Kövér László hangsúlyozta, hogy meg kell őriznünk politikai cselekvőképességünket, miközben szembenézünk a sötét erőkkel, amelyeket le kell győznünk!

Az I. világháborút követően, 1920. június 4-én került sor a trianoni békediktátum aláírására. Ez a békeszerződés drámai módon megváltoztatta Magyarország térképét, hiszen az ország területének kétharmadát elszakította, ezzel pedig milliók életét formálta át, szakítva el őket hazájuktól. A nemzeti összetartozás napja nem csupán egy emléknap, hanem a magyar nép közös fájdalmának és történelmi sebei gyógyításának szimbóluma is. Nyíregyházán is méltó módon emlékeztek meg erről a fájdalmas eseményről, amely nemcsak politikai következményekkel járt, hanem mély lelki nyomot is hagyott a magyar nemzet szívében.

A nemzeti összetartozás napja egy különleges jelentőségű emléknap, amely a 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját idézi fel. Június 4-e, a békediktátum napja, 2010. május 31-én kapta meg hivatalos emléknap státuszát az Országgyűlés döntése nyomán. Ezen a napon a magyar közösség összegyűlik, hogy megemlékezzen a történelem ezen nehéz időszakáról, és kifejezze összetartozását.

A nemzeti összetartozás napja emlékeztet minket arra a fájdalmas eseményre, amely a trianoni diktátummal kezdődött, mély nyomot hagyva a magyar történelemben. Ezen a napon a veszteségeinkre és a közös identitásunkra reflektálva ünnepeljük a szolidaritást és a hovatartozást.

A trianoni béke feltételeit a magyar delegáció nélkül állapították meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, ahol a győztes hatalmak Európa jövőjéről hoztak döntéseket. E szomorú eseményre emlékezve, a nemzeti összetartozás napján rendezett megemlékezés keretében Nyíregyházán, az Életfa emlékműnél, amely 2021-ben készült el, hangzottak el ezek a szavak.

- Ez a nap a Kárpát-medencei magyar múltunkra is emlékeztet - fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés elnöke a nyíregyházi megemlékezésen. A házelnök szerint Trianon nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő is, a nemzetszuverenitás pedig nem egy költői túlzás, hiszen ha egy állam megszűnik, akkor a nép megkezdi küzdelmét a túlélésért.

Az Országgyűlés elnökének véleménye szerint bármelyik ország esetében fennáll a lehetőség, hogy hasonló események következzenek be, mivel olyan rejtett erők működnek a háttérben, amelyek célja a nemzetállamok kihasználása. Ezen globális háttérhatalom arra törekszik, hogy az orosz-ukrán konfliktust a teljes kontinensre kiterjessze, miközben az államok destabilizálásával párhuzamosan az Európai Egyesült Államok létrehozását tervezi. A céljaik elérése érdekében 2011 óta folyamatosan gyengítik Ukrajnát, és a keleti szomszédainkat csupán eszközként kezelik ebben a sötét játszmában.

- Ezt a kérdést fogalmazta meg Kövér László.

Kifejtette, hogy a józan ész politikájára kell támaszkodnunk, és fontos, hogy megőrizzük önálló politikai cselekvőképességünket. Ezt az erőt olyan formába kell öntenünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy békés és demokratikus módon folytassuk eddigi törekvéseink képviseletét.