Ismét meghódítja a Katakombát a Neonhal - a debreceni rockzenekar akusztikus koncerttel készül!


A Neonhal zenekar másodjára lép színpadra a Katakombában, legutóbb pont egy évvel ezelőtt, áprilisban adtak egy ízig-vérig rock - vagy, ahogy ők hivatkoznak magukra Christ&Roll - koncertet a klubban.

A tavaly készült interjúban megtudhattuk a zenekar küldetését, a név jelentését, motivációit, véleményét a mai popzenékről és sok más egyebet is. Érdemes ezt, a szóban forgó cikket is elolvasni, ha jobban meg akarjuk ismerni a zenekar munkásságát.

Korszerű zsoltárok – A Neonhal zenekar a Katakomba klub színpadán ragyog!

A debreceni gyökerekkel rendelkező formáció idén április 26-án egy különleges, akusztikusabb és intimebb zenei élménnyel készül, amely teljesen új perspektívába helyezheti a keresztény, bibliai ihletésű dalok hangzását és mondanivalóját. Ez az új hangszerelés lehetőséget teremt arra, hogy a dalok mélyebb érzelmeket közvetítsenek, és egyedülálló atmoszférát teremtsenek a hallgatóság számára.

Úgy határoztam, hogy újra felkeresem a zenekar karizmatikus frontemberét és tehetséges dalszerzőjét, Nagy Tamás Imrét, hogy beszélgessünk a közelgő koncert részleteiről. Az alábbiakban megosztom a vele folytatott beszélgetés tartalmát.

Nagy Tamás Imre, a Neonhal zenekar frontembere, fellépett a Pengető Pikniken 2024 augusztusában. A rendezvényről készült fotót Varga Ilona készítette a Vasárnap.hu számára.

Különösen izgalmas lehet ezen az eseményen, hogy a rockzene világában megírt dalaitok milyen új fényben tűnnek fel egy unplugged, akusztikus környezetben. Ti hogyan érzitek, milyen hatást gyakorol ez a pőrébb hangszerelés a zenétekre, és miben különbözik majd ez az élmény egy villanygitáros, torzítópedálos koncerttől? Milyen érzelmeket, hangulatokat hoz majd elő az akusztikus feldolgozás?

- Mi elég ösztönös zenét játszunk, két gitár, basszusgitár, dob felállásban, mindenféle plusz, előre felvett sáv nélkül.

Amikor a színpadon vagyunk, nem feltétlenül a tökéletességre, inkább a hitelességre törekszünk.

Ha hangosan dübörög a zene, sok apró, finom részlet elveszhet, meg persze zenészként valahogy könnyebb "elbújni" a nagy zajfüggönyben. Azt értem ezalatt, hogy ha hibázol is koncerten, az kevésbé tűnik fel. Amikor akusztikus hangszerekkel és értelemszerűen halkabban játszunk, akkor viszont bizony jobban kell koncentrálnunk ahhoz, hogy jól szóljanak a dalok. Nem hazudtoljuk meg magunkat, nem görcsölünk rá erre nagyon, de ez alapvetően meghatározza azt, hogyan ugrunk neki egy ilyen jellegű fellépésnek.

Képzeljétek el, lesz-e valami különleges meglepetés az este során, vagy a tavalyi albumotok dalai fognak dominálni a repertoáron?

Szóba jöhetnek az "önfeldolgozások", hiszen néhány dalt újraértelmezünk az eredeti zenei stílusukból. A tavalyi album szinte összes dalát meghallgathatjátok, de emellett néhány számot is előkeresünk a 2020-as Csupasz ív című akusztikus EP-ről. Ráadásul két friss, eddig sosem hallott dalt is bemutatunk! Érdekesség, hogy a zenekarunk történetében mindössze két feldolgozást készítettünk más előadók műveiből (egy David Crowder- és egy U2-számot), és ezeket már jó ideje nem játszuk élőben.

Szoktatok máskor is akusztikus koncertet tartani, vagy ez a különleges esemény egyszeri és megismételhetetlen?

