Azért nem kell aggódnunk a tömeges áramkimaradások miatt | BorsOnline

Számos akció- és katasztrófafilm középpontjába állította már az áramellátás váratlan megszakadását. Nem meglepő, hogy mindennapi életünk szinte minden aspektusa szorosan összefonódik az elektromos energiával. Legyen szó a technológiai eszközeink működéséről, az ételeink tárolásáról vagy otthonunk komfortos hőmérsékletéről – mindezekhez elengedhetetlen az áram. A villamos energia sajátos fizikai jellemzői, valamint a villamosenergia-hálózat összetett működése miatt állandó felügyeletre van szükség, hogy elkerüljük az áramkimaradást. A rendszer stabilitásának fenntartásához pedig minden piaci szereplő aktív részvétele elengedhetetlen. E megoldások mélyrehatóbb megértése érdekében az MVM Partner Zrt., az MVM Csoport villamosenergia-nagykereskedőjének szakértőivel folytattunk eszmecserét.
A villamosenergia-rendszer úgy működik, hogy minden időpillanatban ugyanolyan mennyiségben kell bekerülnie - ez az erőművek termelését vagy éppen az importot jelenti - az áramnak, mint amennyit a háztartások, gyárak, intézmények éppen elfogyasztanak, illetve amennyit exportálunk éppen. Enélkül, hiába is próbálnánk a konnektorba dugott eszközökkel dolgozni, hiszen a váltakozó áram ma még nagy mennyiségben nem tárolható. Az egyensúly felborulásával, azaz, ha nem annyi (tehát több vagy éppen kevesebb) áram kerül be a rendszerbe, mint amennyit a fogyasztók kivesznek belőle, akkor feszültségingadozások keletkeznének a rendszerben, így a legtöbb elektromos berendezés elromlana vagy nem működne optimálisan, vagy egyszerűen leválna a hálózatról. A nem kívánatos események láncolata végül a teljes villamosenergia-rendszer rövid időn belüli összeomlásához vezetne. Az áram minőségét meghatározó frekvenciának 50 Hz-nek kell lennie, ha a rendszerben kevesebb lenne az áram a szükségesnél, ez a szám csökkenne, ha több, akkor pedig nőne.
Arról, hogy ez ne történjen meg, több szereplő együttműködése hivatott gondoskodni a villamos energia piacán. A villamosenergia-piac szereplőit négy nagy csoport alkotja. A fogyasztók és a termelők mellett a kereskedők, illetve a rendszer egészét felügyelő rendszerirányító, amely Magyarországon a MAVIR ZRt. Az első három csoport - a mérlegkör-felelősökön keresztül - minden naptári napra, negyedórás pontossággal, úgynevezett menetrendekben adja meg a rendszerirányítónak, hogy mekkora mennyiségben termel, vásárol vagy ad el és fogyaszt energiát. A menetrendekben foglalt negyedórás mennyiségek az úgynevezett kiegyenlítő energia elszámolásának is az alapjai. A leadott menetrendekben így minden napra 96 darab negyedórás érték szerepel (kivételek ez alól azok a napok, amelyeken a téli és nyári óraátállítások vannak). A tervezést teszi egyszerűbbé, hogy a MAVIR felé nem az egyes szereplők mindegyike, hanem a mérlegkörök irányítói, az úgynevezett mérlegkörfelelősök adják le a menetrendbe foglalt prognózist. A villamosenergia-piac minden szereplőjének csatlakoznia kell egy adott mérlegkörhöz, így minden termelő és fogyasztó egy mérlegkör része, és minden mérlegkörnek az a gazdasági érdeke, hogy minden napra zárja a pozícióját. Azaz nullásra tervezi egyenlegét: vagyis a termelt, a mérlegkörbe beszállított és az elfogyasztott, valamint a mérlegkörből kiszállított, - szakkifejezéssel élve - előjelhelyesen figyelembe vett energia volumenének nullának kell lennie minden egyes negyedórában. Magyarán: amennyi kimegy a mérlegkörből, annyinak kell bekerülnie is.