Dacos, utolsó pillanatos ajánlat - Para-Kovács Imre gondolatai.
A kelet-nyugati együttműködés új dimenzióját megnyitó kaputérségek és komplex multi-hubok létrehozásának elősegítése régóta foglalkoztat. Eddig azt hittem, hogy ha valaki hivatalos dokumentumban említi a komplex multi-hub kifejezést, akkor előbb-utóbb megjelenik az ördög, vagy legalábbis a legközelebbi segítője, és szótlanul a bográcsra mutat, amely alatt már vidáman lobog a tűz. Most azonban úgy érzem, hogy a lehetőség valóságos, és ideje lépéseket tenni a jövőnk formálása érdekében.
Talán már sokan sejtik, de az Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány kuratóriumának elnökévé Matolcsy György került, aki nyilvánvalóan arra a megállapításra jutott, hogy jegybankelnöki tapasztalatai után a globális pénzügyi színtéren is várják a feladatok, kihívások és megoldandó problémák sorát. Az alapítvány, amely a Magyar Nemzeti Bank árfolyambizniszből származó egyszeri többletéből jött létre, megfelelő keretet biztosít számára, hátha az eddig létrehozott intézmények nem tudják maradéktalanul kezelni ezt a komplex feladatrendszert. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kaputérségekben a komplex multi-hubok viszonylag jól teljesítettek, ha értik, mire utalok.
Dubaj valójában a globális multi-hubok szentélye, és New York sem marad el tőle. Matolcsy, aki meglehetősen aktív és kreatív gondolkodású, többek között ezen a területen igyekszik megalapozni a kelet-nyugati együttműködés új lehetőségeit – vagy valami hasonlót, ami bár nem tűnik túl értelmesnek, viszont hatalmas számlákat generálhat a projekt keretein belül. Eurázsia területe tagadhatatlanul óriási, messze meghaladja a Széll Kálmán tér és a Pénzmúzeum összefonódását, sőt, talán még Hatvanpuszta méreteit is túlszárnyalja, szóval ez a szegmens már-már kontinensnyi nagyságú. Ennek megfelelően csak egy buszbérlet ára is több millió forintot kóstálhat, nemhogy a különböző szálláslehetőségekről beszéljünk!
Ami megragadó ebben a dacos, last minute akcióban, az a hidegvér, a magabiztosság, hogy semmi, de semmi következménye nem lesz annak, hogy több ízben szembefordult Orbán Viktorral, hogy a miniszterelnök, aki kicsinyes alapossággal törvényt hozat Éva néni nevű óvónője ellen, mert egyszer nem adott repetát, majd pont ő fogja legyintéssel elintézni ezt a szembeszegülést (Orbáni értelmezésben árulást, mert a Fidesz íratlan törvényei szerint a gazdát nem kritizáljuk, döntéseit nem vitatjuk, különben Simicska Lajos). Látott már elég kivégzést, józan ésszel nem gondolhatta, hogy majd integetnek neki a páholyból, és biztosítják a békés elvonulást!? Három nappal a lelépése előtt még alapítványt alapított, a kuratórium élére kinevezte magát és nyilván dudorászott is magában, hogy milyen jól mennek a dolgok. Ádám és kis barátai nagyjából 7-8 nemzedékre előre gondoskodtak a leszármazottaikról, feleség örül, hogy végre több időt tölthetnek kettesben, maga is szívesen pihenne, olvasgatna, lustálkodna kicsit, a madarak csicseregnek, olyan idilli a helyzet, hogy mindjárt megszólal Vivaldi idevonatkozó művének első tétele és még a Nap is kisüt.
Nem, ez nem egy következmények nélküli ország. Legalábbis akkor nem, ha a miniszterelnök önérzete és hitelessége a tét. Orbán Viktor döntéseinek megkérdőjelezése súlyos következményekkel járhat; csak egy naiv álmodozó gondolhatja, hogy nyugodtan sétálhat a halvány fényben, miközben a zene halkul.
A Magyar Nemzeti Bank és annak alapítványai körüli ügyekben az Állami Számvevőszék gyanús jelenségeket és aggasztó hiányosságokat tárt fel. Ismeretlen elkövető ellen indult nyomozás, és már egy bankszámlát is zároltak az ügy kapcsán. Bár elképzelhető, hogy Matolcsy elkerüli a börtönt, közben szürkülő hajjal néz szembe a jövővel. Azok, akik esetleg negatív véleményt formálnának Orbán főművére, a széteső Magyarországra, ezentúl alaposan átgondolják, hogy valóban kinyissák-e a szájukat.
