Ázsia ízei Budapesten: Fedezd fel a keleti varázst a főváros szívében! | Demokrata
A cikk megosztásához kérjük, kattintson ide, vagy másolja ki és küldje el ezt a hivatkozást: https://demokrata.hu/kultura/csipetnyi-azsia-budapest-sziveben-986289/.
A millenniumra való felkészülés jegyében Budapest egyik legimpozánsabb vállalkozása a magyar Champs-Élysées néven is elhíresült Andrássy út kialakítása volt. Ez a több mint két kilométer hosszan elnyúló sugárút mára az UNESCO világörökségi listáján is büszkén szerepel, és olyan neves építészek keze munkáját dicséri, mint Ybl Miklós, Lechner Ödön, Kallina Mór és Feszty Adolf, akik zömében historizáló stílusú épületeket terveztek a környékre. A Knorr József kereskedő és családja által 103-as szám alatt felépített villa tervezőjének kiléte azonban rejtély maradt; egyesek szerint a tervek Schubert Ármintól származnak. Az viszont biztos, hogy az épület 1885-ben gazdát cserélt, amikor a jól ismert üzletember, Hopp Ferenc vásárolta meg, aki a villát egy ázsiai műtárgyakkal teli szentéllyé alakította, míg a kertet keleti motívumokkal díszítette és egzotikus növényekkel népesítette be.
Hopp Ferenc élettörténete kapcsán elsőként Verne híres karaktere, Phileas Fogg jut eszünkbe, aki 80 nap alatt tette meg a Föld körüli utat. Míg Fogg kalandos utazása egy fogadáshoz kötődött, Hopp Ferenc célja sokkal inkább a tudományos kíváncsiság volt. Ő nem sietett, hanem alaposan kihasználta az idejét, hogy elmélyedjen a különböző helyi kultúrákban és művészetekben, valamint egzotikus tárgyakat gyűjtsön, így gazdagítva tudását és élményeit.
A csehországi Fulnekben, 1833-ban született Ferenc, egy szegény német anyanyelvű család gyermekeként látta meg a napvilágot. A sors iróniája, hogy mindössze 13 éves korában került Budapestre, de itt gyorsan magyarnak vallotta magát. Mestere, a sikeres belvárosi optikus, Stefano Calderoni, Bécsbe és később New Yorkba küldte tanulni, de Ferenc szívét Budapest vonzotta, így visszatért, hogy átvegye Calderoni vállalkozását. Ügyes üzleti érzékével nemcsak optikai cikkekkel, hanem oktatási segédeszközökkel is kezdett kereskedni, például földrajzi térképekkel és földgömbökkel. Ennek köszönhetően biztos anyagi alapokat teremtett magának. Már ötven felett, a felhalmozott vagyon birtokában úgy döntött, elindul első világ körüli útjára, amit élete során még négyszer megismételt. Minden alkalommal gazdag kincsekkel tért haza, gyűjtve a legkülönfélébb dolgokat, a strucctojásokat éppúgy, mint a műkincseket. Az ő története a kalandvágy és a kitartás szimbóluma lett, amely a felfedezés örömén túl az otthonhoz való ragaszkodást is tükrözi.
Legfőképpen az ázsiai, különösen a japán művészet bűvölt el, ami jelentősen formálta Andrássy úti otthonának berendezését és a kertjének kialakítását. A múzeum első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán szavaival élve, a kert "játékos labirintusra" emlékeztetett, amelyben egy varázslatos kis tó terült el, és dombos partjait egy híd kötötte össze, utánozva ezzel a japán táj szépségét.
A villa kertjének megalkotása a híres Jáva szigeti indonéz Buitenzorgi botanikus kert inspirációját tükrözi, amely ma Bogor néven ismert. Ennek a kertnek a neve magyarul „gondtalanságot” jelent, így Hopp Ferenc otthonát is gyakran „A Gondtalanság villájaként” emlegetik. A ház körül egzotikus növények sokaságát telepítette, mint például a gyönyörű japán díszcseresznyék, a lenyűgöző kínai bambuszok, a buja rododendronok, a szemet gyönyörködtető bazsarózsák, valamint a ma is élő, közel másfél évszázados páfrányfenyő, amelyet még fiatal csemeteként hozott haza egyik emlékezetes utazása során.
