Újévi fogadalmak: Mire érdemes odafigyelnünk Ahogy az új év beköszönt, sokan elgondolkodnak azon, mit is szeretnének elérni a következő hónapokban. Az újévi fogadalmak remek lehetőséget kínálnak arra, hogy megújítsuk céljainkat és elhatározásainkat. De h

Az év végén, amikor az új esztendő küszöbén állunk, sokan hajlamosak vagyunk elmerengeni az elmúlt hónapok eseményein és átgondolni, mit szeretnénk megváltoztatni életünkben. Ilyenkor sokan újévi fogadalmakat tesznek, ám ezek gyakran csupán szavak maradnak, és ritkán válik belőlük valóság. Hogyan növelhetjük az esélyünket arra, hogy a változások ne csupán vágyálmok maradjanak?

Az újév sokak számára a tiszta lapot jelenti, ilyenkor rengetegen próbálják ilyen vagy olyan fogadalmak révén jobbá tenni életüket. Van, aki több testmozgásra vagy egészségesebb táplálkozásra vágyik, mások valamilyen új képességet, például nyelv- vagy hangszerismeretet akarnak elsajátítani, esetleg személyes kapcsolataikat szeretnék javítani.

Sokan talán nem is sejtik, hogy az újévi fogadalmak mögött egy rendkívül régi hagyomány áll: a History magazin információi szerint már 4000 évvel ezelőtt is éltek ezzel a szokással az ősi babilóniaiak – igaz, náluk az új év március közepén kezdődött, nem pedig január elején. Ekkoriban ezek a fogadalmak sokkal egyszerűbbek voltak, az emberek az isteneknek tettek ígéreteket, például arra vonatkozóan, hogy rendezik tartozásaikat. Az idők folyamán a rómaiak és később a keresztény közösségek is átvették ezt a gyakorlatot, folytatva ezzel a több ezer éves tradíciót.

Noha régi szokásról van szó, amely mára különösen népszerű lett, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az újévi fogadalmakat - legalábbis a modern időkben - a legritkább esetben sikerül tartani, egyes vizsgálatok alapján 90 százalékukat néhány hónapon belül fel is adják. Mi lehet ennek az oka, és milyen módszerekkel segíthetjük a megvalósítást?

Mindenekelőtt fontos kiemelni: az újévi fogadalmak szertartásosak és önkényesek, valójában pedig bármikor kitűzhetnénk új célokat. Terri Bly, a Mendota Heights-i Ellie Mental Health klinikai pszichológusa a Verywell Mindnak azt nyilatkozta, az új naptári év egyedi lehetőséget teremt az elmélkedésre, ilyenkor sokan átgondolják, hogy min változtathatnának az életünkben.

Jennifer Kowalski, a Thriveworks tanácsadócég szakértője úgy gondolja, hogy az új év mindig egy friss kezdetet hoz magával, és remek alkalmat kínál arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt időszakra. Ez a reflexió különösen inspiráló lehet a fogadalmak megfogalmazásakor. Bár a siker valószínűsége nem túl magas, Bly megfigyelése szerint hajlamosak vagyunk mégis optimistán állni a kihívásokhoz.

Sajnos a puszta bizakodás nem elegendő a vágyott átalakulások eléréséhez. Sőt, az újévi fogadalmak sajátos jellege miatt már önmagukban is hordozzák a kudarc lehetőségét. Az egyik legnagyobb kihívás,

Gondolataink gyakran óriási változások körül keringenek, amelyekhez rendkívül nehéz alkalmazkodnunk.

Mint Kowalski kiemelte: a szokások megváltoztatása kényelmetlen, ahhoz pedig, hogy nagy változást érhessen el az ember, hosszú ideig ilyen állapotban kell lennie. Mivel a kitűzött célok eléréséhez általában több lépés is szükséges, a folyamatok pedig küzdelmesek, az áhított átalakulások hamar elérhetetlenné válnak.

Hatékonyabb megközelítést választhatunk, ha lépésről lépésre haladunk. Vegyünk egy konkrét példát: ahelyett, hogy az új nyelv teljes elsajátítását tűznénk ki célul, inkább tartsuk magunkat ahhoz az egyszerű elhatározáshoz, hogy naponta öt percet szánunk új szavak és kifejezések megtanulására.

Bly szerint, mivel a változás önmagában nehéz, a nem változás okozta nehézségeknek erősebbek kell lenniük ezeknél az érdemi cselekvéshez. Fontos továbbá, hogy rengeteg elhatározásunk valójában a vélt szükségességből, nem pedig a valós igényekből fakad, a hatékonyság fokozása érdekében ezért ajánlott mélyebbre ásni, megérteni fogadalmunk valódi motivációját.

A kívánt változások teljesen opcionálisak, márpedig, ha egy bizonyos célt az egyértelmű, áhított jutalom ismerete nélkül tűzünk ki, az egész átalakulási folyamatot gyűlölni fogjuk. Hiába határozunk például a heti három konditermi látogatásról, ha valójában nem szeretjük magát az edzőtermi létet.

Amennyiben viszont tudatosan megismerjük, miért akarunk eljárni - egészségi okokból, a fizikai megjelenés javítása érdekében -, máris javulnak az esélyeink. Ha a fogadalom okait értjük, adott esetben az új, élvezetesebb útvonalat - jelen esetben mondjuk a kerékpározást - is megtalálhatjuk a cél elérése érdekében.

A változásra való felkészülés folyamata kulcsfontosságú tényező lehet. Bly megfigyelései alapján a változásnak jól meghatározott pszichológiai fázisai vannak, amelyek egymás után következnek.

Bly szerint azok, akiknek sikerül tartaniuk magukat az újévi fogadalmukhoz, nagy valószínűséggel a cselekvés szakaszában járnak, míg a többiek még ez előtt. Ez is megerősíti, hogy a célok megfogalmazásakor nagyon komoly tudatosságra van szükség.

Összegzésképpen fontos megjegyezni, hogy a január 1-jén megfogalmazott új évi célok gyakran irreálisak. A fokozatos megközelítés és a változásokhoz való alkalmazkodás sokkal eredményesebb lehet. Kowalski hangsúlyozta, hogy ha az év kezdetét teljes mértékben a változásnak szenteljük, akkor az ritkán hoz tartós eredményt. Sokkal inkább javasolt, hogy lépésről lépésre szokjunk hozzá az új kihívásokhoz. A siker valószínűsége tovább nő, ha alaposan megtervezzük a folyamatot, és reális, de nem túlzottan ambiciózus célokat tűzünk ki magunk elé.