**Egy szótártrilógia felfedezése: A nyelv rejtett kincsei** A szótártrilógia olyan különleges irodalmi alkotás, amely három különböző, de egymással szorosan összefonódó szótárat foglal magában. Ezek a kötetek nem csupán a szavak jelentését tárják elénk,

A Tinta Könyvkiadó 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben - Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 91., 92. és 93. darabjaként - három kisszótárat bocsátott olvasói rendelkezésére, melyek a Régi szavak kisszótára, a Kihalt szavak kisszótára és az Elvesztett szavaink kisszótára címet viselik. A három kötetet maga a szerkesztő és kiadó Kiss Gábor nevezi a harmadikként megjelent kötet előszavában többször is szótártrilógiának.

Mindhárom kötet második oldalán különböző szerzőktől származó mottót találunk, valamennyi a magyar nyelvről, illetve anyanyelvünk szavairól szól. A jelen írás számára mottóként magam is ezek közül választottam ki Kosztolányi Dezső egyik idézetét. Annak a Kosztolányi Dezsőnek a szavait, aki nemcsak a huszadik századi magyar líra és próza egyik legnagyobb mestere, nyelvművésze volt, de méltán nevezhető a magyar szavak és a szótárak szerelmesének is. A most bemutatandó szótárak megjelenése magában is igazolja a szavak halhatatlanságáról szóló mondat tartalmát; némelyik szavunk évszázadok hosszú sora óta velünk van.

A trilógia kifejezés általában művészeti alkotások, például regények, elbeszélő költemények, drámák, filmek vagy zeneművek címében jelenik meg, azonban a szótártrilógiák kifejezése a szakirodalomban meglehetősen ritka. Ennek oka, hogy a szótárak jellemzően párosával vagy kisebb kötetekben jelennek meg a különböző nyelvpárok szerint, míg a nagyobb, egynyelvű értelmező szótárak gyakran több mint három kötetet ölelnek fel. Így a szótártrilógiák valóban különleges esetnek számítanak. De miért is használja Kiss Gábor a "trilógia" kifejezést a szótárakra vonatkozóan? A trilógiákra jellemző, hogy a művek szerzője azonos, és a cselekmény, illetve a tartalom összefonódik, ami a különálló alkotásokat egy egységbe foglalja. Ezt a jellemzőt a Kiss Gábor által szerkesztett szótárak is megvalósítják. Minden kötet szerzője Kiss Gábor, és a tartalmi összefonódás már a címekben és alcímekben is megjelenik. A három szótár címének és alcímének együttese egyértelműen utal a kötetek közötti kapcsolatra. A "Régi szavak kisszótárának" alcíme például a régi világ 3600, kihalt, kiveszőben lévő és nehezen érthető szó magyarázatát ígéri a diákok számára. A "Kihalt szavak kisszótárában" 7650 eltűnt szó és szókapcsolat magyarázata található, míg az "Elvesztett szavaink kisszótára" 6250, évszázadok alatt eltűnt szó jelentését tárja fel. Bár a kötetek között összefüggés van, eltérő megközelítéseket is képviselnek. Az első kötet a diákközönséghez szól, míg a harmadik már tudományos mélységben tárgyalja a témát, és a szavak eredetét is felfedi. Ez a harmadik kötet különösen gazdag információkban, a szócikkek terjedelme pedig miniesszéként is felfogható, például az "éh", "jóg", "komplár" és "titoknok" szavaknál. Továbbá, ahol a jelentések megváltoztak, mint például a "falka", "szakasz", "szer", "tárgy" és "tér" szavaknál, ott különösen fontos a kiegészítő információk bemutatása. Összességében tehát a Kiss Gábor által szerkesztett szótárak valóban trilógiaként értelmezhetők, hiszen szerzőjük azonos, a művek tartalma összefonódik, és a három kötet együttesen gazdag tudásanyagot kínál az olvasóknak.

