például az osztrák Bécsi Egyetem Finnugor Intézete, valamint a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem. Érdekesség, hogy hungarológiai szakirány található a lengyel Jagelló Egyetemen is, ezzel gazdagítva a magyar kultúra nemzetközi jelenlétét.

Mivel ezek az országok földrajzi és történelmi szálakkal kapcsolódnak Magyarországhoz és a magyar kultúrához, továbbá több ezer magyar él itt, nem meglepő, hogy ezekben az egyetemekben található magyar nyelvű képzés. Sokkal inkább figyelemre méltó, hogy a 2000/2001-es tanévtől kezdődően a kairói Ain Shams Egyetem Német Tanszékén is lehetőség nyílik magyarul tanulni második idegen nyelvként. Itt tanult például Serifa Mohamed, egyiptomi műfordító, aki 2005-ben Kosztolányi Dezső A kulcs című novelláját fordította le arabra, és azóta számos Kosztolányi-művet is átültetett a magyar nyelvről.

A társaság álláspontja szerint Japán, Egyiptom, valamint számos európai ország, például Dánia, Franciaország és Németország mellett olyan távoli helyeken is lehetőség nyílik magyar nyelvű diplomák megszerzésére, mint India, Dél-Korea és Kína.

Az indiai Delhi Egyetem 1949-ben megalapított Szlavisztika-Finnugorisztika Tanszékén 1969 óta, tehát már 55 éve zajlik a magyar nyelv oktatása. Köves Margit, aki az egyetemen dolgozik és a magyar irodalom hindi nyelvű fordításával is foglalkozik, korábban a HVG-ben így írt a hallgatókról: "Néhányan Delhi környékén élő falvakból érkeztek (van, aki reggelente tehenet fej, mielőtt órára indul), sokuk szülei Delhibe költöztek a jobb munkalehetőségek és oktatási lehetőségek reményében. Vannak, akik a magyar nyelv mellett már más idegen nyelveket is tanulmányoztak, például portugált, spanyolt, olaszt vagy oroszt, és jellemzően call centeres munkakörökben helyezkednek el. Ez sok számára átmeneti megoldás, de a munkaerőpiacon folyamatosan igény van a nyelveket beszélő szakemberekre, és a nemzetközi vállalatok szívesen alkalmazzák a rugalmas indiai munkaerőt."

A fiúbandáknak és tévés drámáknak köszönhetően a koreai kultúra és nyelv népszerűsége Magyarországon és az egész világon már aligha meglepő. Tavaly májusban az Eötvös Loránd Tudományegyetem például azt írta a honlapján, hogy az akkor 15 éves Koreai Tanszék hallgatóinak száma az évek alatt tízszeresére nőtt. Míg 2010-ben 15-en tanultak az ELTE-n koreai szakon, 2024-ben már több mint 150-en. Ami jóval meglepőbb, hogy egykor a magyar szak és nyelv is kifejezetten népszerű volt Dél-Koreában. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság szerint az országban a Hankuki Egyetem 1987-ben akkreditált Magyar Tanszékén lehet a magyar nyelvet egyetemi keretek között elsajátítani.

A Koreai Köztársaság a szocialista országok között elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, ami jelentős politikai és társadalmi érdeklődést keltett Koreában ebben az időszakban. Ezt jól illusztrálja, hogy az 1989-es tanév során a Magyar Tanszék Koreában az egyik legkeresettebb és legnépszerűbb tanszéknek számított.

A tanszéken nemcsak alap- és mesterképzés keretein belül bővítheted tudásodat, hanem doktori fokozatot is szerezhetsz. A Hankuki Egyetem együttműködésének köszönhetően pedig olyan neves magyar írók művei is elérhetővé váltak koreai nyelven, mint Szabó Magda, Örkény István, Gárdonyi Géza és Móricz Zsigmond.

Az anyanyelvi környezetben való nyelvtanulás gyakran egyszerűbbnek tűnik, mint az iskolai keretek között elsajátítani a nyelvet. Valószínűleg ezt vallják azok a kínai diákok is, akik a magyar nyelv elsajátítására törekedve a Pekingi Idegennyelvi Egyetem helyett a Debreceni Egyetem programját választják, ahol a magyar nyelv tanítása 1961 óta folyik.

Az egyetem honlapja szerint itt a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemével való együttműködésüknek köszönhetően 2022-ben 12 magyarul tanuló kínai hallgató szerzett Debrecenben alapszakos diplomát, 2023-ban 15, 2024-ben pedig már mesterszakon végzettek is átvehették az oklevelüket az intézményben.