A vállalkozások nehéz időszakot élnek meg, és úgy tűnik, hogy a depresszió mélyebb rétegeibe süllyednek. Jövőre várhatóan leépítésekre kényszerülnek, ami komoly kihívást jelent a munkaerőpiac számára.

Gyenge teljesítmény, a megrendelések elcsendesedése, a szakképzett munkaerő hiánya és fojtogató bürokrácia - a német középvállalatok körében egyre nő az aggodalom a jövőt illetően, mivel 2024-ben sem valósult meg a remélt kilábalás, a kilátások pedig aggasztóak - derül ki a Német Volksbankok és Raiffeisen bankok Szövetsége (BVR) és a DZ Bank legfrissebb, közös felméréséből.

Európa legnagyobb gazdaságában decemberben drámai változásokat tapasztalnak: a vállalkozások körében jelentősen megnőtt a negatív üzleti helyzetértékelések száma a tavasszi időszakhoz képest. A pesszimista hangulat a következő félévben is várhatóan továbbra is meghatározó lesz.

Minden negyedik vállalatvezető úgy véli, hogy jövőre Németországban tovább súlyosbodnak a vállalkozások kihívásai, ami miatt sokan létszámcsökkentésre készülnek – számolt be róla a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ez a tendencia különösen a kelet-német középvállalatok és a 200 főnél több dolgozót foglalkoztató nagyvállalatok körében figyelhető meg.

Megjegyzendő: A termelési kapacitások kihasználatlansága már két éve tart, így számos vállalat drasztikusan csökkentette beruházásait. Ez a jelenség a válság mélyüléséhez vezet, és szinte elkerülhetetlenné válik a leépítések bevezetése.

Az utóbbi évek folyamatos válságai mellett a középvállalkozások egyre gyakrabban emelik fel a szavukat a túlzott bürokrácia és a szakképzett munkaerő hiánya miatt. Ez a probléma mára már akut helyzetté vált, és a kilábalás szempontjából a legjelentősebb gátat jelenti.

A szövetkezeti bankok elemzésükben rámutatnak, hogy a következő tíz évben márpedig egyre súlyosabb lesz a szakképzett munkaerő hiánya, mert a baby boom korosztályból egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt és nincs utánpótlás.

A megkérdezett vállalatok szerint a demográfiai változásokkal szembeni harc kulcsfontosságú eszköze, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók számára is biztosítsák a foglalkoztatás lehetőségét. Ehhez azonban állami támogatásra lenne szükségük, amelyre a 2025-ös szövetségi választások után remélnek esélyt.

A német középvállalatokat az Oroszországgal szembeni szankciópolitika is extrém mértékben sújtja.

A tizenkettedik szankciócsomag részeként március óta az exportőröknek be kell építeniük a No Russia (Oroszország nélkül) klauzulát a szállítási szerződésekbe minden olyan ország felé is, amelyek üzletelnek az oroszokkal, például Kína, India, Törökország és a közép-ázsiai államok.

Az Európai Unió célja, hogy az európai termékek ne érjék el Oroszországot kerülőutakon sem. Ez a törekvés azonban legfőképpen Németországot érinti hátrányosan, különösen a Törökországon és Közép-Ázsián át vezető kereskedelmi útvonalak kapcsán.

Nem ritka, hogy a külföldi ügyfelek a tárgyalási folyamat végén mégsem írják alá az ilyen szerződéseket, ami addigra komoly adminisztrációs költségeket és végsősoron bevételvesztést jelent az exportőröknek - mondta a Berliner Zeitungnak Bärbel Sachs külkereskedelmi jogi szakértő.