Ami a szótárak szavait illeti, egy részük - főként a népnyelvi eredetűek - akár ma is lehetnének a magyar nyelv aktív szókincsének a részei, és egyes nyelvjárásokban valóban élnek is még, mint arról az Új magyar tájszótár 1-5. kötetei is tanúskodnak. Így például a hengerbuckáz(ik), hengerbócoz (93/84) szavakat az ott írottak szerint több nyelvjárásban ma is megtaláljuk (ÚMTsz., 2. k., 921.), mégpedig a köznyelvi bukfencezik értelemben. Igaz, újabban sok nyelvjárási forma maga is lassan a feledés homályába vész.

A jelen kötetek által összegyűjtött szavak újra a figyelmünk középpontjába kerültek, és szeretném kiemelni, hogy ezek valódi "visszavezetésére" a nyelv világába talán érdemes lenne novellákat írni, nyelvi játékokat kitalálni, vagy akár vetélkedőket szervezni – biztos vagyok benne, hogy sokan fognak érdeklődni. Mivel ezen írásom célja, hogy felkeltsem a magyar szakos kollégák figyelmét is, a szótárak ismertetésének végén néhány kreatív felhasználási ötletet is bemutatok. A három kötet összesen 17 500 szót tartalmaz, minimális átfedésekkel.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: **A Régies Kifejezések Szótára** Ez a különleges gyűjtemény az elfeledett, ám mégis varázslatos régi szavakat és kifejezéseket tárja elénk. Fedezd fel a nyelvünk kincseit, és merülj el a múlt szavainak gazdag világában!

A munka alapját a kiadó 2012-ben megjelent "Régi szavak szótára" című kötet képezte. Ez a gazdag szókincsű szótár, amely a magyar nyelv kézikönyvei sorozat 25. darabjaként látott napvilágot, több mint 19 ezer szót és közel 27 ezer szómagyarázatot tartalmazott. Az új, 2023-as kiadás, amely elsősorban a diákok számára készült, összesen 3600, a múltban használt szót gyűjtött össze, amelyek a mai, fiatalabb olvasók számára talán ismeretlenek. Az idősebb generációk számára viszont ezek a kifejezések, mint például az "ocsú", az "ojtás" vagy az "órakulcs", még mindig ismerősnek tűnhetnek. Az ilyen szavak feledésbe merüléséért felelőssé tehető az életmódunk átalakulása, a szavak hangalakjának változása, valamint az utóbbi évtizedek hihetetlenül gyors technológiai fejlődése.

A diákok számára rendkívül fontos, hogy aktívan használják a szótárakat. Az Előszóban hangsúlyozzák, hogy anyanyelvünk a legértékesebb hungarikumunk, és hogy nyelvtanának alapos feltérképezése, valamint szókincsének sokszínű vizsgálata mindannyiunk közös felelőssége. Különösen nagy felelősség hárul arra a kiadóra, amely főként egynyelvű szótárak készítésére specializálódott. A régi korok szókincsének ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük irodalmi örökségünket – ezt a megállapítást már az Előszó záró gondolataiban is találhatjuk (91/10).

A szótárak szerkesztése szempontjából érdekes megfigyelés, hogy ezek a források nem csupán a nyelvünkben ma is élő szavak régies jelentéseit tárják fel, hanem gyakran figyelmen kívül hagyják a jelenlegi, széles körben használt jelentéseket is. Ezt a jelenséget a szótárak egyfajta időutazásként is értelmezhetjük, ahol a mai szóhasználat helyett a múltbeli értelmezések kerülnek előtérbe (91/8). Mindez a három említett szótárra egyaránt vonatkozik. Ezen kívül, a szótárak felépítése is egységes, követve a legújabb szótárírói törekvéseket: az egyes szócikkek világos struktúrával rendelkeznek, amely tartalmazza az alapvető információkat, mint például a címszavakat, alakváltozatokat és a szófajokat, valamint a nyomdai jelek értelmezését is.

