Chuck Norris nem csupán itt, hanem még a Szovjetunióban és Romániában is a VHS-kultúra legendás alakjává nőtte ki magát.
Pedig mindkét országban sandán néztek minden nyugati popkulturális termékre, és harcművész iskolákat sem lehetett csak úgy alapítani a '80-as években.
Chuck Norris a VHS-korszak egyik legemblematikusabb alakjává vált, mégpedig úgy, hogy hiányzott tőle Jean-Claude Van Damme lenyűgöző akrobatikája, Arnold Schwarzenegger impozáns izomzata, valamint Sylvester Stallone és Bruce Willis vonzereje. Mindezek ellenére Norris sajátos stílusával és karizmatikus jelenlétével képes volt magára vonni a figyelmet, és megteremteni egy olyan legendát, amely a mai napig él.
És már ennyi is elegendő volt ahhoz, hogy az akciófilmek rajongói számára az egyik legnagyobb kedvencévé váljon, később pedig a legendás Chuck Norris-viccek forrásául szolgáljon.
Chuck Norris karrierjének kezdetén összecsapott Bruce Lee-vel, ami nemcsak a harcművészetek világában, hanem a filmtörténetben is mérföldkőnek számít. Ezt követően az ikonikus producerpáros, Menahem Golan és Joram Globus égisze alatt egy sor kultikus VHS-filmet alkotott, köztük olyan címeket, mint az ügynöki akciókkal teli "Ütközetben eltűnt", amely a Rambo sikerét próbálta meglovagolni, vagy a "Tomboló terror", amely a Vörös hajnal cselekményére épült. Norris – akárcsak Van Damme és Michael Dudikoff – a Golan-Globus által vezetett Cannon Group egyik alappillére lett. A rendszerváltás előtt, 1988-tól kezdődően Chuck Norris filmjei jelentős szerepet játszottak a hazai videókazetta-piac fejlődésében is, köszönhetően Fenyő Jánosnak, aki a VICO Rt. megalapításával teremtett alapot a videóterjesztés számára. A VICO hamarosan a hazai kultúra szerves részévé vált, amelynek révén olyan népszerű lapok, mint a Népszava, a Nők Lapja, a Bravó, a Buci Maci és a Rádió és Televízióújság is megjelentek, így Chuck Norris nemcsak a filmiparban, hanem a magyar médiában is tartós nyomot hagyott.
Chuck Norris azonban nemcsak Magyarországon örvendett hihetetlen népszerűségnek a '80-as években, hanem az egykori Szovjetunióban is - annak ellenére, hogy filmjei szinte kivétel nélkül nyíltan antikommunista üzenetet hordoztak. De hiába voltak betiltva, a feketepiacon ott is ugyanúgy felbukkantak, mint Kelet-Európa többi országában. Sőt, a Szovjetunió fiataljai nemcsak illegális filmklubokat szerveztek, ahol a kedvenc akcióhősük kalandjait nézték, de fű alatt harcművészeti iskolákat is alapítottak. Utóbbi azért volt nagy dolog, mert a '80-as évek Szovjetuniója hírhedt volt a túlbürokratizált, paranoiás berendezkedéséről: minden külföldi hobbit és kulturális jelenséget ellenséges ármánynak tekintettek, és bojkottálták az 1984-es Los Angeles-i olimpiát is (részben válaszul arra, hogy a nyugati államok a Szovjetunió afganisztáni bevonulása miatt maradtak távol az 1980-as moszkvai olimpiáról).
A kelet-európai rendszerváltások záróakkordjaként 1991-ben végül a Szovjetunió is megszűnt. Az volt kommunista országok korábban sosem látott lelkesedéssel üdvözölték egykori ellenségük, a Nyugat hírességeit.
A testőrök feladata volt megóvni őt a feszültséggel teli tömegtől, akik mindannyian szeretnék megérinteni, és kezet rázni vele. Ezt a szórakoztató anekdotát egy alkalommal a Late Night with Conan O'Brien című műsorban is élvezetesen elmesélte, ahol a közönség izgatottan várta a történeteket.
Miközben Nyugaton Chuck Norris és a Cannon filmjei nyilvánvalóan a B-kategória határvonalán egyensúlyoztak, ahol egydimenziós hősök karikatúraszerű ellenfeleket győztek le, a keleti blokkban ezek a filmek a mozik szent gráciájába tartoztak. Itt egy teljes iparág alakult ki a filmek illegális másolására és forgalmazására, ami új dimenzióba helyezte a kultikus státuszukat.
A Chuck Norris vs. Communism (Chuck Norris a kommunizmus ellen) című 2016-os román dokumentumfilm, amely a nemzetközi filmfesztiválok egyik legkedveltebb darabja, izgalmas betekintést nyújt a kultúra és a politika összefonódásába. Rendezője, Ilinca Calugareanu, úgy véli, hogy a Chuck Norris-filmek hihetetlen népszerűségének kulcsa a kommunizmus alatt élők vágyában rejlik a szabadságra és a bátorságra, amelyet a filmek hőse képvisel. A dokumentumfilm nem csupán a filmek hatását vizsgálja, hanem a nézők életére gyakorolt mélyreható következményeit is feltárja.
A Vasfüggöny mögött élő emberek számára Chuck Norris hősiessége egyfajta szimbólummá vált. Titkos vetítéseken gyűltek össze, hogy együtt élvezhessék az amerikai akciófilmeket, különösen a költségvetésükből készült Chuck Norris mozikat. Ezek a filmek nem csupán szórakozást nyújtottak, hanem egyfajta reménysugarat is kínáltak. Amikor látták, hogy Norris bátran szembenéz a nála sokkal erősebb ellenségekkel, sokan azt érezték, hogy ők is képesek lehetnek hasonló bátorságra, hogy megküzdjenek a saját kihívásaikkal.
Chuck Norris talán nem lett volna az, aki a vasfüggönyt lebontja, de kétségtelen, hogy akciófilmjei révén hozzájárult a fal mögötti világ felfedezéséhez. Ki tudja, lehet, hogy egy-két jelenetével még a határokon is átsegített néhány embert!
