Régi okostelefonokból új adatközpontok születnek.
Az észt tudósok innovatív megoldáson fáradoznak, amely nemcsak az e-hulladék mennyiségét csökkenti, hanem új életet is ad a megunt elektronikai eszközöknek. A régi telefonok nem csupán elavult tárgyak, hanem új lehetőségeket is rejtenek magukban.
A Tartui Egyetem Számítástudományi Intézetének kutatói -- Huber Flores, Ulrich Norbisrath és Zhigang Yin -- a Műszaki Intézet munkatársával, Perseverance Ngoy-jal és nemzetközi partnereikkel együtt alternatív megközelítést mutattak be a régi okostelefonok újrahasznosítására: apró adatközpontokká alakították őket.
Évente több mint 1,2 milliárd okostelefont gyártanak világszerte. Az elektronikai eszközök előállítása energiaigényes, és jelentős mennyiségű természeti erőforrást emészt fel, miközben a gyártás és szállítás jelentős CO₂-kibocsátással jár.
A felhasználók 2-3 évente lecserélik a készülékeiket, még akkor is, ha azok működőképesek. A leselejtezett telefonokat néha újrahasznosítják, de sok esetben inkább hulladéklerakókba kerülnek.
"Az innováció gyakran nem csupán új ötletekből táplálkozik, hanem abból, hogy a régi eszközökről új szemlélettel gondolkodunk. Huber Flores és csapata például bemutatta, hogy a régi telefonok, még a leselejtezésük ellenére is, rendkívül jól képesek adatokat tárolni és feldolgozni. Az észt kutatók ehhez a megállapításhoz úgy jutottak el, hogy a lehető legkisebb költségek mellett értek el kiemelkedő eredményeket."
Az eldobott eszközökből összeállított adatközpont prototípusának legyártása nagyjából 3000 forintba került.
A "mikro adatközpontok" sokoldalú felhasználási lehetőségeit az IEEE Pervasive Computing folyóiratban megjelent tanulmány kiemeli. A kutatók a városi környezetben való alkalmazásukat idézik, például buszmegállókban, ahol valós idejű adatokat gyűjthetnek az utasforgalomról. Ezek az adatok kulcsszerepet játszhatnak a helyi tömegközlekedési rendszerek hatékonyabbá tételében, lehetővé téve a szolgáltatások optimalizálását a közlekedők igényei szerint.
A projekt első fázisában a kutatók eltávolították a telefonok akkumulátorait, és ezeket külső áramforrásokkal helyettesítették, ezzel csökkentve a környezetbe kerülő vegyi anyagok kockázatát. Ezt követően négy okostelefont vettek, és összekapcsolták őket egy 3D nyomtatással készült borítással és foglalattal. Így létrejött egy működő prototípus, amelyből további példányokat is gyártottak.
A csapat a víz alatti világban is kipróbálta az új eszközöket. A prototípus a tengeri élőlények megfigyelésében játszott szerepet, különböző tengeri fajok egyedeit számlálva. Ez a fejlesztés hatalmas előrelépés, hiszen a hasonló feladatokhoz általában búvárokra van szükség, akik részletes videofelvételeket készítenek, majd ezeket a felszínre hozva elemzik. Az észt kutatók innovatív megoldása azonban ezt a folyamatot automatizálta, jelentősen csökkentve a költségeket és időt takarítva meg.
A kutatás megállapításai arra utalnak, hogy a hagyományos technológiák új lehetőségeket rejthetnek magukban, amennyiben ügyesen alkalmazzuk őket.
"A fenntarthatóság nem csupán a jövő védelméről szól, hanem a jelen átalakításáról is: a tegnap eszközei új lehetőségekké formálódnak holnap" – hangsúlyozta Ulrich Norbisrath, a szoftvermérnöki tanszék oktatója.