A kötet bevezető részében részletes leírások és példák révén tárja fel a régi, kihalt, elfeledett és kiveszőben lévő szavak közötti árnyalatnyi eltéréseket (91/7-8). A szerkesztő emellett a szókincs alakulásának lehetséges okaira is kitér. Az olvasók számára izgalmas kihívást kínál, hiszen bárki tesztelheti saját szókincsének ismeretét: próbálja meg meghatározni, hogy a közel két tucat egymást követő szóból mennyit tud értelmezni, és hányszor kell a szótárhoz nyúlnia a pontosabb megértés érdekében.

A kötetben található hatoldalas Előszót követi a szótári rész, amely 141 oldalon keresztül nyújt betekintést a nyelv rejtelmeibe. Az itt bemutatott információk rendkívül hasznosak lehetnek, még akkor is, ha a szavak ismerősek, mint például a hévfürdő, hídpénz vagy húshagyókedd. Régóta tudjuk, hogy a gondolkodásunkkal összefüggő szókincsünk, különösen az igéink egy része, konkrét cselekvésekhez kapcsolódik, mint például a mérlegelés vagy a mérés. E szavak között ott van a mérlegel ige is, amely a tárgyak kézben tartásával és súlyuk megbecsülésével összefonódik. A szótár trilógiájának első kötetében a font és lat címszavakat is felfedezhetjük; elképzelhetjük, ahogy a kezünkben tartunk egy közel egy kilós súlyt (font) vagy egy másfél dekányi könnyebb tárgyat (lat), miközben szó szerint mérlegeljük, fontolgatjuk, latolgatjuk a lehetőségeinket. Az átvitt értelmű jelentések fokozatosan formálódtak meg, és a főnevekkel kapcsolatos ismeretek segítenek közelebb kerülni igéink mélyebb megértéséhez.

De hogy az aratás után a tarlón, vagyis a tallón maradt kalászok (a talló címszó itt a régiségben használatos szóalak), avagy a szüret után a tőkéken vagy a gyümölcsösben a fák ágain ott felejtett benge/bönge után való kutatás további, mára szintén elvont jelentésű igék kiinduló szava lett, arról, lehet, kevesebben tudnak. Arra, hogy akár a könyvek lapjain, újságoldalakon tallózni, vagy folyóiratokat böngészni a fenti főnevek tövéhez kapcsolódik, épp e szótár szócikkeinek tanulmányozása nyomán döbbenhet rá az olvasó. A címszavak közt szintén szereplő tarlóz ugyanakkor továbbra is konkrét jelentésű maradt 'szedeget', 'gyűjtöget' értelemben, s csak később tűnt el a nyelvhasználatból.

Számos szócikket lenne még érdemes felidézni akár kedvcsinálónak is, itt néhány címszót említek még: apanázs, bakator, csürhe, csütörködik, karmantyú, pipeskedik, vademecum, avagy: kakasülő, lóállás, macskaméz, malaclopó, rókamál, tyúkborító. Ha néhányat ismerősnek találhatunk is közülük, azok biztosan nem a mai jelentésükben voltak használatosak a régiségben; nézze csak meg ki-ki az akkori jelentést! Tanórai vagy otthoni (könyvtári) feladatnak tűzhető ki, hogy a diákok ezeknek - vagy a választásuk szerinti másik hat-hét szóalak jelentésének - utánanézzenek, avagy konkrét feladatok során foglalkozzanak például a következőkkel:

