Itt vannak a 15 perces lakáshitelek, miközben lassan, de biztosan kifosztanak minket.

A magyar bankrendszer digitalizációja rendkívül dinamikusan fejlődik, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb kutatása is megerősíti. A tavalyi rekordévhez viszonyítva a fejlettségi szint tovább emelkedett. A mérlegfőösszeghez viszonyítva a digitális fejlődés minden területen – legyen az termék, ügyfél, partner, vezetés vagy folyamat – jelentős növekedést mutatott. Az egyetlen terület, ahol nem tapasztalható előrelépés, a munkaerő kategória, amely 2022 és 2023 között stagnált.

Ügyfél szempontból ennek a kérdésnek nem sok jelentősége van; legfeljebb annyiban, hogy a banki munkatársak egyes csoportjainál előfordulhat, hogy a digitális megoldások zökkenőmentes alkalmazása terén hiányosságok mutatkoznak.

Bár a felmérés pozitív eredménye, hogy egyes pénzügyi intézményeknél megkezdődött az elmozdulás a közepes fejlettségi szintről, a bankszektor túlnyomó részét továbbra is a közepes fejlettség jellemzi ezen a téren. A teljes tavalyi évre az átlagos mutató 66 százalékon áll, ami 4 százalékpontos növekedést jelent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

A maximum és minimum értékek közötti távolság jelentős mértékben megnőtt, ami biztató jel, hiszen ez arra utal, hogy a bankrendszer egészére kiterjedő digitális fejlődés figyelhető meg.

A mobilos kényelmi szolgáltatások érthető okokból elsősorban a lakosság számára fontosak, míg az internetbanki felületek elsődleges célközönsége a vállalati szektor. Ez egyébként nem hazai sajátosság, ezek a nemzetközi trendek is.

Az Apple és a Google technológiai óriásai dominálják a hazai bankszektor mobilfizetési lehetőségeit. Az MNB friss statisztikái alapján tavaly figyelemre méltó növekedés tapasztalható ezen a piacon. Az Apple Pay továbbra is 100%-os elérhetőséggel büszkélkedhet, hiszen minden banknál használható, míg a Google Pay részesedése a 60%-os szintről 90%-ra emelkedett Magyarországon.

Itt nem érdemes szó nélkül elmenni az egyedi banki megoldások mellett sem, hiszen ezekre a későbbiekben számos fizetési folyamat kialakítása épülhet majd, akár a szeptemberben induló QR-kódos qvik névre keresztelt fizetések is. Jelenleg ezeknek a népszerűsége kicsit visszaesett, ugyanakkor még így is 80 százalék közeli az arány a bankok mérlegfőösszegéhez viszonyítva.

A jegybanki felmérés szerint minden banknál elérhető a lakossági ügyfelek számára a digitális csatornákon keresztüli folyószámlanyitás, valamint személyihitel-igénylés. Előbbinél egyre népszerűbbek a mobileszközön keresztüli, szelfis megoldások, amelyek egyébként jelentősen átalakították a bankok bevételi struktúráját, még nagyobb részt tesznek ki az online termékértékesítések.

Számlát nyitni egyelőre csak a magánszemélyek tudnak online a legtöbb helyen, a vállalati ügyfeleknek a bankok kevesebb mint 20 százalékánál van erre lehetősége. Itt nagy tehát a lemaradás, érdemes lehet a bankok ötéves tervére ezt a teendőt is rögzíteni, hiszen sok ügyfelet "veszíthetnek" el emiatt a pénzintézetek.

A digitális világban a számlánk megnyitása gyerekjáték, viszont a zárás folyamata már korántsem ennyire zökkenőmentes. Az intézmények számára egyik ügyfélcsoportban sem tűnik prioritásnak a számlák lezárása. Ezt jól illusztrálja, hogy míg egy évvel ezelőtt a lehetőségek aránya 15-16 százalék volt, addig mára ez a szám drasztikusan lecsökkent néhány százalékra a hazai bankok esetében.

A hitelek világában mindenképpen örömteli, hogy a személyi kölcsönök igénylése csupán néhány kattintással elérhető bármely hazai bank internetbankján keresztül. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy más kölcsöntípusoknál, mint például a lakáshitelek vagy a babaváró hitelek esetében, még mindig jelentős a lemaradás az online elérhetőség terén. Jelenleg még nem tudjuk ezeket a lehetőségeket teljes mértékben kihasználni digitális platformokon.

A Magyar Bankszövetség (MBSZ) tavaly bemutatott egy javaslatcsomagot is, amelyben az OTP Bankkal együttműködve arra kínálnak megoldási javaslatokat, hogy minden eddig nem digitalizált folyamat digitális és papírmentes legyen. Azt az adminisztratív időt szeretnék csökkenteni, amit például az igazolások beszerzésével, utánajárással töltenek az ügyfelek.

Ha a javaslatok mind megvalósulnak, akkor a lakáshitel felvétele mindössze 15 percet igényel majd. Ez az időintervallum attól a pillanattól kezdődik, amikor az ügyfél véglegesen úgy dönt, hogy lakáshitelt igényel, és egészen addig tart, amíg el nem küldik neki a szerződéstervezetet.

Egyértelmű tendencia lett, hogy a mobilbankot a lakossági ügyfelek, míg a böngészőből elérhető internetbanki csatornát a vállalati ügyfelek favorizálják. 2023-ban ez a trend még inkább felerősödött, ugyanakkor érdekes, hogy mindeközben a lakossági szegmensben a netbank használata annak ellenére nem csökkent érdemben, hogy a mobilbanki funkciók bővültek, melynek

Az omni-channel, vagyis a vegyes kiszolgálási modell továbbra is kiemelkedő szerepet játszik, miközben a bankfiókokat kizárólagosan felkereső ügyfelek száma folyamatosan csökken. A fiókok funkcióját illetően egyértelmű tendencia figyelhető meg: a tanácsadói szerep egyre fontosabbá válik, míg az adminisztratív ügyintézés szerepe háttérbe szorul.

Az átmeneti időszak támogatására számos bank stratégiájában megjelenik a virtuális kapcsolattartás. Ez a megoldás hitelesített telefonszámok, applikáción belüli hívások, vagy éppen videóhívások révén valósul meg, lehetővé téve a zökkenőmentes ügyfélkiszolgálást, felgyorsítva a folyamatokat és optimalizálva a költségeket. Legutóbb az OTP Bank lépett elő ezzel a modern szolgáltatással.

A vállalati ügyfelek körében továbbra is - enyhe növekedés mellett - a netbank a legnépszerűbb csatorna, míg a mobilbank részaránya kismértékű visszaesést mutatott annak ellenére, hogy az elmúlt évben számos mobilbanki funkcióbővítés történt, kiemelten a kisvállalati alszegmensben.

Egyre több bank alakít ki ügyintéző általi támogatást a mobilapplikáción keresztül. A digitális elérés kényelme és praktikussága megnyilvánul az automatizált ügyintézésben (például egyenlegek, kimutatások lekérdezésével), azonban a komplexebb folyamatok adminisztrációja, valamint a személyes kapcsolaton alapuló bizalom fenntartása érdekében az applikáción belüli, biztonságos kommunikáció kialakítása célja a hazai bankoknak.

A lakossági szegmensben a mobilbanki hitelesítés, míg a vállalatok esetében harmadik feles alkalmazáson keresztüli hitelesítés az elterjedt, az sms-es megoldás továbbra is népszerű mindkét oldalon. Itt egyébként érdemes áttérni a digitalizált megoldásokra, a push-értesítés választásával ugyanis elég sokat spórolhatunk a banki költségeinken.