A kevert stílusának köszönhetően, bár orientalizáló, de japán elemeket is magában hordozó, 1743 négyzetméteres kert kialakítását Györgyi Géza műépítész irányította, míg a fejlődésért és karbantartásáért Starek Ignác műkertész felelt. Starek a villában élt, és 1885-től 1916-ig Hopp Ferenc szolgálatában állt. A növények mellett Hopp autentikus kertészeti elemeket is beszerzett, például egy pagoda formájú kőlámpást az előkertbe, amely 1904-ben érkezett közvetlenül Jokohamából, továbbá egy cukubait, vagyis kézmosó edényt, amely a teaszertatások szerves részét képezi, szimbolizálva nem csupán a testi tisztaságot, hanem a szellem megújulását is. Gódorné Hazenauer Zita, kertészmérnök és japánkert-szakértő, mesél minderről, miközben végigvezeti a látogatókat a teakertek sajátos, hosszú és kanyargós ösvényén. Ez az út egészen a teapavilonig vezetett, Hopp Ferenc idejében pedig különösen jelentős szerepet játszott.
A pavilon már nem áll a helyén, ahogyan a tavacska és a híd is eltűnt, de a hátsó kerttől elválasztó holdkapu még mindig megállásra készteti a látogatókat. E varázslatos kapu faragott díszei, tetőcserepei és az őrző Fo-oroszlánok az 1890-es években érkeztek Kínából, a sanghaji konzul jóvoltából, míg maga a szerkezet hazai mesterek keze alatt, eredeti fényképek alapján készült. Az ajtó nélküli kapu a behívást szimbolizálja, és tekintetünket a dzsaina vallás tanítójának szobrára irányítja, akit olyan gyönyörű ázsiai növények vesznek körül, mint a magnólia, a hortenzia és az indiai kenderpálma. A kert további különlegessége a kínai lakkfa, amelynek tejnedvét lakkozott faáruk készítésére, de még a szumóbirkózók hajának rögzítésére is használják. Ezen kívül egy teacserje is található itt, amely láthatóan remekül alkalmazkodott az európai éghajlathoz.
Keleti utazásunk a lenyűgöző Hopp Ferenc otthonában folytatódik, ahol a földszint egykori lakóterében ma egy varázslatos könyvtár kapott helyet. Az emeleti helyiségekben, melyek egykor a gyűjtemény bemutatására szolgáltak, most egy izgalmas kiállítóteret alakítottak ki. Itt nyílt meg május 1-jén a Lélegző fény című szellemtörténeti tárlat, amely a lélek változásaira fókuszálva mutatja be a spiritizmus, teozófia és buddhizmus világát a 19-20. század fordulóján Magyarországon. A kiállítás középpontjában a teozófia áll, amely a materializmus korában egy szellemi gondolkodási irány újraélesztésére tett kísérletet. A Helena Petrovna Blavatszkaja által 1875-ben megalapított Teozófiai Társaság a keleti vallások, mint a buddhizmus, hinduizmus és kabbala tanításaiból merítve igyekszik a lélek mélyebb megértésére ösztönözni a látogatókat.
- Kiállításunkon a ma is működő irányzat 1905 és 1933 közötti magyarországi, a nemzetközivel párhuzamosan jól működő időszakát vizsgáljuk öt termen - A tanulás csarnokán; A lélek útján; a Milliő termén; Az odaadás ösvényén és Buddha oltalmán - keresztül. Gyakorlatilag az utcáról indulva kaphatunk egy tanítást; átélhetjük a belső, szellemi lélek változásait; tanúi lehetünk annak a közegnek, ahol az újfajta gondolkodás megszületett; majd a feltétel nélküli odaadás, a felső világhoz való kapcsolódás útján igazi oltalomra találhatunk - foglalja össze a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum idei kiállításának lényegét a kurátor, Koch Judit.
A materializmuson túllépő világszemlélet hazai képviselői között találhatjuk Mednyánszky Lászlót, Zipernovszky Károlyt, Baktay Ervint és Nádler Róbertet. Emellett meg kell említenünk a méltatlanul elfeledett színésznőt, Gömöryné Maróthy Margitot, aki az 1900-as évek egyik kiemelkedő sztárja volt. Gyöngyöshalászi Takách Béla műgyűjtő szintén a figyelem középpontjába kerül, hiszen értékes szobrai és festményei a Hopp Múzeum gyűjteményében kaptak helyet, így a kiállításon is megcsodálhatjuk őket.
