Kruja, az albán lélek szívverése és erődje, egy varázslatos hely, ahol a történelem és a természet harmonikus egységben találkozik. Ez a kisváros, mely a festői hegyek ölelésében fekszik, nem csupán gyönyörű tájával, hanem gazdag kulturális örökségével is
A Balkánnak egyszerre előnye és hátránya, sok olyan nemzet lakja, amelyeknek nem szükséges máshonnan nemzeti büszkeséget vagy éppen egészséges történelmi tudatot koldulnia. Igazából nekünk, de főleg az identitását feladó Nyugatnak kéne kérnie ennek receptjét. Vén kontinensünk ezen délnyugati szeglete e téren köszöni jól van, de azért akad ennek hátulütője is. Földrajzilag relatíve kis helyen, túl sok nemzet fia és lánya issza anyatejestül az identitás mannáját és köztük a kitartó szkipetárok, avagy az albánok az élen járnak ebben.
Minden nemzetnek megvannak azok a történelmi helyszínei, ahol a múlt nagy pillanatai születtek, legyen szó diadalról vagy éppen kudarcokról. Az albán történelem sziklaszilárd bástyája kétségtelenül Krujához köthető. E varázslatos helyen sétálva lehetőségünk nyílik, hogy a múlt kövein tapossunk, miközben felfedezzük az albán történelem egy apró, de jelentős darabját, és közben élvezzük az albán nők lenyűgöző szépségét is. A hagyomány szerint itt ébredt először a nép hőse, Kasztrióta György, akit mindenki Szkander bégként ismer, a balkáni török háborúk ikonikus alakja. Híres szövetségesével, Hunyadi Jánossal együtt nem egyszer zúzták szét a török seregeket. Nevük hallatán sok janicsár szíve megfagyott, mielőtt a csata zajában szembenéztek volna a bátor ellenfeleikkel.
Tiranai szállásunkról a reggeli órákban gurultunk ki, miközben a "helyi maffia" szállásunk utcájában bőszen mutogatott és irányította az embereket. Újabb impulzusokért indultunk a krujai fellegvárba. A fellegvár, vagy ahogy a helyiek mondják, Kalaja e Krujes, nem szimplán hatalmas építmény.
A civilizációk és kultúrák harcát megélt épített örökség csendben, bölcs szemmel figyeli a körülötte tolongó tömeget. A janicsárok már rég eltűntek a történelem homályában, helyüket két autóbusznyi diáknak adva, akik felfedezni vágyó szemekkel árasztják el a helyszínt. A krujai fellegvár impozáns sziklacsúcsra épült, mintha őrizné az időt és a múlt titkait. A Skanderbeg Múzeum monumentális épülete a vár szívében áll, és bár a kommunista korszak építészeti stílusa köszön vissza rajta, méltóságteljes jelenléte nem hagyhat senkit érintetlenül. Itt, ebben az impozáns masszívumban egy nép sorsa és öntudata sűrűsödik össze. A panoráma, amely a környező tájra nyílik, lélegzetelállító; tiszta időben még az Adriai-tenger távoli csillogása is felcsillan. A fényképezőgépek kattogása szinte zene a levegőben, ahogy igyekszünk megörökíteni ezt a különleges pillanatot.
A fotók készítése csak azután indult be igazán, miután kivonult a fellegvárban található Etnográfiai Múzeum elé egy csapat modell, akik népviseletbe öltözve színesítették a hely már amúgy is frenetikus miliőjét. Na, itt nekem sem kellett több. Kikaptam utazótársam kezéből a fényképezőgépet és beálltam a sorba. A lányok vevők voltak és aktívan pózoltak felém. Jó pár sorozatot csináltam belőlük, míg a többiek már kiabálták nekem, ideje lenne velük is foglalkoznom. El kell ismerni, az albán lányok eszméletlenül szépek - karakteres arc, sötét haj, szép barna szemek. Nehéz ellenállni bájuknak. Egyszóval keményen dübörgött az albán beauty factory a krujai fellegvárban.
Írhatnám, hogy ennyi volt Kruja, mindenki folytassa az útját, de ez a megközelítés túl egyszerű lenne, hiszen az élet itt sokkal színesebb. A fellegvár lábánál elhelyezkedő bazár megőrizte oszmán kori varázsát, és továbbra is a turizmus élő központja. Itt tradicionális szőttesek, kézzel készült rézművek és gazdag albán népművészeti alkotások várják a látogatókat, mindez pedig egy igazi kulturális élményt kínál.
A város vallási sokszínűsége valóban figyelemre méltó. A térségben muszlim, bektási és keresztény közösségek éltek együtt harmóniában, ami különleges kulturális gazdagságot teremtett. Az Enver Hoxha vezette, hírhedt ateista kommunista időszak azonban súlyos csapást mért a vallási életre, és sok hagyományos szokás eltűnt a köztudatból. Azonban az elmúlt évtizedekben a vallási helyszínek újra megtalálták fényüket. Különösen figyelemre méltó a Sari Salltek sírhelye, amely a bektási közösség számára kiemelkedő zarándokhely, ahol a hívők mély tisztelettel fordulnak a hely szellemisége felé.
Kruja a modern albán államiság egyik szimbóluma. Része annak a kollektív emlékezetnek, amelyben az albán nép saját múltját egy függetlenségre törekvő, hősies népként értelmezi. Az isteni genius loci emlékeztet minket arra, itt a történelem nem poros könyvtári fejezet, hanem élő, lélegző jelenlét, persze ha van, aki meghallja. Ezért is szajkózom néhatájt, az utazás nagy nevelőiskola és világlátást formáló erő, de ehhez szükséges tudni a történelmet és hozzá kísérőnek a földrajzot.
A Balkán térségének szempontjából Kruja különleges példája annak, hogyan válik egy történelmi város a nemzeti mitológia szerves részévé - a lokalitásból emelkedve népi, sőt regionális szimbólummá.
