Mennyi zöldellő fát szükséges ültetni ahhoz, hogy egy város hőmérséklete csökkenjen? | National Geographic

A városi hőmérséklet-emelkedés mérséklésére a fák ültetése kiváló megoldás lehet. Az igazi kihívás azonban abban rejlik, hogy mennyi zöldfelületet szükséges létrehozni ahhoz, hogy valóban érezhető változást tapasztaljunk.

A városok hőmérséklete jelentősen emelkedik a vidéki tájakhoz képest, ahol a növényzet jelenléte hűsítő hatású. Számos tudományos mérés támasztja alá, hogy a fák szerepe kulcsfontosságú lehet a városi hőmérséklet csökkentésében. Egy friss városökológiai tanulmány, amely a PNAS folyóiratban jelent meg, arra kereste a választ, hogy pontosan hány fára van szükség ahhoz, hogy hatékonyan mérsékeljük ezt a problémát. A kutatást a Cary Ökoszisztéma-kutató Intézet végezte, amely részletesen bemutatta az eredményeket.

A kutatók legújabb vizsgálataik során pontosan meghatározták, hogy a városi lombkorona-terület egy százalékos növelése milyen mértékben képes csökkenteni a hőmérsékletet. Az eredmények azt mutatják, hogy ez az összefüggés számos különböző típusú nagyvárosra egyaránt alkalmazható.

A fák azzal hűtenek, hogy a gyökereiken felszívott vizet a leveleik elpárologtatják és ezzel hőt vonnak el a környezettől. Természetesen emellett azzal is segítik az élhetőbb környezet megteremtését, hogy árnyékukban nem tud úgy felmelegedni az útburkolat sem.

Számos korábbi kutatás már foglalkozott ezzel a témával, de jellemzően csupán egy szűkebb terület, mint például egy utca vagy kerület szempontjából vizsgálták. A döntéshozók viszont szélesebb perspektívában gondolkodnak, és átfogóbb információkra van szükségük. A legújabb kutatás éppen ezt a célt szolgálja, hiszen a városok teljes képét kívánja feltárni.

A kutatók négy különböző város adatait elemezték, nevezetesen Pekinget, Baltimore-t, Sacramentót és Sencsent, műholdképek és hőmérsékleti mérések révén. Minden város esetében a felvételeket háztömb méretű egységekre osztották, így pontosan meghatározhatták a fásított területek kiterjedését, miközben a hőmérsékleti viszonyokat is alaposan felmérték.

Az apró egységnyi területek vizsgálatát követően fokozatosan áttértek a nagyobb kiterjedésű területek elemzésére, ahol ugyanezeket a számításokat és összehasonlításokat végezték el. Ezzel a megközelítéssel feltárhatták a fák számának és a hőmérsékletnek a közötti matematikai kapcsolatot.

Kiderült, hogy a fák jelenlétének hatása növekszik a területtel együtt.

A vizsgálatok szerint ez annak köszönhető, hogy városi szinten a nagyobb facsoportok együttes hűtőhatása érvényesülhet.

A tanulmány alapos számításai lehetőséget adnak arra, hogy a nagyvárosok esetében az összehangolt fásítás hatásait előrejelzések alapján elemezzék. Baltimore példáján keresztül látható, hogy ha a fás területek növelését 1 százalékkal emeljük, az 0,23 fokos hűtő hatást eredményez. Ha a célunk 1,5 fokos hőmérsékletcsökkentés elérése, akkor a fás területek 6,39 százalékos bővítése válik szükségessé. (Fontos megjegyezni, hogy 1,5 Celsius-fok körülbelül azt a hőmérsékletkülönbséget jelenti, amellyel egy város melegebb a környező területeknél, ami a városi hősziget hatásának következménye.)

A kutatók kiemelték, hogy a fásítás során nem csupán a város egyes kiemelt területeire kell összpontosítani, hanem a különböző városrészek egyenlő arányú ellátottságát is figyelembe kell venni. Ez különösen lényeges, mivel a zöldfelületek aránya hagyományosan alacsonyabb a hátrányosabb helyzetű kerületekben. Ezen területeken ráadásul a hőség okozta egészségügyi kockázatok is fokozottabbak, így létfontosságú, hogy a fák ültetése során figyelembe vegyük a közegészségügyi szempontokat is. A megfelelő zöldfelületek kialakítása nem csupán esztétikai kérdés, hanem a lakosság jólétének és egészségének megőrzése szempontjából is kulcsfontosságú.