Franciaország Kijevet támogatja azzal, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból származó forrásokat felhasználja.

Franciaország az orosz befagyasztott vagyonok kamatai révén idén "egy újabb, 195 millió eurós keretet" szán az Ukrajna számára nyújtott katonai támogatásra - jelentette ki Sébastien Lecornu védelmi miniszter a La Tribune Dimanche című hetilapban közzétett vasárnapi interjújában.

Ez az összeg "155 milliméteres lövedékek és AASM siklóbombák szállítást teszi lehetővé, amelyekkel az ukrán Mirage 2000-eseket szerelik fel" - közölte a tárcavezető, utalva a régi felszerelések, "elsősorban az AMX-10RC harckocsik és a páncélozott harcjárművek (VAB)" lecserélésének felgyorsítására is.

Az újabb támogatást azt követően jelentette be Párizs, hogy Donald Trump amerikai elnök befagyasztotta az Egyesült Államok által Kijevnek nyújtott katonai és hírszerzési támogatást. Sébastien Lecornu "kemény csapásként" értékelte a döntést Ukrajna számára, de a tárcavezető szeretné fenntartani a kapcsolatot Párizs és Washington között, ezért elmondása szerint hamarosan Washingtonba látogat.

Sébastien Lecornu a következő évek "sürgető prioritásai" között emelte ki a "lőszerek és az elektronikus hadviselés" fejlesztését hazája számára. A miniszter hangsúlyozta, hogy a második legfontosabb cél a hadsereg drónokkal való bővítése és a robotizálás, különös figyelmet fordítva a mesterséges intelligencia és a világűr szerepére a modern védelemben.

Lecornu hangsúlyozta, hogy a fegyveripar termelési sebességének növelése elengedhetetlen. Példaként említette a Dassault Aviation fegyvergyártót, amely célul tűzte ki, hogy "2026-tól havonta négy-öt Rafale vadászbombázót szállít", szemben a 2024-re tervezett kettővel, figyelembe véve "az elkövetkező időszak várható igényeit".

A miniszter kijelentette, hogy "2024 és 2026 között célja az AASM siklóbombák, valamint az MBDA által kifejlesztett Akeron MP páncéltörő rakéták gyártási ütemének megduplázása". E célok elérése érdekében "ipari együttműködések" fognak kialakulni olyan cégek között, mint a Thales és az EOS, "főként a dróntechnológiák terén", valamint "a nem katonai szektor, például az autóipar" szereplői között - hangzott el a miniszter szavaiból.

A francia védelmi miniszter véleménye szerint a nemzeti újrafegyverkezés a kontinens békére vonatkozó stratégiájának természetes következménye.

Pénzügyi vonatkozásban a miniszter szerint a védelmi intézkedések költségei alacsonyabbak, mint amit a médiában rendszerint hangoztatnak.