Joó István kimutatta, hogy az üzleti szolgáltató központok hozzájárulása a magyar GDP-hez meghaladja a 3%-ot.
A vezérigazgató megnyitó beszédében kiemelte: 2019-ben 120 üzleti szolgáltató központ 55 ezer dolgozót foglalkoztatott Magyarországon, ma pedig már 245 vállalat csaknem 120 ezer magasan képzett szakembernek ad munkát.
A HIPA működésének kezdete, 2014 óta az ágazat 116 beruházását támogatta, ezzel több mint 22 ezer új munkahely létrehozásához járult hozzá. A szektor így a harmadik a támogatott projektek száma alapján a járműgyártás és az elektronika mögött.
Az utóbbi időszakban egyre fokozódik az érdeklődés Magyarország iránt, és jelenleg már 15 ígéretes befektető céggel folynak előrehaladott tárgyalások – számolt be Joó István.
A vezérigazgató kiemelte, hogy a magyar tulajdonú központok aránya folyamatosan növekszik, és jelenleg már a harmadik helyet foglalják el a befektetések származási országainak rangsorában. Magyarország ma már nem csupán egy hely, hanem egy jelentős találkozási pont is a különböző nemzetek vállalatai számára. Itt olyan támogató üzleti környezetben működhetnek a keleti cégek, amelyet a nyugati és a hazai vállalkozások is élveznek. Ez a sokszínűség különösen értékes, mivel a jól képzett, több nyelven beszélő fiatalok számára az üzleti szolgáltató központok a legfontosabb kitörési lehetőséget jelentik.
A HIPA célja, hogy 2030-ban 300 központ működjön Magyarországon, a munkavállalók száma pedig elérje a 150 ezret - mondta a kormánybiztos, fontos törekvésként megjelölve a földrajzi kiegyensúlyozottság erősítését is.
A fővároson kívüli üzleti szolgáltató központok munkahelyeinek aránya már túllépte a 20%-ot, és az olyan egyetemi városok, mint Debrecen, Pécs és Szeged, egyre inkább regionális központokká fejlődnek. E folyamat erősítése kiemelkedő jelentőséggel bír, nem csupán gazdasági, hanem társadalmi szempontból is, mivel lehetőséget teremt arra, hogy minél több fiatal helyben találja meg a jövőjét - emelte ki Joó István.
Ahogy a technológia folyamatosan fejlődik, úgy az üzleti szolgáltató központoknak is alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz, belépve a mesterséges intelligencia által vezérelt generatív üzleti szolgáltatások korába. Magyarország célja nem csupán a trendek követése, hanem azok aktív alakítása. A kormánybiztos értékelése alapján kedvező helyzetből indulunk a versenytársakkal szemben, hiszen a hazai szolgáltató központok az elmúlt években számos olyan feladatot kaptak, amelyek megoldásához elengedhetetlenek a legmodernebb technológiák. Ezt a fejlődést jól tükrözi, hogy alig néhány év leforgása alatt a mérnöki képesítést igénylő pozíciók aránya 3-ról 12 százalékra nőtt. Ez az adat magáért beszél, és jól mutatja, hogy a szektor új távlatokat nyit a tudásalapú magyar gazdaság fejlődésében – nyilatkozta a HIPA vezérigazgatója.
"Joó István hangsúlyozta, hogy a szektorban minden feltétel rendelkezésre áll a fejlődéshez: a nemzetközi bizalom, az évtizedes hazai tapasztalat és szakértelem, a kormányzati elkötelezettség, valamint a befektetők aktív támogatása."
