Zoonózisok, amelyeket gombák, protozoonok és férgek idéznek elő - WEBBeteg A zoonózisok olyan betegségek, amelyeket állatok terjesztenek az emberekre, és számos kórokozó, köztük gombák, protozoonok és férgek is felelősek lehetnek értük. Ezek a kórokozók
Az állatok és emberek között terjedő fertőzéseket és betegségeket zoonózisoknak hívjuk. Ezek a kórokozók változatos formában jelenhetnek meg, és cikkünkben a legelterjedtebb zoonózisokat vizsgáljuk, amelyeket gombák, protozoonok és férgek okoznak. Ismerjük meg közelebbről ezeket a kórokozókat, és nézzük meg, milyen hatással lehetnek az egészségünkre!
A gombák világában több tízezer faj létezik, de csupán körülbelül 200 faj tekinthető potenciális kórokozónak, más szóval patogénnak.
A patogén gombák két fő kategóriába sorolhatók: az egyik csoport a primer patogének, amelyek egészséges embereket képesek megbetegíteni, míg a másik csoport az opportunista gombák, amelyek főként legyengült immunrendszerű egyedeket támadnak meg.
A mikózis klinikailag lehet kután (csak a bőr legkülső rétegét érintő) vagy szubkután (a bőr mélyebb rétegeit (irha, bőralja), valamint az izmokat is elérheti).
A zoonózisok terjedése során kizárólag bőrön keresztül terjedő gombafertőzésekre érdemes figyelni. Ezek a fertőzések bőrkiütéseket idéznek elő, és közvetlen érintkezés útján, állatról emberre és visszafelé is átadhatók. A szubkután mikózisok esetében viszont nem tapasztalható állat és ember közötti átviteli lehetőség, de ugyanazokat a betegségeket okozhatják mindkét faj esetében.
A paraziták, más néven élősködők, olyan organizmusok, amelyek gazdaszervezetekben, legyenek azok állatok vagy növények, élnek, és ezalatt káros hatást gyakorolnak rájuk. Ezek az élőlények lehetnek jelen az életük teljes során, vagy csupán bizonyos fázisaikban. A parazita életmódot folytatók között találunk különféle protozoonokat, férgeket, valamint ízeltlábúakat, mint például a kullancsokat és szúnyogokat. A protozoonok és a férgek közvetlenül okozzák a betegségeket, míg a kullancsok és szúnyogok vektorként működnek, azaz a betegséget terjesztik. Ezek az ízeltlábúak a fertőzött állatoktól vagy emberektől szívják fel a kórokozókat, majd egy másik egyedre terjesztik azokat csípésük során. Ebben a cikkben azonban a kullancsok által közvetített kórokozókkal nem foglalkozunk.
A paraziták életciklusaik során különböző gazdaszervezetekben találják magukat, és ez a folyamat több szakaszra bontható. Az emberek és az állatok egyaránt lehetnek köztigazdák vagy végleges gazdák, attól függően, hogy az élősködő milyen fejlődési stádiumban tartózkodik az adott organizmusban. Köztigazdának számít az a gazdaszervezet, amelyben a parazita csak átmenetileg él, nem pedig a végső fejlődési fázisában. A paraziták célja, hogy eljussanak a végleges gazdához, ahol kifejlett formájukat elérhetik. Fontos megjegyezni, hogy bár a parazita kifejlett állapota csak a végleges gazdában valósul meg, a köztigazdák is súlyos következményekkel nézhetnek szembe. A paraziták bizonyos fajtái nem mindig képesek megfelelően alkalmazkodni a köztigazda szervezetéhez, így ezek akár komoly betegségeket okozhatnak, vagy súlyosan károsíthatják a gazdaszervezetet.
A toxoplazmózis egy globálisan elterjedt zoonózis, amelyet a Toxoplasma gondii nevű egysejtű parazita idéz elő. A lakosság körében a fertőzés meglehetősen elterjedt, becslések szerint az emberek körülbelül 80%-a élete során egyszer vagy többször találkozik ezzel a kórokozóval. A toxoplazma végleges gazdái a macskák és más macskafélék, míg köztigazdái lehet szinte minden emlős, beleértve az embert és a madarakat is. A parazita a gazdaszervezet szöveteiben cisztákat képez, ahol lassan szaporodik. Tudományos kutatások szerint a fertőzött rágcsálók viselkedése megváltozik, és elveszítik a macskáktól való félelmüket, sőt, vonzódni kezdenek a macskák szagához. Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy ha az ember agyában alakul ki toxoplazmaciszta, akkor az befolyásolhatja a viselkedést, növelve a kockázatvállaló magatartást és csökkentve a veszélyek elkerülésére irányuló hajlamot. Ezt a hatást azonban még nem sikerült véglegesen tudományosan megerősíteni. Az ember leggyakrabban szennyezett ételek vagy italok fogyasztásával fertőződhet meg ezzel a különös parazitával.
