Felbecsülhetetlen a kár, hiszen Pannonhalmán a legmodernebb űrtechnológia segítségével küzdenek meg a kártevők ellen.

Idén májusban röppent fel a hír, hogy a Pannonhalmi Főapátság rendkívüli helyzettel néz szembe, mivel Magyarországon korábban nem tapasztalt, intenzív és nagy kiterjedésű rovarfertőzést azonosítottak a klasszicista teremkönyvtárban. Az eset azonnali beavatkozást és állományvédelmi munkálatokat igényt, a könyvtárat 2025. június 1-től bezárták a publikum előtt. A sajtó azonban július 3-án betekintést nyerhetett a jelenleg is zajló munkálatokba, és megtudhatta, hogyan próbálják megmenteni a több mint 400 ezer kötetes gyűjteményt a pusztító kenyérbogártól.
A 400 ezer kötetet, valamint a levélgyűjteményt magába foglaló könyvtár az elmúlt ezer év során már számos kihívással nézett szembe, de ez az első eset, amikor nem emberi tényezők, hanem a környezeti hatások miatt került veszélybe: a klímaváltozás idézte elő az inváziót.
Hortobágyi T. Cirill főapát hangsúlyozta, hogy mindannyian a bőrünkön érezzük a felmelegedést, az apátság gimnáziumában már klímaberendezést kellett felszerelni, hogy zavartalanul tanulhassanak és vizsgázhassanak a diákok. Ám ennél is nagyobb kellemetlenség volt, amikor azzal szembesültek, hogy a könyvtárban megtelepedett egy kenyérbogár kolónia. Merthogy ez az állatka kifejezetten szereti a meleget.
Számos szakértői csoport mélyrehatóan tanulmányozta a helyzetet, és a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kenyérbogár népessége az átlagos hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan rohamosan növekszik és terjed. A könyvtár egy különösen hűvös helyiség volt, ahol még a nyár végén sem emelkedett a hőmérséklet annyira, mint az előző években. Ez az új jelenség kedvező körülményeket teremtett a bogarak elszaporodásához.
- fogalmazott Hortobágyi T. Cirill a probléma gyökeréről.
Az apátság a fertőzés felismerése után krízisüzemmódba kapcsolt, a múzeum és a könyvtár dolgozói azonnal megtették a szükséges lépéseket: jelenleg is folyamatosan mentik a magyar és egyetemes kultúra és történelem itt őrzött értékeit. Bár a könyvtár épülete még 200 éves sincsen, a bencés rend és az általa megtestesített eszme másfél évezredes, a könyvállomány pedig ezer éves múltra tekint vissza. Ez Magyarország legrégibb gyűjteménye, a Pannonhalmi Főapátság egészével együtt 1996 óta a UNESCO Fővárosi Örökség része.
"Az aktuális mentési tevékenységek nem csupán a különböző könyvek hozzáférhetőségének megőrzésére irányulnak, hanem a magyar történelem, identitás és a globális bölcsesség egy jelentős részének megóvására is. Ez az első alkalom, hogy a vis maior helyzetet környezeti hatások idézik elő, nem pedig közvetlen emberi cselekedetek. Ezért teljesen természetes, hogy azonnal segítséget nyújtunk a probléma megoldásához" - fogalmazott a sajtótájékoztatón Vincze Máté Gábor helyettes államtitkár.
A kormány 100 millió forint értékű gyorssegéllyel támogatta az apátság helyreállítását. Ezen felül a Néprajzi Múzeum koordinálásával működő Állományvédelmi Bizottság szakértői is a rendelkezésre álltak, akik a kárfelmérés során és a megfelelő kármentesítő technológiák kiválasztásában nyújtottak segítséget.
Az éghajlatváltozás és a forróbb nyarak új kihívások elé állítják a közgyűjteményeket, amelyeknek alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez. A pannonhalmi fertőzést okozó kenyérbogár eddig főként az élelmiszeriparban volt ismert, de most már a kultúrális örökség védelmét is fenyegeti. A 20 Celsius-fok feletti tartós hőmérsékletet kedvelő bogár virágzó populációja a régi könyvek gerincét borító állati enyvekkel táplálkozik, így új stratégiák kidolgozása válik szükségessé a könyvtárak és múzeumok védelme érdekében.
A fertőzés felszámolására a megfelelő technológia kiválasztásakor kiemelt figyelmet kapott, hogy a muzeális értékű állomány mellett az épületet díszítő festés és egyéb műtárgyak ne sérüljenek.
Ez az úttörő technológia forradalmi megoldást kínál a kártevők eltávolítására, anélkül hogy a dokumentumok és műtárgyak sérülésének kockázatát vállalnánk. Magyarországon most először alkalmazzák ezt a módszert ilyen széleskörűen. Mivel a folyamat rendkívül időigényes, a könyvtár várhatóan 2026 elején nyitja meg újra kapuit.
A könyvtárba csak maszkban léphettünk be, hiszen az állomány megmozgatása miatt a légtérben már keveredik a por, a levegőben megnőtt a penészspórák és különböző baktériumok koncentrációja. A polcok egy része már lecsupaszítva, megszabadítva a könyvektől.
Az állomány túlnyomó részét már eltávolítottuk a tárolópolcokról, és gondosan becsomagoltuk a fertőtlenítési folyamat érdekében. Jelenleg a fertőtlenítés második szakaszához érkeztünk.
- emelte ki Hajdu Zsófia Edit, a restaurátor, aki különösen nagy figyelmet fordít a részletekre.
A könyvtár területére 2500 láda érkezett, amelyekbe gondosan, a sorrendet és a könyvoszlopok egységét figyelembe véve helyezik el a leszedett köteteket. Ezek a ládák hat hétre hatalmas fóliákba kerülnek, amelyeket légmentesen lezárnak. A belsejükben anoxiás eljárással történik a fertőtlenítés és rovarmentesítés, így biztosítva a könyvek védelmét.
"Az elsődleges, sürgős feladat a fertőzés megállítása, a cél, hogy minél hamarabb a teljes állományt becsomagoljuk és fertőtlenítsük. Csak azután kezdődhet a könyvek tisztítása, miután kibontottuk a csomagokat, és visszahelyeztük őket a kezelt polcokra" - mondta a restaurátor. A száraz tisztítás során a könyveket egyesével átporszívózzák, majd visszateszik a megfelelő helyre. A köteteket HEPA és aktívszén-szűrős porszívókkal, speciális kefékkel tisztítják, mikroszálas kendőkkel törlik át, majd jöhet a belső tisztítás, és a bogarak által okozott károk felmérése.
Erről részletes jegyzeteket és elemzéseket készítünk, amelyeket követően pontosan fel tudjuk mérni, hogy a könyvek hány százaléka érintett a témában.
A válsághelyzet rávilágított arra, hogy a prevenciót új dimenzióba kell emelni, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló incidenseket. A könyvtár ablakaira már felszerelték azokat a speciális hálókat, amelyek megakadályozzák a rovarok bejutását. Azonban ez önmagában nem elegendő; fontos, hogy a látogatók ne hozzanak be magukkal bogarakat. Bár még nincsenek végleges információk, Dejcsics Konrád atya, az apátság kulturális igazgatója, megemlítette, hogy fontolóra vették egy innovatív légfúvó rendszer telepítését a bejárathoz. Ennek keretében a látogatók csak akkor léphetnek be a könyvtárba, ha áthaladtak egy fertőtlenítő kapun.