A KIHALT SZAVAK KISSZÓTÁRA

A másodikként megjelent Kihalt szavak kisszótárának forrása Ballagi Mór A magyar nyelv teljes szótára című kétkötetes munkája volt 1867-ből. A kisszótár tizenhárom oldalas előszavát - a forrásmű itt bemutatott több sor hosszúságú alcíme miatt is különleges voltának elemzésével (1), a szócikkek felépítésének hat nagyobb és hét apróbb fejezetével (2), melyekben megjelenik a homonimák, többjelentésűség, illetve a stilisztikai és a szaknyelvi minősítés kérdésköre is - mindenkinek a figyelmébe ajánlom. A szótár célja és célközönsége szintúgy érdekességeket tartogat az olvasók számára. Itt szól a szerkesztő a nyelvújítási szavakról, amelyekből egy kisebb csokorra valót - úgy harminc kémiai elem nevét - át is nyújt az olvasóknak (92/17). Kémiatanár legyen a talpán, aki ezeket felismeri! Íme néhány példa: bűzeny, folyany, légeny (vagyis bróm, fluor, nitrogén) stb. (92/17).

A 150 évvel ezelőtt megjelent Ballagi-szótár igencsak gazdag a régi, tájnyelvi, és a nyelvújítók által kreált szavakban, melyek közül sok mára teljesen eltűnt. Érdekes módon, a nyelvújítók szavai közül több sosem nyert igazán teret, így hamarosan feledésbe merültek. Ballagi Mór már saját művében is alkalmazta a „kihalt szó” jelzőt, ám ő az olyan kifejezésekre vonatkozott, amelyek már korábban eltűntek a köztudatból; ezeket kereszttel jelölte, míg a tájszavakat csillaggal látta el. Figyelemre méltó, hogy a nyelvújítási időszakban – különösen az 1850-1860-as években – mennyi új kifejezés született. Szily Kálmán, amikor 1900 körül nyelvújítási szótárát készítette, talán már könnyebb helyzetben volt, hiszen a valóban elterjedt új szavakat gyűjthette össze. Azonban nála is akadtak meglepő választások, mint például az „örömlihegő” kifejezés.

Az Előszóból az is kiderül, hogy "a Kihalt szavak kisszótára egyik nagy erénye, hogy a szócikkekbe beépítve 1850 olyan összetett szót, ill. szókapcsolatot (újabb nyelvészeti szakszóval: kollokációt) sorol fel (esetenként magyaráz), melyek egyik szava a címszó" (92/15-16). Példák a szókapcsolatok egyszerű bemutatására, illetve magyarázatukra:

Az Előszó emellett érdekes statisztikai adatokat is bemutat, amelyek rávilágítanak a kötetben előforduló különböző szófajok arányára: összesen 4273 főnév, 2011 ige és sok más szófaj található benne. A szöveg továbbá részletesen ismerteti az egy- és többjelentésű szavak számát, valamint a szótár által lefedett szakterületek szókincsének kiterjedtségét (92/8-13).

A szótári rész a 19. oldaltól kezdődően egészen a 229. oldalig terjed, amely az 'apa' jelentésű aba főnévtől egészen a zsürmöl 'vízben vájkál, kezével kaparász' igéig terjed. Nyilvánvaló, hogy a több mint hét és fél ezer kihalt szó önmagában is rengeteg izgalmas hangzást és jelentést rejt magában. Íme néhány példa (a jelentések bemutatását kissé leegyszerűsítettem): adály 'adomány a szegények számára', aggaságoskodik 'aggódik', asaly 'csipkézett szegély a köntös alján', zsufánka 'vízmerítő kanál', zsukotol 'suttog'.

A nyelv folyamatosan változik, és ennek következtében sok régi jelentés eltűnik a köztudatból. Íme néhány példa arra, hogy bizonyos szavak milyen új értelmet nyertek, miközben a korábbi, klasszikus jelentések háttérbe szorultak: a "lakodalom" már nem csupán 'valamely helyen való tartózkodást' jelenti, hanem kizárólag az esküvői ünnepségekre utal; a "márka" kifejezés pedig elvesztette eredeti jelentését, mely szerint '24 karátnyi súlyú aranymérték' vagy '13-16 lat súlyú ezüstmérték' volt; a "megtalál" szó is átalakult, elveszítve régi értelmét, miszerint 'valakit kérelemmel megkeres'. Ezen eltűnt jelentések már nem részei a mai magyar nyelvhasználatnak. Bár egyes szavakat és kifejezéseket talán újraéleszthetünk, a rég elveszett jelentések visszahozatala szinte lehetetlen, különösen a friss jelentések bősége miatt, amelyek mára eluralkodtak.

