Elbocsáthatnak a munkahelyemről, ha nem fogadom el a fizetett túlórát?

A munkaidőn kívüli extra munkavállalásra kötelezés a megnövekedett megrendelések következtében felveti a jogi és etikai kérdéseket. Hogy megtehetik-e ezt, az a munkaszerződés feltételeitől, a helyi munkaügyi törvényektől és a kollektív szerződésektől függ. Fontos, hogy a dolgozóknak joguk van megismerni a munkakörülményeiket, és hogy a túlórákért megfelelő kompenzációt kapjanak. Az ilyen helyzetekben a nyílt kommunikáció és a munkavállalói jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen.

Egy kis üzem dolgozójaként nemrégiben értesítette a főnököm, hogy a közeljövőben egy jelentős megrendelés miatt mindenkinek kötelező extra munkát vállalnia a munkaidőn túl. Ez természetesen külön díjazásra is jogosít. Azonban mivel most született unokám, nem tudom és nem is szeretném vállalni az extra órákat, mert a lányomnak szüksége van a segítségemre. Aggódom, hogy lehet-e ebből problémám, ha ezt a főnököm felé jelezem. Vajon emiatt esetleg ki is rúghatnak?

Kedves Olvasó!

Az Ön helyzetében a Munka Törvénykönyvének rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezései a mérvadóak. Ezek a normák azt szabályozzák, hogy miként történhet a munkavégzés a megszokott munkaidő-beosztástól eltérően, illetve a munkaidőkeret meghaladásával. Éves szinten legfeljebb 250 órányi ilyen munkavégzés rendelhető el, és ha a munkavállaló úgy dönt, további 150 óra önkéntes túlmunkát is vállalhat. Fontos megjegyezni, hogy bár a munkáltatónak joga van a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, ezt számos jogi megszorítás figyelembevételével kell megtennie.

A törvény szigorúan szabályozza, hogy kiket lehet kötelezni rendkívüli munkavégzésre munkaszüneti napokon. E törvény értelmében egyértelműen szűkül az a munkavállalói kör, aki ilyen kötelezettségnek alávethető. Továbbá, a jogszabály megtiltja, hogy rendkívüli munkaidőt rendeljenek el a munkavállalók számára a várandósság megállapításától számítva egészen a gyermek hároméves koráig. Ez a védelem kiterjed a gyermekét egyedül nevelő szülőkre is, akik szintén mentesülnek a rendkívüli munkavégzés alól, ameddig a gyermekük el nem éri a hároméves kort. Ráadásul a fiatal munkavállalók helyzete is védett, számukra sem rendelhető el ilyen jellegű munkaidő.

A kérdésére visszatérve: a nagymamára sajnos nem vonatkoznak a törvény által biztosított kivételek. Ezért elvileg Önnek kötelessége teljesíteni a munkáltató utasításait. Igen, ha nem teszi, akár elbocsáthatják. Az egyetlen lehetséges kiskapu talán az Mt. 6. § (3) bekezdésében rejlik, amely kimondja, hogy a munkáltatónak figyelembe kell vennie a munkavállaló érdekeit, és a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása nem okozhat aránytalan sérelmet a munkavállalónak.

Tehát, ha a munkáltató tisztában van azzal, hogy Ön éppen egy nehéz időszakon megy keresztül, miközben más munkavállalók is sorban állnak a túlmunkáért és a vonzó pótlékért, de a munkáltató mégis hajlandó kihasználni a helyzetét, akkor ez a szabály egy hasznos, bár nem teljesen megbízható, támpontot nyújthat.