Hadházy Ákos és csapata most a Kossuth téren vonulnak fel, de a hídfoglalás gondolata még mindig él közöttük.

Május 1-jére újabb tüntetést hirdetett Hadházy Ákos, ezúttal a Kossuth térre, ahol az arcfelismerő rendszer bevezetését lehetővé tevő törvény ellen tiltakozik. A BRFK szerint azonban a képviselő félrevezető tájékoztatást adott a demonstráció jogi kereteiről, míg a Momentum szerint a rendőrség túlterjeszkedik hatáskörén és politikai eszközként próbálja elfojtani a tiltakozást.

Hadházy Ákos május elsejére, 15 órára Facebook-eseményt hirdetett, amely a Kossuth téren kerül megrendezésre, eltérően a korábbi tüntetésektől. Az esemény leírásában az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy a célja a "kínai arcfelismerő rendszert engedélyező technofasiszta törvény" visszavonása. Kiemelte, hogy "a hatalom különféle kifogásokkal megakadályozta, hogy az Erzsébet hídon demonstráljunk, de a Kossuth téren egyelőre még van lehetőségünk erre". Hadházy arra biztatta az embereket, hogy minél többen csatlakozzanak, mivel "a hatalom nem a konfliktusoktól tart, hanem a békés, de határozott tömegek jelenlététől".

14.30: Fél órával a tüntetés hivatalos kezdete előtt csak néhány álldogálnak a még épülő színpad előtt, igaz néhány demonstráló várakozik valamivel arrébb a fák és a Parlament árnyékában. Meglepő, hogy az előzetes üzengetés ellenére egyelőre a rendőrség sem sorakozott fel a korábban megszokott létszámmal. Ha számháborút kellene tartani, azt egyértelműen a turisták nyernék, mivel többen vannak, mint a tüntetők és a hatóság emberei együttesen.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleményt tett közzé a honlapján, amelyben kifogásolta Hadházy Ákos korábbi megnyilvánulásait. A rendőrség szerint "Hadházy Ákos országgyűlési képviselő a közösségi médiában félrevezető tájékoztatást adott a gyűlésen résztvevőknek".

A BRFK ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a demonstráció helyszíne kizárólag a Kossuth Lajos tér lehet, ahogy azt a gyülekezési hatóság döntése, valamint a Kúria jogerős ítélete is kimondta. A közleményben hangsúlyozták, hogy "a gyűlés helyszínétől való eltérés, vagy a gépjárműforgalom akadályozása az országgyűlési képviselő állításával ellentétben jogszerűtlen".

A rendőrség figyelmeztetett a tüntetések lehetséges jogkövetkezményeire is.

A rendőrség hangsúlyozza, hogy a hidakon történő gépjárműforgalom, valamint a tömegközlekedési járművek áthaladásának megakadályozása nem csupán közlekedési szabálysértésnek minősül, hanem súlyosabb következményekkel is járhat, akár a közérdekű üzem működésének megzavarásával járó bűncselekmény elkövetésének lehetőségét is felveti.

- tudatta a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A Momentum Mozgalom álláspontja szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ezzel a lépéssel túllépett a hatáskörén. Bedő Dávid, az országgyűlés képviselője, úgy véli, hogy a rendőrség közleménye valójában fenyegetést jelentett a demonstrálók számára, amikor jelezte, hogy a hídlezárás bűncselekménynek minősülhet. A politikus hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés nem csupán eltúlzott, hanem a hatóság jogosítványainak visszaélését is jelenti.

Kérem a BRKF-t, hogy sürgősen szüntesse be politikai megnyilvánulásait, mivel a rendőrség nem politikai entitás, hanem a közszolgáltatások része. Kérjük, ne fenyegetjék és ne zaklassák a tüntetőket, és különösen ne próbáljanak alternatív jogértelmezéseket kreálni egyértelmű helyzetekre.

- írta Bedő Dávid a Facebook-bejegyzésében.

A képviselő kiemelte, hogy a rendőrség már megkezdte a büntetőeljárásokat, és három momentumos politikust, valamint egy szimpatizánst idézett be. Bedő véleménye szerint a hatóságoknak nem a hatalom védelmén kellene fáradozniuk, hanem a magyar állampolgárok jogainak biztosításán.

A hatalom szolgálata helyett a rendőrség fókuszáljon arra, amire Magyarország jogi keretei és az adófizetők elvárásai kötelezik: biztosítsa a magyar állampolgárok jogainak védelmét.

Legutóbb április 22-ére, a Ferenciek terére hirdetett "találkozót" Hadházy Ákos, miután a rendőrség nem engedélyezte számára, hogy tüntetést tartson az Erzsébet hídon. A sétára készülődőket azonban felkarolták a Momentum politikusai, akik vezetésével a tömeg elfoglalta a Szabadsághidat.

Az Országgyűlés többsége március 18-án sürgősségi eljárás keretében, heves viták közepette elfogadta azt a javaslatot, amely a gyülekezési jogot érintve lehetővé teszi a Pride rendezvények korlátozását és tiltását. A szavazás körüli feszültség az egekbe szökött, amikor a Momentum képviselői, illetve Hadházy Ákos füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, ezzel egyértelműen kifejezve ellenérzéseiket.

A tiltakozások ezután már nem a parlament falain belül zajlottak, hanem a külső területekre terjedtek ki:

Az Országgyűlés hétfőn ülésezett, és napirendre került az Alaptörvény tizenötödik módosítása. A javaslat fontos témákat érint, mint például a gyermekvédelmi intézkedéseket, a kábítószer-ellenes harcot, illetve a kettős állampolgárság felfüggesztésének lehetőségét. Részletesebben erről írtunk korábban.

A Momentum az Alaptörvény-módosításról szóló szavazás előtt próbálta blokád alá vonni a Parlament épületét, de - ahogy arról tudósításunkban beszámoltunk - a rendőrök gyakorlatilag elcipelték az erre készülő képviselőket. A szavazást az ülésteremben molinóval és kürttel zavarták meg, viszont a képviselők többsége így is támogatta az Alaptörvény tizenötödik módosítását, miközben a Kossuth Lajos téren tüntetők gyülekeztek.