Különösen nagy karriert futott be az utóbbi évtizedekben a márka szó. A márka sokáig volt az említett történelmi súlyegység, majd lehetett elsősorban pénznem, ám az euró megjelenése miatt 2002-től már nem a márka a hivatalos pénznem sem Németországban, sem pedig Finnországban. Jelenthet viszont a márka megkülönböztető jegyet, áruvédjegyet, minőségi gyártmányt, a szolgáltatás, termékek minőségét stb.

A Kihalt szavak kisszótára egy izgalmas lehetőséget kínál a nyelvújítás és a nyelvjárások világának felfedezésére. A játékos feladatok során a résztvevők olyan elfeledett vagy különleges hangzású szavakat ismerhetnek meg, amelyek nemcsak a nyelv gazdagságát tükrözik, hanem a nyelvfejlődés izgalmas folyamatát is bemutatják. A feladat lényege, hogy a megadott szavakat és azok jelentéseit párosítsuk össze. Az alábbiakban néhány példát láthatunk, amelyek segítenek a gyakorlásban: a) 1. eszély - 2. értemény - 3. észlet - 4. fényész - 5. folyadék - 6. hangora - 7. hírész - 8. ítész - 9. ítészet - 10. kajdács - 11. lovanc - 12. újdondász b) 1. futár - 2. harmonika - 3. következmény - 4. kritika - 5. kritikus - 6. látszerész - 7. lovas - 8. mesterség - 9. okosság - 10. papagáj - 11. teória - 12. újságíró A játékos feladat során a résztvevőknek a kihalt szavakat a megfelelő, modern kifejezésekkel kell párosítaniuk, így felfedezve a nyelvben rejlő összefonódásokat és jelentésbeli párhuzamokat. Kihívás és szórakozás egyben, miközben a nyelv szépségeit és sokszínűségét ismerhetjük meg!

Különleges hangzású szavaink között izgalmas lehetőség rejlik: válasszuk ki a helyes értelmezést a következő példák alapján! 1. **iperkedik** - Mi a jelentése? a) Betegségből lábadozik, erőre kap. b) Felnő, felcseperedik. 2. **iszamodik** - Mi a jelentése? a) Nekiiramodik. b) Jégen csúszkál. 3. **köppent** - Mi a jelentése? a) Kiköp. b) Egyet iszik, hörpint. Melyik válaszokat választanád?

AZ ELVESZTETT SZAVAINK KISSZÓTÁRA

Az „Elvesztett szavaink kisszótára” című kötet, amely a trilógia harmadik része, az 1940-ben megjelent Balassa József által szerkesztett „A magyar nyelv szótára” című, kéttagú szótáron nyugszik. Ez a harmadik kötet új dimenzióval bővíti a szótártrilógiát: az elvesztett szavak etimológiájának és történetének feltárásával gazdagíthatja anyanyelvünkkel kapcsolatos ismereteinket. Balassa József, aki a régi és tájnyelvi kifejezések széles skáláját gyűjtötte össze művében, célját így fogalmazta meg: „Összekapcsolni a magyar szókincs jelenét a magyar nyelv múltjával.” Ez a gondolat a 2025-ös szótár megalkotásának egyik központi motívumát is képezi.

Az "Előszónak A szótár szócikkeinek felépítése" című fejezet szerzője a tartalmat tizenegy részre tagolja a-k pontokig. Ezen a területen kiemelt figyelmet kapnak a stílusminősítések, a szóösszetételek és a szókapcsolatok, beleértve a szólásokat is. Az új információk között különösen fontos a címszavak eredetének részletes bemutatása, amely eddig nem volt hangsúlyos a korábbi munkákban.

