Egy új időszak kezdődött el a banki átláthatóság terén, amely mindannyiunk számára új lehetőségeket kínál.

A nyilvánosságra hozatali követelmények kulcsszerepet játszanak a bankok szabályozásában, mivel lehetővé teszik a pénzügyi intézmények átláthatóságát és felelősségre vonhatóságát. Ezek a követelmények arra ösztönzik a bankokat, hogy rendszeresen nyújtsanak részletes információkat pénzügyi helyzetükről, kockázatkezelési gyakorlatukról és működésük egyéb fontos aspektusairól. Az átláthatóság nemcsak a befektetők és a hatóságok bizalmát növeli, hanem hozzájárul a piaci stabilitáshoz is. A nyilvánosságra hozatali kötelezettségek révén a bankok jobban tudják kezelni a kockázatokat, és a piac szereplői is könnyebben értékelhetik a pénzintézetek megbízhatóságát. Ezen kívül a szabályozók számára is fontos információkat szolgáltatnak, lehetővé téve a hatékonyabb ellenőrzést és a potenciális problémák időben történő észlelését. Összességében a nyilvánosságra hozatali követelmények nem csupán egy adminisztratív teher, hanem elengedhetetlen eszközök a pénzügyi szektor integritásának megőrzésében és a gazdasági környezet stabilitásának biztosításában.

A nyilvánosságra hozatali követelmények már 2004 óta kulcsfontosságú részét képezik a banki szabályozásnak. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott Bázel II ajánlásai alapjaiban változtatták meg a bankok prudenciális irányelveit. Az első pillér, amely a minimális tőkekövetelményekre és a szavatoló tőke számítási módszereire vonatkozik, lehetővé tette a bankok számára, hogy a felügyeleti hatóság által jóváhagyott belső modelleket alkalmazzanak a korábban egységesen használt sztenderd megközelítés helyett. Ez a lépés nagyobb rugalmasságot biztosított a kockázatok értékelésében, ugyanakkor a szabályozás új elemekkel is bővült, hogy ezt a szabadságot ellensúlyozza. A Bázel II keretében bevezetett második pillér, a felügyeleti felülvizsgálati folyamat, lehetőséget ad a felügyeleti hatóságnak, hogy a bank egyedi körülményeit figyelembe véve, a minimális tőkekövetelményeken felüli többlet-tőkekövetelményt írjon elő. Ezen kívül a harmadik pillér keretében részletesebb nyilvánosságra hozatali követelmények is életbe léptek. Ez a harmadik pillér képezi az alapját az EBA 2025-ben indítandó platformjának, amely a "Pillár 3 adatközpont" néven fog működni, célja pedig a pénzügyi átláthatóság és a kockázatok jobb kezelésének elősegítése.

A banki prudenciális nyilvánosságra hozatalok elsősorban az átláthatóság és a piaci fegyelem előmozdítását célozzák.

A harmadik pillér kötelezi a bankokat arra, hogy rendszeresen átfogó és részletes információkat hozzanak nyilvánosságra a kockázataikról, szavatoló tőkéjükről, likviditásukról, kockázatkezelési folyamataikról és irányítási struktúrájukról. Ez segíti a piaci szereplőket és befektetőket - beleértve akár az érdekeltek szélesebb körét, az állampolgárokat is - abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozhassanak, és így közvetetten ösztönözi a bankok kockázatkezelési folyamatainak fejlesztését is. Ez az ún. "market discipline", azaz a piaci kikényszerítő ereje, amely a bankok kockázati profiljának és tőkehelyzetének átláthatóvá tételével maga is hozzájárulhat a stabil pénzügyi rendszer fenntartásához.

Az EBA már korábban is aktívan részt vett a bankok nyilvánosságra hozatalának követelményeit részletező, egységes formátumokat meghatározó végrehajtási technikai rendeletek kidolgozásában, és iránymutatásokat is publikált. Azonban a tőkekövetelmény-rendelet (CRR) 2024-es módosításáig a bankok maguk dönthettek arról, hogy a szükséges információkat milyen kommunikációs csatornákon és hol hozzák nyilvánosságra. A CRR csupán annyit írt elő, hogy a prudenciális adatokat elektronikus formában és egy helyen, vagy egy önálló dokumentumban kell közzétenniük, hogy a felhasználók könnyen hozzáférhessenek. Az is megengedett volt, hogy a bankok ezeket az információkat a pénzügyi beszámolóik részeként, vagy egy külön szakaszban tegyék közzé, amelyeket az említett felhasználók könnyen azonosíthatnak. Ennek következtében a bankoknak jelentős szabadságuk volt a nyilvánosságra hozatal módját illetően, ami miatt a közzétételek elérhetősége és a publikált fájlok formátuma (például PDF vagy táblázatkezelő szoftverek által támogatott formátumok) jelenleg nem egységes az európai szinten. Így a bankok prudenciális információinak keresése, feldolgozása és összehasonlítása jelentős idő- és energiaigényes feladatot jelent a felhasználók számára.

A 2024-es CRR-módosítás (CRR 3) lehetőséget biztosított az EBA számára, hogy mint adatgyűjtő szervezet, kezelje az európai bankok által közzétett prudenciális információkat, és egy egységes elektronikus platformon tegye azokat elérhetővé. Ez a lépés forradalmi újítást jelent mindazok számára, akik az információkat előállítják, illetve azok felhasználói oldaláról is.

A 2025-től életbe lépő szabályozás radikálisan átalakítja a bankok nyilvánosságra hozatali gyakorlatát.