A fertőzésen még nem átesett terhes nők számára különösen fontos a fokozott óvatosság. Ha egy nő várandóssága alatt először találkozik a kórokozóval, az súlyos következményekkel járhat a magzatra nézve, például fejlődési rendellenességek, szemkárosodások vagy egyéb egészségügyi problémák léphetnek fel. A Toxoplasma gondii képes áthatolni a placentán, így a magzat is érintett lehet. Ha a kismama korábban már átesett a fertőzésen, immunrendszere védelmet nyújt mindkettőjük számára, így a kockázatok jelentősen csökkenthetőek. Terhesség alatt kerülni kell a nyers vagy nem teljesen átsült, illetve nem megfelelően megfőzött húsok, valamint a mosatlan zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. A macskaürülékkel való érintkezés is veszélyforrást jelent, ezért ha Ön macskát tart, és babát vár, érdemes az alomtálca takarítását egy családtagra bízni. Ha ez nem megoldható, akkor használjon egyszer használatos gumikesztyűt a takarítás során, és alaposan mosson kezet szappannal és meleg vízzel a feladat befejezése után. A higiéniai szabályok betartása mindenki számára kötelező, és a macskaalmot naponta érdemes cserélni a biztonság érdekében.
Az egészséges immunrendszerrel rendelkező egyéneknél a fertőzések általában tünetmentesen zajlanak, ám a legyengült immunrendszerű betegek, mint például az AIDS-es páciensek, számára a helyzet drámaian eltérő lehet. Számukra a fertőzés súlyos következményekkel járhat, mint például agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás, amelyek nemcsak komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek, hanem akár halálos kimenetelűek is lehetnek.
Giardiasis: A giardiák főként emlősök bélcsatornájában élnek, de megtalálhatók kétéltűeknél, hüllőknél és madaraknál is. Az ember és különböző háziállatok, mint például szarvasmarhák, juhok, kutyák és macskák esetében leggyakrabban a Giardia lamblia nevű protozoonfaj okoz problémát. A fertőző ciszták a fertőzött egyed ürülékével kerülnek a környezetbe. A megfertőződés különböző módon történhet: például cisztákkal szennyezett trágyázott zöldségek fogyasztása, szennyezett ivóvíz vagy patakvíz ivása, valamint piszkos étel elfogyasztása révén, vagy a megfelelő higiéniai előírások be nem tartásával. Kutyák számára léteznek olyan állategészségügyi készítmények, amelyek segíthetnek megelőzni a giardiosis kialakulását. Ha szeretné megvédeni kedvencét, érdemes állatorvoshoz fordulni a megfelelő tanácsokért!
Echinococcosis: Az echinococcosis a galandférgekkel való fertőzöttség következménye, melyet két fő faj, az Echinococcus granulosus (más néven háromtagú galandféreg) és az Echinococcus multilocularis (ismertebb nevén rókaféreg) okozhat. Ezek a férgek a végleges gazdájuk, például kutyák, rókák vagy más kutyafélék bélrendszerében telepednek meg. A fertőzött állatok ürülékében található féregpeték a köztigazdákba, köztük az emberekbe jutnak be. Az életciklusuk során az ember is köztigazdaként funkcionál. A paraziták a szervekben telepednek meg, és cisztákat alakítanak ki, ami súlyos károsodást vagy kóros elváltozásokat okozhat. A leggyakrabban a máj érintett ezen a téren.
A mezei pocok kulcsszereplője a rókaféreg életciklusának, hiszen ő a köztigazdája, és így közvetítője is ennek a parazitának. Amikor egy róka vagy kutya elkap egy fertőzött pockot, a paraziták átjutnak a gazdaszervezetükbe. Fontos, hogy minden kutyát rendszeresen féregtelenítsenek; a galandférgesség megelőzése érdekében háromhavonta ajánlott a féreghajtás. Különösen figyelni kell azokra a kutyákra, akik gyakran vadásznak és egeret vagy pockot fogyasztanak, mert számukra gyakrabban szükséges a féregtelenítés a paraziták elkerülése érdekében.
A háromtagú galandféreg köztigazdái párosujjú patások, így juhok, sertések és kecskék. Mivel hazánkban gyakran iparilag feldolgozott tápokkal vagy főtt hússal etetik a kutyákat, ez a fertőzés ritkábban fordul elő. A nyers hússal való etetés trendjének terjedésével azonban a fertőzés kockázata is nő.
Dirofilariózis: A Dirofilaria repens nevű fonálféreg kutyában és emberben bőrférgességet okoz. A Dirofilaria immitis nevű faj a kutyáknál életveszélyes szívférgességet okoz, az emberben nem tud teljesen kifejlődni, így embernél szívférgességet nem okoz. A Dirofilaria fajok kizárólag szúnyogcsípéssel terjednek. Fertőzött állatról emberre közvetlenül nem terjednek! Védje kedvencét a szív- és bőrférgesség ellen, rendelkezésre állnak a lárvák ellen belsőleg alkalmazható készítmények, melyek csak teszt elvégzése után negatív eredmény mellett alkalmazhatók, és vannak szúnyogok távoltartását szolgáló külsőleg alkalmazandó szerek, a lehetőségekről kérdezze állatorvosát! Védje önmagát és családját is a szúnyogcsípéssel szemben a szúnyogok távoltartásával, esetleg olyan szúnyogriasztó készítményekkel, amelyek az állatok és emberek egészségére nem ártalmasak.