Az Előszóban összesen körülbelül két tucat nyelv képviselteti magát, amelyekből a szótárban található kifejezések származnak. Néhány nyelvből, mint például a latin és a német, több mint kétszáz szó érkezett, míg más nyelvekből, mint az indiai vagy az ír, csupán egy-egy kifejezés került be. Az olyan kettős jelzések, mint az arab-spanyol vagy francia-német, a szavak „vándorlását” jelzik: például egy arab szó spanyol közvetítéssel, míg sok francia kifejezés német közvetítéssel találta meg utat hozzánk. A statisztikák azt mutatják, hogy az 51, közvetlenül franciából átvett és azóta elfeledett szó mellett szinte ugyanannyi, a német nyelven keresztül érkezett kifejezés is létezik, miközben 43 francia-német szó is osztozik hasonló sorsban. Ennek köszönhetően a szótárban helyet kaptak olyan szavak, mint a fezőr, guásfesték, filtrál és parvenű, valamint a komfortábli, odiózus, sifón és komplott is.

A szótárban megtalálhatók a nyelvújítási szavak, amelyek nemcsak új kifejezéseket hoztak létre, hanem bemutatják a magyarítás folyamatát is. Például az "ébrény" kifejezés az "ébredő lény" jelentéséből származik, amely az embrió magyarítása. Az "egyközű" a párhuzamos vonalak irányát jelöli, amelyek mindig egyenlő távolságra helyezkednek el egymástól. A "fényírás" kifejezést a fényképezés helyettesítésére találták ki, hogy a fotózás helyett egy új szót használhassunk. A nyelvújítási szavakhoz további kreatív feladatok is kapcsolódhatnak, mint például a helyes szóalakok megtalálása. Kérdésként merül fel: melyik szót alkották a nyelvújítás idején a tudomány területén? a) delej, b) isme, c) tudor?

A bevezető szakasz itt is egy olyan részt ölel fel, amely a szótár jellegét és célcsoportját ismerteti, végül pedig azt a gondolatot fogalmazza meg, hogy a közvetített művelődéstörténeti és kultúrtörténeti leírások révén a szótár lapozgatása nem csupán a nyelv és nyelvtörténet elsajátítását jelenti, hanem egy izgalmas időutazásra is invitálja az olvasót. Ezt követően található maga a 204 oldalas szótár, amely jellemzően gazdagabb szócikkekkel rendelkezik, mint a másik két kiadvány.

A szótári rész a 15. oldaltól a 219. oldalig tart, itt találjuk meg 6250 elvesztett szavunkat. A címszavak a szokott módon, kövér betűkkel szedve kövér betűtípussal jelennek meg, az értelmezés pedig normál betűkkel következik, míg a nyelvi példák és a szókapcsolatok mindig dőlt betűs írással szerepelnek. Az egyes jelentéseket arab számok különböztetik meg. Nézzük most a szerelem szócikket, kissé rövidítve: szerelem (A szeret ige származéka, a régi nyelvben szerelm alakban is.)

A szótárak szócikkei között barangolva az olvasó számos izgalmas felfedezésre bukkanhat. Egy különösen figyelemfelkeltő jelenség, hogy csupán egyetlen hang megváltoztatása is jelentős eltéréseket okozhat a jelentésben. Például a babosgat, áros, dedereg kifejezések, főként szövegkörnyezet nélkül, szinte teljesen ismeretlenek számunkra, holott csupán egy magánhangzó cseréje elegendő ahhoz, hogy árus, babusgat, didereg formákká alakuljanak. Ez a jelenség a mássalhangzók módosulására is igaz: a döncöl, póta, zsajog szavak ismeretlenek lehetnek, míg ha azokat megfelelő párjaikkal összevetjük – például döncöl = döngöl, póta = pólya, zsajog = sajog –, sokkal inkább keltik a felismerés élményét.

