A férfi testébe disznó máját ültettek, és ennyi napig bírta elviselni a következményeket.
Felszedték a padlóburkolatot a felújításnál - Nem hittek a szemüknek, mit találtak alatta
A kínai orvoslás történetének egyik legbátrabb és leginnovatívabb próbálkozását valósították meg: egy 71 éves férfi szervezetébe génmódosított sertésmájat ültettek, amely közel fél éven át sikeresen együttműködött az emberi testtel - olvasható az Economx cikkében.
A beavatkozás világszinten is mérföldkőnek számít, hiszen korábban soha senki nem élt még ilyen hosszú ideig állati szervvel.
A férfi súlyos májzsugorodásban és daganatos megbetegedésben szenvedett, és állapota miatt a hagyományos szervátültetés lehetősége már nem állt fenn. Az orvosi csapat ezért egy innovatív, kísérleti eljárás mellett döntött: a sertésmájat nem a beteg teljes májának pótlására használták, hanem a saját, sérült szervének támogatására ültették be. A beavatkozás után 38 nappal, a felmerülő szövődmények miatt, a beültetett szervet eltávolították, de a beteg ennek ellenére még több mint 171 napig élt, ami a helyzet súlyossága mellett is figyelemre méltó időtartam volt.
A beavatkozás célja az volt, hogy bebizonyítsák: a genetikailag módosított állati szervek képesek hosszabb ideig működni az emberi testben, és részben átvenni annak létfontosságú funkcióit. A sertés genetikai állományát úgy alakították át, hogy az emberi immunrendszer ne támadja meg a beültetett szervet.
Globálisan több százezer ember küzd az életükért, miközben hosszú éveket töltenek a transzplantációs várólistán. A donorszervek mennyisége folyamatosan csökken, ami súlyosbítja a helyzetet. Ezért a kutatók intenzíven foglalkoznak a xenotranszplantáció fejlesztésével, amely során állati szerveket, szöveteket vagy sejteket ültetnek be, hogy ezzel támogassák az emberi szervezet működését.
Korábban már kísérleteztek sertésszívek és -vesék emberi szervezetbe történő beültetésével, de most először sikerült élő páciensbe sertésmáj transplantációt végezni. Az ültetett szerv az első hetekben jól funkcionált, és epét is termelt, ami azt jelzi, hogy a máj legalább részben képes volt ellátni a feladatait. Bár a férfi végül 171 nappal a műtétet követően elhunyt, a szakértők egyetértenek abban, hogy a kísérlet hatalmas tudományos előrelépésnek számít. Daniel Reichart, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatója hangsúlyozta, hogy a génmódosított sertésmáj "ideiglenesen átveheti az emberi máj legfontosabb funkcióit", ami új reménysugarat jelenthet azok számára, akik transzplantációra várnak.
