József Attila-díjat nyert el a kortárs magyar irodalom egyedülálló keresztény női képviselője.

Kivételes irodalmi teljesítménye, költői és írói munkássága, valamint a műfordítás és irodalomtörténet terén végzett hozzájárulásai elismeréseként József Attila-díjjal tüntetik ki.

Ha a József Attila-díj múltjára vetünk egy pillantást, akkor világossá válik, hogy a magyar keresztény írók eddig nem kapták meg a megérdemelt figyelmet a díjátadók részéről. Még érdekesebb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy 2010 óta egy kereszténydemokratikus irányvonalat képviselő kormány áll az ország élén. Ezáltal még inkább felmerül a kérdés, miért maradtak eddig háttérben ezek a szerzők a kulturális elismerések során.

A József Attila-díj, amelyet a Rákosi-korszak kommunista Minisztertanácsa alapított 1950-ben, a legmagasabb állami elismerés az irodalmi teljesítmények terén. Az évtizedek során a díjat mindig a hatályos kulturális miniszter osztotta ki, figyelembe véve az érintett szakmai szervezetek ajánlásait. E díj a magyar irodalom egyik legelismertebb kitüntetése, amelynek története során az első negyven évben április 4-én adták át, míg jelenleg március 15. szolgál az ünnepélyes átadás napjaként. 1992-ig jellemzően évente nyolc, 1992 és 2000 között tíz, míg 2001 és 2012 között tizenhárom alkotót díjaztak. 2013 óta évente legfeljebb hét, 2017-től pedig maximum nyolc író kaphatja meg ezt a rangos elismerést.

Idén Zsuffa Tünde, a könyvpiacon már elismert keresztény női író, kiemelkedő díjat kapott, ami nem csupán a tehetségét ismeri el, hanem a XX. századi női sorsok és a középkori magyar szentek életének mélyreható feldolgozását is. A pusztaszabolcsi hentes lánya, aki a fővárosban és Bécsben végezte el egyetemi tanulmányait, élete jelentős részét a külföldi nagyvárosokban töltötte. Édesapja halála előtt tett ígérete nyomán, sportoló fiával együtt 2019-ben visszatértek Magyarországra. Még ebben az évben Erdő Péter bíboros, prímás külön felkérte őt, hogy aktívan vegyen részt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megszervezésében, ezzel is tükrözve elkötelezettségét a közösség és a hit iránt.

Első könyve, a Paprika rummal 2012-ben jelent meg, és az ízig-vérig hazafi, falusi hentes apja életéről szól, aki a maga egyszerűségében küzdött a kommunista rendszer ellen, nevelte gyerekeit hazaszeretetre s hitük megvallására. Ebből a történetből tízrészes rádiójáték is készült a Kossuth rádióban. Az írót édesapja bátor helytállása sarkallta arra, hogy megírja az Angyal a földi pokolban (2015) című regényét, és bemutassa a XX. század magyar történelmét a II. világháborútól az 1956-os forradalom leveréséig, majd pedig a Híd közepén című

könyvben a bécsi emigráció sorsát.

Zsuffa Tünde 2024-ben folytatta két történelmi regényének sorozatát, és a trilógia harmadik kötete, a "Hasad a hajnal" már egy olyan korszakra fókuszál, amikor a nemzeti ellenzék ébredezni kezd. A bécsi emigráció tagjai végre visszatérhetnek szülőföldjükre, és ez új reményeket ébreszt. A költők, írók és a fiatal generáció egyre hangosabbá válik, komoly fejtörést okozva a korrupt hatalom képviselőinek. Az elvtársak is érzik, hogy a pajzsukon repedések keletkeznek, de képtelenek szembenézni azzal, hogy végső soron a hatalmuk napjai meg vannak számlálva. E regényével Tünde emléket állít azokra a hétköznapi hősökre, akik a nyolcvanas években bátran küzdöttek a változásért.

Zsuffa a Bécsben töltött évei alatt két könyvet írt még: 2017-ben jelent meg az Ingeborg, majd egy évvel később látott napvilágot a Hírek rabjai című regény a bécsi menekültválságról. Mint annyi kiváló írónak, Zsuffának is a karantén idején írt regény hozta el az átütő sikert:

Készítsd el a saját verziódat a következő szövegből: Lezsák Sándor műve nyomán készült egy rendkívül népszerű musical, melynek premierje 2022 áprilisában zajlott az Erkel Színház színpadán.

Fél évvel később érkezett el a várva várt folytatás, Az Ég tartja a Királyt címmel, amelyben IV. Béla életén keresztül ismerhetjük meg a történelmi viszontagságokat. Béla, aki figyelmen kívül hagyja húga, Árpád-házi Szent Erzsébet bölcs tanácsait, végül a rossz döntései következtében nem válik jó uralkodóvá, hanem a bosszú útjára lép. Egy nap azonban saját romba dőlt birodalma közepén találja magát, teljesen egyedül, védtelenül a tatárok fenyegető hadaival szemben. Ekkor döbben rá, hogy a hatalomvágy és a bosszúvágy mindent elpusztított körülötte. A regény során egy olyan férfi portréja bontakozik ki, aki hitét és akaraterejét felhasználva bizonyítja, hogy az ember képes változni, ha elismeri saját hibáit, és bízni kezd a Gondviselésben, akár saját magával, akár az országával kapcsolatban. 2023 novemberében debütált Az Ég tartja-trilógia harmadik része, Az Ég tartja a Hazát, amely Árpád-házi Szent Margit korába vezet bennünket, a tatárjárás utáni újjáépülő Magyarország világába.