A "megfejtés" lényege abban rejlik, hogy nyelvünk szavait alkotó hangok, vagyis a fonémák fontos szerepet játszanak a jelentés megkülönböztetésében. Egyetlen fonéma megváltoztatása akár teljesen új jelentést adhat egy szónak, vagy éppen ellenkezőleg, megfoszthatja azt a jelentésétől. Ezt jól illusztrálja a nyelvünk gazdag és sokszínű szerkezete.

A további nyelvészeti elemzések helyett javaslok egy izgalmas feladatot, amely a diákok kreativitását és nyelvi érzékét is fejleszti. Ehhez Faludy György "Óda a magyar nyelvhez" című költeményéből, amely 1940-ben Párizsban készült, válasszunk ki egy vagy több versszakot az anyanyelvi órához. A feladat során a diákoknak a vastag betűkkel kiemelt szavak jelentését kell megkeresniük a megfelelő szótárakban, majd ezek alapján értelmezniük a sorokat. Például: "Ha a költeményben a 'zeng' szót találják, nézzék meg, mit jelent a szótárakban, és hogyan járul hozzá a vers hangulatához vagy jelentéséhez." Ezen a módon a diákok nemcsak a nyelvet tanulják, hanem a költészet mélyebb rétegeit is felfedezik.

"Kihalt gyökök: tőzeggel súlyos rétek ahol a fák, mint holt igék kiégtek. Ős szók: a szemhatárról századok ködéből még derengő nádasok, gyepűs vápákon elhullt katonák, ti bíbicek, bölények, battonyák. miket vadásztak vén csillyehajókról s lápos aszókon."

A könyvismertető írójának csak egy utolsó lépése maradt hátra: megfogalmazni, kiknek is érdemes elővenniük és átböngészniük a szótárakat, akár hosszasan elidőzve egy-egy kifejezésnél. Korábban már említettem magyar szakos kollégáimat, és most rájuk, valamint diákjaikra gondolok, mint a szótárak lehetséges használóira. A bevezető szövegek vonzereje, a szócikkek könnyen áttekinthetősége, valamint a lapszéli index, amely segíti az ábécé betűinek keresését – mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szótárak népszerűvé váljanak a fiatalok körében. Általánosságban ajánlom pedagógus kollégáimnak, függetlenül attól, hogy milyen tantárgyat tanítanak, és más érdeklődőknek is, határainkon innen és túlról. Különösen azoknak, akik szenvedéllyel viseltetnek anyanyelvünk iránt, kíváncsiak a nyelvünk változásaira és fejlődésére, és örömmel merülnek el a szókincsünk gazdag és változatos világában, annak "titkaiban". Ahogy a szerző is kifejtette: ajánlható mindazoknak, "akik hajlandók időt szánni a szótár szavainak felfedezésére".

Kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a magyar kultúrában olyan elkötelezett személyiségek léteznek, mint Kiss Gábor és csapata, akik fáradhatatlanul dolgoznak anyanyelvünk megőrzésén. Ők nem csupán a nyelvet ápolják, hanem megóvják annak legkisebb kincseit is, legyen szó akár egy-egy elfeledett szóról (mint a gaj, göb, lat vagy lob). Az általuk készített könyvek lapjain szinte tapintható a gondoskodás: a szavakat szeretettel válogatják, formálják és helyezik el a szótárakban, ezzel új életet adva nekik. Céljuk, hogy e halhatatlan kifejezések ne csupán a múltban éljenek, hanem a jövő generációi számára is elérhetők legyenek, így biztosítva, hogy a magyar nyelv gazdagsága és szépsége ne merüljön feledésbe.

3. A szótártrilógia idézeteinek lelőhelyére vagy a 91-es, 92-es és 93-as kötetszámmal, vagy a fenti számok egyikének és a megfelelő oldalszámnak az együttesével utalok (91/55).

Hasonló típusú feladatok találhatók a 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapján készült, a 11. évfolyam számára készült Magyar nyelv tankönyv nyelvtörténeti szekciójában is, például a tankönyv 77-78. oldalain. (Oktatási Hivatal, 2021.)