Évek óta megállás nélkül fut akusztikus műsorunk a hangos, elektromos verzió mellett. Kezdetben gyülekezeti eseményeken játszottunk akusztikusan, figyelembe véve azon hívek érzékeny lelkét, akik azonnal távoznak, ha a dobos túl hangosan üti a pergőt, vagy ha a gitár hirtelen gerjedni kezd. Azután egy fesztiválon is felléptünk, ahol az első estén a nagyszínpadon, szabadtéren adtuk elő a „Föld indul, ég szakad” című műsorunkat, majd másnap a helyi református templomban következett a „Nem plasztik.Akusztik” dalcsokor. És hogy még izgalmasabbá tegyük a dolgot, az első hangos koncert után egy hatalmas vihar zúdult le az éjszaka folyamán a helyszínre. Szóval ez nem csupán egy egyszeri élmény. Én magam rengeteg kortárs, főként amerikai folk- és countryzenét hallgatok, ami rendkívüli inspirációt nyújt számomra. Éppen ezért, örömmel és lelkesedéssel zenélek a zenekarral ebben a formában, amely lehetőséget biztosít arra, hogy közvetlenebb kapcsolatot építsünk ki a közönség tagjaival.

- Ilyenkor a szerepek kissé átalakulnak, vagy minden zenésztárs megőrzi a megszokott pozícióját? Talán feltűnik egy akusztikus hangszer is a színpadon, ami első blikkre nem igazán illik hozzátok?

Mindenki a saját hangszerén dolgozik, de talán Szilvinek (Györki Szilvia, dobos) van a legnagyobb kihívása, mivel a hagyományos dobfelszerelés helyett egy cajont választott. Nincsenek különleges hangszerek, csupán azok, amelyeket egyébként is rendszeresen használunk.

- Úgy értesültem, hogy a koncertet követően lehetőség nyílik jammelni veletek. Ez azt jelenti, hogy a közönség tagjai felugorhatnak a színpadra, és közösen zenélhetnek veletek? Mi inspirálta ezt az ötletet?

Az ötlet a Liturgikus Könnyűzenei Képzés első éves hallgatóitól származik. Szilvi, aki itt tanul, és zenésztársai, akik amúgy is tervezték, hogy részt vesznek a koncerten, felvetették a lehetőségét, hogy a műsorunk után egy közös jam sessiont is rendezzünk. Így ők fognak elsőként zenélni, de ha valaki gitárral a hátán vagy szájharmonikával a zsebében érkezik, nyugodtan csatlakozhat, ha van kedve. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi fog kisülni ebből az egészből!

- Vannak új dalok születőfélben? Hogy telt az elmúlt évetek, mi foglalkoztat mostanában téged mint a zenekar dalszerzőjét?

Jelenleg egy új album készítésének izgalmas folyamatában vagyunk, és nem csupán új dalok születnek, hanem egy teljesen friss lemez is formálódik. A munka javában zajlik, hiszen a tervezett kilenc szám dob- és gitárfelvételei már elkészültek. A KÁ Stúdióban dolgozunk, ami a próbatermünk közvetlen közelében található, és ugyanazzal a remek hangmérnökkel, Kovács Karesz-szel működünk együtt, akivel a Jegyed van az életre albumot is rögzítettük. Míg a tavalyi anyag inkább egyfajta terápiás célokat szolgált, és segített összetartani a bandát, az új lemez már sokkal szabadabb, vagányabb irányvonalat képvisel. A dalok többsége a rockzene elemeit hordozza, de nem feledkezünk meg a finomabb, érzékenyebb hangulatokról sem, amelyek színesítik az albumot.

Dalszerzőként folyamatosan saját magammal mérem össze a tudásomat, hiszen annyi inspiráló ötlet és dalkezdemény pattog az agyamban, hogy néha úgy érzem, nem tudom tartani a lépést.

Olyannyira, hogy már a következő teljes lemezanyag is összeállt, aminek a rögzítését 2026-ban tervezzük.

Nagyon hálás vagyok, és ezt már sokszor hangsúlyoztam: nem én írom a dalokat, hanem csupán megkapom őket. Az én feladatom mindössze annyi, hogy a magam egyszerű eszközeivel továbbadjam ezeket a műveket, és a világ elé tárjam őket.

Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás: "Elengedhetetlen tudnivalók:"

Related posts