Gallagher érsek hangsúlyozta, hogy Gáza a palesztin nép otthona kell, hogy maradjon, és ezt a kérdést fontosnak tartja a béke és a jövő szempontjából. A nyilatkozatában kifejezte, hogy a terület védelme elengedhetetlen a palesztin identitás megőrzéséhez é
Az "America" című amerikai jezsuita magazinnak adott interjújában a Vatikán államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felelős titkára hangsúlyozta a Szentszék álláspontját a kétállami megoldás mellett.
A pusztulás és a romok ellenére Gáza továbbra is az "otthona" azon palesztinoknak, akik generációk óta élnek és születnek ezen a földön. Ezen emberek elhatározása, hogy "maradjanak" és "újjáépítsék" életüket, megkérdőjelezhetetlen. "Nem mehetünk mindezzel szembe" – fogalmazta meg ezt a nézőpontot Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felelős titkára. Az érsek a múlt héten a Jézus Társasága által kiadott "America" magazinnak adott hosszú interjújában beszélt erről, amely az éves müncheni biztonsági konferenciát követően készült.
Donald Trump amerikai elnök javaslatára, amely szerint a palesztinokat a Gázai-övezetből más helyekre kellene telepíteni, Gallagher érsek rávilágított, hogy sokan közülük, vagy közvetlen őseik már korábban is kénytelenek voltak "elhagyni" a Szentföld más részein lévő otthonaikat. Kifejtette, hogy nem helyénvaló problémaként kezelni őket, hiszen ők emberek, akikkel tiszteletteljesen, emberi méltóságuknak megfelelően kellene bánni, figyelembe véve a mindennapjaikban megélt hatalmas szenvedést. "Egy ilyen javaslat hallatán az ember szavakat keres" - hangsúlyozta Gallagher érsek.
A Szentszék képviseletében megismételték, hogy a hivatalos álláspontjuk változatlan: a kétállami megoldás, amely magában foglalja egy izraeli és egy palesztin állam létrejöttét. Ezt az elvet már régóta, így a legutóbbi, tragikus konfliktus előtt is, valamint a 2023. október 7-i eseményeket követően is határozottan támogatták a nemzetközi közösség keretein belül, még akkor is, amikor mások hajlamosak voltak ezt elvetni. A jelenlegi helyzet fényében egyértelmű, hogy a megoldás megvalósítása körüli vita élesedett, mivel a ciszjordániai palesztin területeken kialakult körülmények rendkívül súlyosak. Amennyiben Izrael ténylegesen végrehajtaná Ciszjordánia területeinek annektálását, a két állam létrehozásának lehetősége a közeljövőben szinte elképzelhetetlenné válna - figyelmeztetett a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felelős titkára.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy a Szentszék továbbra is elkötelezetten támogatja a teljes tűzszünetet, a túszok szabadon bocsátását, a civilek védelmét, valamint a nemzetközi humanitárius jog maradéktalan betartását. Emellett kiemelte Gáza újjáépítésének fontosságát, a ciszjordániai palesztin területek helyzetének stabilizálását, valamint a palesztin nép méltóságának megőrzését e régiókban. A jövő azonban továbbra is a izraeli-palesztin konfliktus rendezésének kérdésére összpontosít. Gallagher érsek hangsúlyozta, hogy a palesztin ügy megoldása "a Közel-Kelet számos kihívásának középpontjában áll", legyen szó akár Szíriáról, Libanonról vagy a térség más országaival kapcsolatos problémákról.
A pápa figyelme az izraeli-palesztin konfliktusra, valamint a gázai katolikus közösséghez és plébánosához intézett folyamatos telefonhívásai különösen fontos témát jelentenek. Az amerikai jezsuita folyóirat által közölt információk szerint egyes izraeli és zsidó vezetők kritikát fogalmaztak meg Ferenc pápa törekvéseivel kapcsolatban. Gallagher érsek azonban hangsúlyozta, hogy a pápa mindig is arra törekedett, hogy mindkét félhez eljusson a hangja a konfliktusban. "Minden este próbálja felhívni a gázai plébániát, hogy beszélgessen a papokkal és információt kapjon az ott élő emberek életéről" - nyilatkozta a szentszéki képviselő, aki ezt a gesztust rendkívül értékesnek nevezte. Továbbá, Gallagher érsek emlékeztetett arra is, hogy a pápa számos túsz családját fogadta, és levelet írt az Izraelben élő zsidó "testvéreknek és nővéreknek", valamint a közel-keleti katolikus közösségnek, ezzel is kifejezve, hogy igyekszik minden érintett "pásztora" lenni.
