Felejtsd el a búzakorpát! Itt van 4+1 hatékony módszer a meztelencsigák ellen, amik valóban beválnak - Pénzcentrum


Tövig rágják a salátát, megfúrják a palántát, belemásznak a kutyatálba és felkapaszkodnak a gyerek cipőjére is. A spanyol meztelencsiga nem válogat - és már most is mindenütt ott van. Az eső megtette a hatását: a nyálkás inváziós hadsereg ott lapul a bokrok alján, és ha nem lépünk időben, elpusztul a kert. De van remény - mutatjuk, a hazai szakemberek szerint mi működik ellenük.

Pár napja végre megérkezett a tavasz, amire már régóta vágytunk! Izgatottan várjuk, hogy a kertünk talaja felszáradjon, és belevethessük magunkat a maradék palánták ültetésébe. Ám egy reggel meglepetés ért: a félig érett eperbokor tövében felfedeztünk egy spanyol meztelencsigát, aki éppen reggelizett. Igen, ők is itt vannak! Ezek a nyálkás kis élőlények, akik mintha csak a friss salátánk ínycsiklandóságára vadásznának, és úgy falatoznak, mintha megfizetnénk érte!

Tavaly még azt gondoltuk, hogy megússzuk a dolgot a kézi szedés módszerével – hajnali órákban, gumikesztyűt viselve, vödörrel a kezünkben. Nem volt éppen romantikus, de egy ideig hatékonyan működött. Aztán azonban megérkezett a könyörtelen invázió! Ismerőseink is hasonló pusztításról számolnak be – van, aki már most a Ferramolt szórja, mások vízárkokat ásnak, és persze felmerülnek a klasszikus kérdések is: tényleg mi az, ami beválik ellenük?

A spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris) különösen vonzódik a csapadékos és enyhe telekhez – éppen úgy, ahogyan az idei is alakul. A meleg, párás időjárás ideális körülményeket biztosít a szaporodásukhoz – tájékoztatta a HelloVidéket tavaly Turóci Ágnes, egy magyar kutató. Akkoriban megosztotta velünk a leghatékonyabb módszert a csigák elleni védekezéshez is.

Mielőtt mélyebben belemerülnénk a meztelencsigák irtásának részleteibe, érdemes tudni, hogy Magyarországon összesen 33 különböző meztelencsigafaj él. Ezek közül csupán 5-10 faj lehet potenciális vagy már jelenlegi kártevő, ami azt jelenti, hogy a fajok körülbelül kétharmada teljesen ártalmatlan, az emberi környezetet elkerülő, természetes élőhelyeken megtalálható. Az átlagember ezekkel a fajtákkal nem igazán találkozik, mivel a meztelencsigák titokzatos életmódot folytatnak, és főként éjszaka aktívak - ilyenkor táplálkoznak. Nappal inkább kövek, farönkök, avar vagy más tereptárgyak alatt húzódnak meg. A kertekben élő fajokat ilyenkor vízóraaknákban, deszkák alatt, komposztban, valamint árnyékos, nedves helyeken fedezhetjük fel.

A hazai szakember szerint, ha meztelencsigára vadászunk, a legjobban akkor járunk, ha esős napokon, hajnalban vagy sötétedés után indulunk útnak egy zseblámpával.

Táplálkozásuk alapvetően élő és elhalt növényi részekből, hullott gyümölcsökből áll, tehát alapvetően hasznos munkát végeznek: segítenek a lebontásban, és a tápanyagok talajba való visszajuttatásában. A mindenevő fajok, mint a már említett, rossz hírű spanyol meztelencsiga, azonban elfogyasztanak dögöket is, és alkalomadtán elhullott fajtársaikból is szívesen falatoznak.

Többségük egyéves életciklusú, de a nagyobb méretű fajok akár két évig is élhetnek. Ivarérésük fajonként változó, de alapvetően nyáron, kora ősszel párzanak, késő ősszel kis csomókban tojásokat raknak, majd elpusztulnak. A fiatalok kikelnek és áttelelnek; tavasszal táplálkoznak, megnőnek, nyáron pedig ők is párzanak - és kezdődik elölről a ciklus. Pár fajnál változhat az időzítés: tavasszal ivarérettek, ősszel pedig csak fiatalok és nem kifejlett egyedek találhatók. Előfordulhat az is, hogy egyedek több alkalommal is tojásokat raknak, ami kedvező körülmények között generációs átfedéseket eredményezhet. Érdekesség róluk, hogy hermaphrodita állatok, tehát hím és női ivarszervvel is rendelkeznek. Párzásuk során kölcsönösen termékenyítik meg egymást, így mindkét fél képes tojást rakni.

A spanyol meztelencsiga nem válogat a táplálékban - szinte mindent elfogyaszt, ami a kertben található, még a mirigyes, szőrös levelű növényfajokat is, mint amilyen a muskátli. Ami azonban igazán sikeressé teszi, az a rendkívül gyors szaporodási ráta: egy egyed teljes életciklusa során több alkalommal összesen akár 400 tojást is lerakhat.

Ez a módszer talán nem a legkellemesebb, és nem is a leggyorsabb, de meglepően hatékony. Különösen a hajnali vagy az alkonyati órákban, fejlámpa segítségével érdemes bevetni. Hetente többször is érdemes alkalmazni, főleg eső után, amikor a csigák különösen aktívak.

Ez a termék egy vas-foszfát alapú granulátum, amelyet az ökológiai gazdálkodás keretein belül is használhatunk. Teljesen biztonságos a háziállatok számára, ugyanakkor csábító a csigák számára: amikor elfogyasztják, visszahúzódnak, és végül elpusztulnak. A talaj szempontjából is kockázatmentes, hiszen a vas-foszfát természetes módon is megtalálható a környezetünkben.

Az indiai futókacsák kiemelkedő képességekkel bírnak: különösen vonzódnak a meztelencsigákhoz, és szinte folyamatosan táplálkoznak ezekből. Ha a megfelelő körülmények adottak, a kertben való tartásuk hosszú távon fenntartható és praktikus megoldást nyújthat.

A sünök, madarak, lábatlan gyíkok és futóbogarak fontos szereplői ökoszisztémánknak, de ahhoz, hogy igazán hasznosak lehessenek, meg kell óvnunk élőhelyeiket és el kell kerülnünk a számukra káros vegyszerek alkalmazását.

Mi most kombinálunk a módszereket. Kézi gyűjtés, némi Ferramol a szélükre szórva, és kihelyeztünk pár sörrel töltött kis tálkát is a bokrok közé. És még valami: nem halogatjuk a dolgot. Mert minél korábban kezdjük a védekezést, annál kevesebb csiga marad, hogy tovább szaporodjon.

Ha nektek is akadnak jól bevált tippeitek, osszátok meg velünk – most tényleg minden ötlet aranyat ér! Úgy néz ki, a nyár nemcsak az eperérlelő időszakot hozza el, hanem egy újabb csigacsatát is.

Related posts