A nagybankok - amelyek méretük, tevékenységük összetettsége, más intézményekkel való összekapcsoltsága, illetve kockázati profiljának mérlegelése alapján nem minősülnek kis méretű és nem összetett intézménynek - prudenciális információit 2025. június 30-i vonatkozási időponttól (féléves átmeneti időszak biztosításával) az EBA közvetlenül publikálni fogja a honlapján. A kis és nem komplex bankok esetében az EBA először 2025. év végére, a kötelező felügyeleti adatszolgáltatások alapján maga fogja előállítani az arányosság elvének figyelembevételével. Mindkét esetben a közzétételek tartalmáért továbbra is a bankok felelnek, és szükség esetén javított adatokat küldhetnek be. A nagy méretű bankok főszabályként a pénzügyi beszámolóik közzétételével egy időben elektronikus formátumban beküldik a prudenciális információikat az EBA-nak, amely haladéktalanul közzéteszi azokat az egységes Pillér 3-as hozzáférési ponton. Az EBA egyúttal kezeli a banki nyilvánosságra hozatalok archív állományát is. Ezzel párhuzamosan a bankok továbbra is megjeleníthetik saját honlapjukon a nyilvánosságra hozatalokat, akár úgy is, hogy az EBA adatközpontjára mutató linket helyeznek el.

Az EBA 2023 végén a kötelező felügyeleti adatszolgáltatások technikai részleteit tartalmazó adatpont modell (Data Point Model) legújabb, 3.3-as verziójába beemelte a nyilvánosságra hozatalok mennyiségi adatait. E lépéssel a szervezet tovább fokozta a sztenderdizálás folyamatát, amely kulcsfontosságú volt a Pillér 3 adatközpont fejlesztésének szempontjából. A 2024-es évben az EBA elindított egy kísérleti projektet, amely az adatközpont informatikai és folyamati megoldásainak kidolgozására irányult, és ebben tizenhárom európai hitelintézet vállalta az önkéntes részvételt. Az együttműködés és a kétkörös piaci konzultáció során született meg az a végrehajtás-technikai rendelet-tervezet, amelyet az EBA február 12-én tett közzé, és amely a nagyobb bankokra vonatkozó nyilvánosságra hozatalok folyamatát szabályozza. A kis méretű bankokra vonatkozó, valamint a nyilvánosságra hozatalok újbóli benyújtására vonatkozó végrehajtás-technikai rendelet-tervezetek, továbbá a nyilvánosságra hozatalok teljes adatkörének DPM modellbe integrálása várhatóan a 4.1 verzióban kerül kidolgozásra, melyre az EBA 2025 első felében kerül sor.

A Pillér 3 adatközpont egy olyan kiemelkedő európai projekt, amely kulcsszerepet játszik a banki átláthatóság és a prudenciális információk elérhetőségének javításában. Az EBA honlapján most először biztosít egyetlen, központosított platformot, ahol az európai bankok által közzétett fontos adatokhoz bárki hozzáférhet. Az új rendszer lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könnyedén összehasonlítsák az egyes bankok adatait és a különböző közzétételi időszakokat, köszönhetően az EBA által kínált interaktív alkalmazásoknak és vizualizációs eszközöknek. A Pillér 3 adatközpont célja, hogy magas színvonalú banki adatokat nyújtson, ezáltal erősítve a piaci fegyelmet a bankszektorban, hozzájárulva ezzel az európai pénzügyi rendszer stabilitásához és a felügyeleti gyakorlatok egységesítéséhez.

Az EU a 2020-as Tőkepiaci Unió cselekvési tervének részeként olyan jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el, amelynek célja az uniós tőkepiacok további integrációja. Az elfogadott javaslatok része volt az Európai Egységes Hozzáférési Pont (European Single Access Point - ESAP) létrehozása is, amelyen keresztül 2027-től fokozatosan elérhetővé válnak az uniós vállalatokra és befektetési termékekre vonatkozó nyilvános pénzügyi és fenntarthatósági információk a befektetők és az érdekelt felek számára. A CRR által lefedett nyilvánosságra hozatalok az ESAP harmadik fázisában fognak majd az Európai Egységes Hozzáférési Ponthoz csatlakozni, ezzel a Pillér 3 adatközpont az Európai Unió szélesebb körű, vállalati transzparenciára vonatkozó kezdeményezéseihez csatlakozik.

A CRR 3 új dimenziókat nyitott meg a nyilvánosságra hozatali követelmények terén, kibővítve azon intézmények körét, amelyeknek kötelezően közzé kell tenniük a tevékenységeikből adódó környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázataikra vonatkozó releváns információkat. Ezzel a lépéssel a piaci szereplők számára egyszerűbbé válik, hogy hozzáférjenek ezekhez az adatokhoz az EBA hivatalos weboldalán. Az adatközpont így nem csupán az ESG kockázatok kezelésében játszhat fontos szerepet, hanem hozzájárulhat az EU fenntartható finanszírozási célkitűzéseinek érvényesüléséhez is, elősegítve a legjobb banki gyakorlatok elterjedését ezen a területen.

Az EBA által létrehozott egységes Pillér 3-as hozzáférési pontja egy mérföldkő a pénzügyi szektor átláthatóságának javításában. Ez a kezdeményezés lehetőséget ad a piaci szereplőknek és a nyilvánosságnak, hogy egyszerűen hozzáférjenek a hitelintézetek prudenciális adataihoz, és könnyedén összehasonlíthassák őket. A projekt célja, hogy erősítse a piaci fegyelmet, ezzel hozzájárulva az európai bankszektor stabilitásának és rezilienciájának növeléséhez, valamint elősegítse a szabályozási keretek harmonizációját.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank vezető szabályozási szakértője.